Búcsúzó Barca-edző, káosz Brazíliában - de mit csinál Blatter?

Vágólapra másolva!
2013.12.27. 10:52
null
Brazíliában az autók felgyújtása mellett csendesebb tüntetéseket is szerveztek a 2014-es vb magas költségei <br />– és az egészségügy elhanyagolása – miatt (Fotók: Reuters)
A labdarúgás nem csupa örömittas trófeaemelgetés, fanfáros-mosolygós sztárigazolás, stadionavatás; mint az élet bármely alrendszerének, a futballnak is megvannak a szomorú és tragikus eseményei. Ha magyar szemmel nézzük 2013-at, akkor hirtelenjében a bukaresti 0–3, az amszterdami 1–8, kupacsapataink leégése és mindenekelőtt Akeem Adams tragédiája sejlik fel a sportág árnyékos oldaláról. Összeállításunkban a világ labdarúgásának tíz olyan jelenségét, eseményét gyűjtöttük össze, amivel a nemzetközi sajtó kiemelt terjedelemben foglalkozott idén – nem dicsérő strófákat zengve.

 

KATAR 2022: TELET VAGY ÉJSZAKÁT, DE HŐSÉGET SEMMIKÉPP!

Immár három esztendeje megszületett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) illetékeseinek határozata, mely szerint a 2022-es világbajnokság Katarban lesz, azonban a döntés azóta is megosztja a világ futballtársadalmát. Vannak, akik üdvözlik, hogy egy ilyen aprócska ország lehetőséget kap a világ egyik legnagyobb sporteseményének megrendezésére, és alig várják a beígért megannyi technikai csoda megvalósulását; mások a „pénzen vett dicsőség" minősített esetéről beszélnek, és a FIFA-vezetők totális alkalmatlanságának szimbólumaként kezelik a katari vb-t.

Itt éppen a katari munkakörülmények miatt tiltakoznak
a FIFA székháza előtt
Itt éppen a katari munkakörülmények miatt tiltakoznak a FIFA székháza előtt

Bár az országban dolgozó, a sportlétesítmények építkezésein is alkalmazott vendégmunkások sanyarú sorsa, valamint a kiszolgáltatottságukat jelképező kafala-rendszer is jelentős támadási felület, elsősorban a közel-keleti nyár ötvenfokos hősége az, ami kétségeket ébreszt a 2022-es vb sikeres és biztonságos megrendezését illetően. A katariak sohasem látott légkondicionált stadionokat ígérnek, ám a hőséget aligha sikerül annyira megszelídíteni, hogy sportolók és nézők egyaránt maradéktalanul élvezhessék a világbajnokságot – legalábbis a 2013-as esztendőben ez volt a nemzetközi közérzület.

Legyenek a mérkőzések éjszaka, ami nemcsak a helyszínen tartózkodók komfortérzetét javítja, hanem az időeltolódás miatt a nagy televíziós társaságoknak is kedvez! – hangzik az egyik reformjavaslat. Legyen a vb nyár helyett télen! – tartja magát a másik, amelynek legnagyobb ellenzői a versenynaptárjuk érintetlenségéhez ragaszkodó európai ligák. Köreikben meglehetősen népszerű a legradikálisabb megoldási javaslat: vegyék el a világbajnokságot Katartól!

A FIFA nem térhetett ki a probléma elől, idén vizsgálóbizottság alakításáról döntött, melynek jelentését a 2014-es világbajnokság utánra várja, hogy aztán – vélhetően a színfalak mögött zajló diplomáciai csatározások eredményeképp – kimondja a végső verdiktet. Vagy valami mást.

A NÉMET FUTBALL ÉS A NÉMET VEGYIPAR KÖZÖS CSODÁJA?

Puskás Ferenc azon melegében megfogalmazott vádjai netán megalapozottak voltak? A nyugatnémet válogatott játékosai nem vitamininjekciókból, hanem valami másból merítettek plusz erőt az esélyesebbnek tartott magyar Aranycsapat 3:2-es legyőzéséhez az 1954-es berni vb-döntőben? Az idén nyáron nyilvánosságra került német dokumentum erősíti a régóta élő gyanút.

A 2006-ban újjászervezett Német Olimpiai Bizottság évekkel ezelőtt megrendelt a berlini Humboldt Egyetemtől egy kutatást, hogy egyszer s mindenkorra tisztázza: az egyes lebukások mögött volt-e rendszerszerű doppingolás az egykori Német Szövetségi Köztársaság, az NSZK sportjában? A korabeli edzők, sportvezetők, sportolók körében végzett adatgyűjtések, interjúk eredményeit összegző több mint nyolcszáz oldalas tanulmány elkészült, ám tartalma annyira felkészületlenül érte az illetékeseket, hogy a nyilvánosságra hozatalával vártak.

Egészen addig, amíg augusztus elején a Süddeutsche Zeitungban napvilágot nem látott néhány részlet, majd ennek nyomán be nem járta a szenzációs hír a világsajtót: igen, ha nem is a keletnémetek osztályharcos mohóságával, de a nyugatnémetek is rákaptak a doppingra... Nem volt más választás, napokon belül nyilvánosságra hozták a jelentés szerkesztett változatát is.

A Humboldt kutatói nem férhettek hozzá a Német Labdarúgó-szövetség archívumához, ennek ellenére vélelmezték, hogy – a nyugatnémet sport más területeihez hasonlóan – a futballistákat is „táplálták" a vegyipar remekeivel a hatvanas-hetvenes években. Egyes német futballklubok játékosainak már a negyvenes években adagoltak metamfetamint – a második világháborúban a német katonák éberségét és teherbíró-képességét növelni hivatott drogot –, s erős a gyanú, hogy a válogatott tagjai, tudtukkal vagy tudtukon kívül, az 1954-es, az 1966-os és az 1974-es vb idején kaptak valamilyen „tiltott szert". Arany, ezüst, arany – sorrendben ugyebár ez volt a német éremmérleg e három tornán.

Az angol sajtó FIFA-vezetők korabeli levelezésére hivatkozva feleleveníti, hogy bár a hivatalos jelentésbe nem került bele, három nyugatnémet játékos doppingmintája állítólag pozitív lett az 1966-os vb-n. A szóban forgó világbajnokságokat megjáró futballisták egyike sem állt elő beismerő vallomással, így a Humboldt tanulmánya egyelőre „magára maradt".

A világ sportdiplomáciája mindenesetre bűnbánással felérő gesztusként értékelte a németek tényfeltárását. Egy hónappal a rendszerszerű nyugatnémet doppingolást bizonyító tanulmány napvilágra kerülése után másképp aligha választják meg Thomas Bachot, a Német Olimpiai Bizottság első emberét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökévé.

NAGY PÉNZ, NAGY FOCI, NAGY FELFORDULÁS

Az esztendő kimagasló futballeseményei közé soroltuk a brazil győzelemmel végződő Konföderációs Kupát, de már akkor utaltunk arra, hogy a vb-főpróba hatalmas tiltakozóhullám közepette zajlott. Brazília több mint száz településén százezrek hömpölyögtek az utcákon, és követeléseik nagyjából úgy összegezhetők: „A FIFA előírásainak megfelelő stadionjaink már vannak, legyen az egészségügyi és az oktatási rendszerünk is FIFA-kompatibilis!"

Ha egyszer a brazilok tüntetni kezdenek…
Ha egyszer a brazilok tüntetni kezdenek…

A Sao Pauló-i tömegközlekedés díjainak emelése inspirálta az első nyári tüntetéseket, és a nemzetközi sajtó élénk érdeklődését látván egyre többen és több helyen vonultak az utcára. A történtek anatómiája nem túl bonyolult: Brazília gazdasága dinamikusan fejlődik, ám a nagy társadalmi alrendszereken (oktatás, egészségügy) ez egyelőre nem látszik meg. Kézzelfogható a nyomor, burjánzik a korrupció, s mivel a nagy infrastrukturális beruházásokkal járó labdarúgó-világbajnokság (és a főpróbája, a Konföderációs Kupa) jelentős közpénzlenyúlási lehetőségeket rejt, kiválóan megfelel célpontnak a társadalmi igazságtalanságok ellen tüntetőknek.

Még a brazil válogatott kiváló szereplése sem csillapította a dühöt: a döntő napján a riói Maracanában 70 ezren drukkoltak a selecaónak, míg a stadion környékén nagyjából ugyanannyian tüntettek, és az 1958-as világbajnok válogatott csapatkapitánya, Hilderaldo Bellini szobra körül igyekeztek egyesíteni erőiket. A rohamrendőrség megakadályozta őket ebben, de a kamerák láttak mindent, a figyelemfelhívás tökéletesen sikerült.

Noha legalább három halálesetet összefüggésbe hoztak a heteken át tartó tömegtüntetésekkel, a brazil illetékesek sikeresnek tekintik a tiltakozóhullám kezelését. Szerintük nemcsak a pályán, hanem az utcákon is jól sikerült a főpróba – jöhet a 2014-es futball-vb! Vajon tényleg nem lesz baj?

FIFA-ARANYLABDA, AVAGY EGY VÁLASZTÁS MEGKAVARÁSA

Minden választási eredmény legitimitásának szükséges – ám korántsem elégséges – feltétele, hogy a voksolás szabályait ne változtassák meg a választási eljárás során. Például ne módosítsák a szavazatok leadásának határidejét. A FIFA fittyet hányt erre az elvre, amikor november 20-án bejelentette, hogy az öt nappal korábban lejárt (!) határidőt november 29-ig meghosszabbítja, azaz újra megnyitja a voksolást arról, kit illet meg a 2013-as FIFA-Aranylabda.

Sepp Blatter FIFA-elnök mérlegel
Sepp Blatter FIFA-elnök mérlegel

A hivatalos indoklás szerint az eredeti határidőig beérkezett voksok alacsony száma kényszerítette ki e szalonképtelen lépést. A változtatás oly sok aggályt ébreszt, hogy felsorolni is felesleges, inkább halkan megkérdezzük: egy több mint hat évtizede alapított, és létezése során rangot kivívó díj biztosan jó kezekben van egy olyan szervezet kezében, amely képtelen garantálni a trófea presztízséhez méltó szavazási procedúrát?

Abba bele sem merünk gondolni, hogy az Aranylabda esetleg a FIFA elnöki posztjáért folyó harc eszközévé vált, és Sepp Blatter regnáló elnök a mostani affér révén ütni próbál egyet várható legnagyobb kihívóján, Michel Platinin, a díjjal korábban háromszor kitüntetett francia UEFA-elnökön.

Sokáig úgy tűnt ugyanis, hogy Platini honfitársa, az egyebek mellett BL-t nyerő Franck Ribéry lesz az idei befutó, állítólag a hivatalos fotózás időpontját is kitűzték már – Zinedine Zidane (1998) óta nem volt francia aranylabdás! –, mígnem jöttek a vb-pótselejtezők, amelyeken a másik nagy Aranylabda-esélyesnek tartott, de 2013-as csapatsikereket felmutatni nem tudó, amúgy kiváló Cristiano Ronaldo elképesztően jól futballozott. Portugáliát vb-részvételhez segítő mesterhármast ért el Svédországban – és a FIFA átírta a voksolási szabályokat.

Lélektani törvényszerűség, hogy egy nagy tett friss élménye könnyedén elhomályosítja egy – vagy akár több – még nagyobb, ám régebbi tett emlékét. Hogy ez esetben is így történt-e, talán sohasem fog kiderülni, az viszont biztos, a január 13-i zürichi díjátadó előtt, alatt és után az Aranylabdát alapító France Football szerkesztői – és velük együtt sokan mások – elgondolkodnak majd a dicsőség mulandóságán.

LEONARDÓT ELRAGADTA A TEMPERAMENTUMA

Nem szerencsés, ha egy sportvezető mégoly röpke, ám egyértelmű fizikai összeütközésbe keveredik egy játékvezetővel. Különösen nem, ha a világ egyik legfelkapottabb, kiemelt médiaérdeklődéssel kísért futballklubjának sportigazgatói posztját tölti be.

Leonardo és egyik nagy fogása, David Beckham 
a Parc lelátóján
Leonardo és egyik nagy fogása, David Beckham a Parc lelátóján

Leonardo, a Paris Saint-Germain elöljárója ilyen könnyelműséget követett el, amikor május elején, a Valenciennes elleni hazai 1–1-es döntetlent követően frusztrációját Alexandre Castrón vezette le az öltözőfolyosón – szemtanúk és egy működő kamera jelenlétében.

A játékvezető félreérthetetlen – Leonardo által véletlennek minősített – felöklelése nyomán eljárás indult a világbajnok brazil ellen, első lépcsőben kilenc hónapra, a másodikban egy teljes évre eltiltották. Mivel munkavégzése gyakorlatilag lehetetlenné vált, Leonardo július elején lemondott sportigazgatói posztjáról.

Pedig nem végzett rossz munkát. Olyan futballistákat csábított Párizsba Zlatan Ibrahimoviccsal az élen, akik képesek voltak 19 év után Párizsba vinni a francia bajnoki címet. Utoljára még megszervezte Edinson Cavani PSG-be igazolását is, a messzeségben lebegő cél pedig a Bajnokok Ligája-diadal – ezt az álmot kellett feladnia Leonardónak a Parc des Princes öltözőfolyosóján történtek miatt.

A KIIRTHATATLAN „TARTOZÉK", A FOGADÁSI CSALÁS

„A fogadási csalást nem lehet kiirtani a futballból, de a belső embereket le lehet kapcsolni" – adta meg az alaphangot Alan Shearer, miután Angliában is felütötte fejét a jelenség, és hat játékost letartóztattak a sportág őshazájában. A legtöbb ország labdarúgását megrontó fogadási maffia behálózta az egész világot, gyakorlatilag nap mint nap érkeznek a hírek, éppen hol és hány sportolót (vagy sporttal kapcsolatban álló embert) tartóztattak le illegális fogadás gyanújával. Európa-liga, vb-selejtező, bajnoki, kupameccs – nem tudunk olyan sorozatot mondani, melyben ne vetődött volna fel a fogadási csalás gyanúja.

Szeptemberben jött az első nagyobb áttörés az ügyben, amikor hosszú évek nehéz munkája után a hatóságok letartóztatták Tan Seet Enget, ismertebb nevén Dan Tant, a nemzetközi fogadási maffia egyik mozgatórugóját. Olaszországban is nagy a küzdelem a fogadási csalások visszaszorításáért (a cremonai ügyészség érdemei elévülhetetlenek), többek között a volt Honvéd-játékos, Davide Lanzafame is börtönbe vonul (a Juve-tréner Antonio Conte volt segítőjével karöltve), de gyanúba keveredett már az AC Milan legendája, Gennaro Gattuso és a Lazio csapatkapitánya, Stefano Mauri is.

Magyar közegben sem idegen dolog a fogadási csalás, a hollandiai 8–1 után is emlegették, majd a HLSZ felmérésén a futballisták hét százaléka beismerte, hogy játszott befolyásolásban érintett mérkőzésen. „Alacsonyabbra" leásva is találhatunk gyanús találkozókat, volt már szó megyei bajnokitól kezdve utánpótlásmeccsig mindenről. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy ki vagy milyen mérkőzés lesz a következő, ugyanis a 0–0-tól a 3–3-as döntetlenig mindenre gyanakodva nézhetünk. Azt viszont egyelőre nehéz megmondani, hogy mikor és hol lesz vége ennek, már ha egyáltalán lesz olyan...

NAGY PÉNZ, KIS FOCI – MI TÖRTÉNT AZ ANZSI MAHACSKALÁVAL?

„Még nem hallottam róla. Mi ez, egy jégkorongcsapat? Nem számít, a lényeg, hogy jól fizetnek" – nyilatkozta Samuel Eto'o, mielőtt az Anzsihoz igazolt az Intertől. 2011-ben Dzsudzsák Balázs is sokakat meglepett azzal, hogy a titokzatos római orvosi vizsgálatot követően a PSV-től a mahacskalai együtteshez szerződött. Szulejman Kerimov orosz üzletember 2011 januárjában megvette a klubot, amelyről korábban alig lehetett hallani. Kerimov mélyen a zsebébe nyúlt, nem sajnálta a pénzét a csillagászati fizetésekre és átigazolási díjakra sem, így kerültek a klubhoz olyan nagy nevek, mint Jurij Zsirkov, Lassana Diarra, Willian és Roberto Carlos. A célkitűzés a bajnoki cím volt és az állandó nemzetközi kupaszereplés.

Samuel Eto'o Londonig menekült a mahacskalai kaland után
Samuel Eto'o Londonig menekült a mahacskalai kaland után

Ahogy az várható volt, a nagy sztárok nem tudtak összecsiszolódni, a Premjer-ligában bronzérmes lett az együttes, így nem jutott be a Bajnokok Ligájába (eközben Dzsudzsák Balázs elhagyta a süllyedő hajót és a Dinamo Moszkvához igazolt). A 2012–2013-as szezon után idén nyáron jött a meredek fordulat: a klub bejelentette, hogy nem sikerült elérni a célokat, ezért csökkentik a költségvetést, és inkább az utánpótlásra koncentrálnak.

No persze nem ennyire egyszerű a dolog: a hírek szerint Kerimov több százmillió eurót bukott a tőzsdén, így már nem volt képes fizetni a klasszisok gázsiját. A klub költségvetését a korábbi éves 180 millió euróról 100-120 millióra csökkentették, a sztárjátékosok java távozott, miként Guus Hiddink is felállt a kispadról, a tündérmese pedig gyors és szomorú véget ért – ahogy azt Roberto Carlos Nostradamus módjára megjósolta.

Az együttes a jelenlegi szezonban győzelem nélkül az utolsó helyen áll a Premjer-ligában, ám az Európa-ligában továbbverekedte magát a csoportkörből a Tottenham mögött. Az egyenes kieséses szakaszban azonban a kilátástalanul játszó dagesztáni gárda aligha jut messzire, első ellenfele tudniillik a Köteles Lászlót is foglalkoztató KRC Genk lesz, amely veretlenül nyerte meg a csoportját, így toronymagas favorit a párharcban.

EGY REMEK SZEZON UTÁN AZ ÉLET KÖZBESZÓLT – TITO VILANOVA SZOMORÚ TÖRTÉNETE

Már gyermekkorában megismerkedett a „Barcelona-családdal” Tito Vilanova, hiszen a spanyol klub akadémiáján nevelkedett. Felnőttként azonban már más csapatoknál futballozott, visszavonulása után pedig ismét a katalán nagyvárosba sodorta az élet – immár trénerként. 2007-ben lett a Barcelona B másodedzője, a következő szezonban – miután az együttessel kivívták a feljutást – pedig már az első csapatnál találta magát ugyanebben a beosztásban Pep Guardiola mellett.

Sorra halmozta a trófeákat az együttes – ki ne emlékezne a 2008–2009-es idény triplázására –, mígnem Guardiola 2012 tavaszán bejelentette, új kihívásra vágyik, ezért távozik a gránátvörös-kékektől. A helyét Vilanova vette át, és a Guardiola-éra remeklése folytatódott a katalán születésű tréner irányításával is. A 2012–2013-as kiírásban bajnoki címet nyert a Barcelonával, összességében pedig 60 tétmérkőzésen 43 győzelmet aratott a klub Vilanovával is, nem mellékesen közel 160 gólt szerezve egy szezon alatt.

Az imént említett évad azonban korántsem volt zökkenőmentes. 2012 decemberében (2011 novemberéhez hasonlóan) ismét rákos daganatot találtak Vilanova fültőmirigyében, így még karácsony előtt műtéten esett át. A kezeléseket New Yorkban kapta a beavatkozás után, távollétében segítője, Jordi Roura irányította a szakmai munkát. A 45 éves szakvezető március végén ülhetett le ismét a kispadra.

Az idény végeztével a klubvezetés rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, ahol bejelentették Vilanova lemondását. A tréner elmondta, minden erejével a betegség elleni harcra szeretne koncentrálni, ezért döntött a távozás mellett. A katalánoknál az utóbbi időben nem Vilanova az első, aki ilyen betegséggel küzdött: Éric Abidalnál 2011 tavaszán diagnosztizáltak daganatot a májában, egy évvel később pedig májátültetésen esett át a francia futballista.

ILYEN MÉG NEM VOLT – AZ INDEPENDIENTE IS A RIVER PLATE SORSÁRA JUTOTT

A Bajnokok Ligája dél-amerikai megfelelője, a Libertadores-kupa rekordgyőztese, a 16-szoros argentin bajnok Independiente idén olyat élt meg, amire a klub 108 éve íródó történelmében még nem volt példa: kiesett az élvonalból. A Buenos Aireshez kapcsolódó Avellaneda város „vörös" csapata (a másik helyi nagyágyú a kékben szereplő Racing Club) az utóbbi években gyengélkedik, a rossz szereplés „megkoronázása” pedig a 2013-as búcsú volt.

Minden az Independiente-szurkoló arcára van írva
Minden az Independiente-szurkoló arcára van írva

Az Independiente a „nagy argentin ötös” egyike, a River Plate (33) és a Boca Juniors (24) után az ottani élvonal (Primera División) harmadik legsikeresebb klubja a maga 16 bajnoki címével. A legrangosabb dél-amerikai kupasorozatnak számító Libertadores-kupában viszont – melynek legutóbbi négy kiírását brazil gárda nyerte meg – rekorder az Independiente a maga hét trófeájával. A nagy sikereket azonban inkább a régmúltban kell keresnünk, az utóbbi időben hanyatlik a klub: az elmúlt két évtizedben mindössze kétszer lett bajnok, a legutóbbi Libertadores-kupa-diadalát pedig 1984-ben könyvelhette el.

Most a River Plate-hez hasonló mélységbe zuhant az Independiente is. A River 2011-ben – hasonlóan nagy sokkot okozva – kiesett az élvonalból, ám a következő idényben megnyerte a másodosztályt, így hamar visszakerült a legjobbak közé. Erről álmodozhatnak jelenleg az Independienténél is, melynek kiesésével a Boca Juniors lett a „nagy argentin ötös” utolsó tagja, amely minden szezonját az első osztályban töltötte.

SUÁREZTŐL SIMUNICIG – A 2013-AS ESZTENDŐ LEGDURVÁBB BÜNTETÉSEI

Nagy a tét, nagy a feszültség, benne van a hibázás lehetősége is – szokták emlegetni a profi sportolók. A labdarúgás sem mindig a szép gólokról és megmozdulásokról szól, gyakran elkapja a hév a játékosokat és futballpályára nem illő dolgokat csinálnak. A sportági szövetségek pedig annak rendje és módja szerint szabják ki sorban a büntetéseket. Ezek közül szemezgettünk, megpróbáljuk azokat összeszedni, melyek nagy visszhangot váltottak ki a nemzetközi sajtóban is.

Simunicnak a vb-jébe kerül az örömittas kiabálás
Simunicnak a vb-jébe kerül az örömittas kiabálás

Kezdjük a bombaformában lévő Luis Suárezzel, aki annak ellenére is vezeti a Premier League góllövőlistáját (19 találattal), hogy a szezon első öt bajnokiját kihagyta az eltiltása miatt. Történt ugyanis idén áprilisban, hogy egy Chelsea elleni bajnokin az uruguayi támadó egész egyszerűen megharapta Braniszlav Ivanovicsot, az FA pedig egy tízmeccses eltiltással jutalmazta a „kóstolót”. Suárez bocsánatot kért később, ám az angol szövetséget ez nem hatotta meg.

Egy másik 10 mérkőzéses eltiltás nemrégiben sokkolta Horvátországot: Josip Simunic az Izland elleni világbajnoki pótselejtezőt követően usztasa (fasizmushoz köthető mozgalom, 1945-ben betiltották) rigmussal hergelte a közönséget, amivel megsértette a FIFA etikai kódexét. A 105-szörös válogatott védőt megbüntette a nemzetközi szövetség, így 2010 után lemarad a 2014-es világbajnokságról is (amely a harmadik vb-je lehetett volna).

Az amúgy is balhéiról elhíresült Adrian Mutu tréfát űzött Victor Piturca román szövetségi kapitányból, amire a válasz levélben érkezett: többet nem kap meghívót a válogatottba. A rutinos csatár a híres komikus, Mr. Bean fejét szerkesztette Piturcáé helyére, hogy oldja a hangulatot a világbajnoki selejtezők alatt. Romániában nem voltak vevők a humorára, a 77 válogatott találkozón 35 gólt szerző támadó többet nem öltheti magára a címeres mezt.

A FENERBAHCE ESETE

Két évvel ezelőtt Törökországban is kirobbant a bundabotrány, és bizony a nagy múltú Fenerbahce belekeveredett. Az isztambuli klub elnökét börtönbüntetésre ítélték, a Fenert pedig bajnokik manipulálása miatt kizárták az európai kupasorozatokból. A nyolc klubot és 14 futballistát érintő ügyben a Besiktas is eltiltást kapott, továbbá hasonlóan járt Ukrajnában a Metaliszt Harkiv.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik