Átszúrta egy faág a cipőjét, ennek ellenére nyert 80 kilométeren

– Remek futással győzött az Írottkő Hegyi Futóverseny nyolcvan kilométeres távján a nők között: ezt a célt tűzte ki maga elé a rajtot megelőzően?
– Tíz és fél órán belül szerettem volna beérni a célba, de ezen kívül semmiféle éremre irányuló célom nem volt – mondta Bognár Nikoletta, aki 10:06:42-es idővel győzött a 80 kilométeres Írottkő Hegyi Futóversenyen a nők között. – Szombatról vasárnapra éjjel rajtoltunk, azonban még szombaton dolgoztam, így csupán fél órát bólintottam előtte. Szóval, nem éppen kipihentem érkeztem a versenyre… Mindent egybevéve teljesen elégedett vagyok, nagyon örülök az elért eredményemnek. Remek szervezés, családias rendezvény, gyönyörű pálya, szuperül éreztem magam.

– Hogyan alakult a nyolcan kilométere?
– Egy másik lánnyal és fiúval haladtam együtt az elején, aztán később külön váltunk. Eddig a hetvennyolc kilométeres Vérkör volt a leghosszabb teljesítésem, bár az a teljesítménytúra teljesen más kategória, itt azért csak volt kétezerötszáz pozitív szintemelkedés a pályában, ráadásul a nyolcvan kilométer az a végére az órám szerint nyolcvannégy és fél lett… Tudtam, hogy hosszú lesz a táv, így tisztában voltam vele, hogy fontos szerepe lesz a frissítésnek. A szokásosat alkalmaztam, azaz nyolc kilométerenként magnéziumot és sótabelettát, tizenkét kilométerenként pedig gélt vittem be. Ez bevált nekem korábban, s örülök neki, hogy ezen a versenyen is működött. A nagy emelkedőkön gyalogoltam, a síkon és a lejtőkön pedig futottam, így jól be tudtam osztani az energiámat, összességében egyenletes tempóban tudtam végig haladni. Külön öröm, hogy a végére is maradt erőm futni.

– Egy esés azért eléggé megnehezítette a dolgát…
– Egy hullámvölggyel kellett megküzdenem, mégpedig harminc kilométernél teljes sötétségben, amikor elestem. Ráadásul olyan szerencsétlenül, hogy egy faág átszúrta a cipőmet, a körmöm pedig begyulladt. 

Kellett néhány kilométer, amíg összeszedtem magam, és amíg a futómozgásom visszajött, ráadásul a lábam eléggé fájt. Ezt leszámítva semmilyen különösebb probléma nem volt, de a hajrában nem esett jól felmászni az Írottkőre, az igencsak nehéznek bizonyult, ott már igencsak vártam a végét.

– Tekintsünk egy kicsit előre: milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőt illetően?
– Az Agár-tető Trail és a Budai Trail Tél van még tervben, ezek után pedig készülök a következő esztendőre. Természetesen a felkészülés előtt még egy kis pihenőt beiktatok, aztán jöhetnek az edzések. A jövő évi célok még nem tisztázódtak, de lassan ezek is meglesznek. Az biztos, hogy azon a versenyen, amelyen részt veszek, mindent beleadok.