FFT: A német utánpótlásképzés csodája
Az a hatalmas költekezés, amit a '90-es évek elején gyakorolt a Dortmund, egy évtizeddel később majdnem csődbe vitte a klubot. 2005 elején már 115 millió fontos mínusznál járt a klub, és a fizetésképtelenség határán a német rendszernek köszönhetően az amatőrliga réme lebegett a szemük előtt. Végül a huszonnegyedik órában menekültek meg, de a pénznek így is szűkében maradtak.
„A gazdasági válság rákényszerítette a Borussiát, hogy új utakat keressen magának” – mondja Lars Ricken, az 1997-es BL-döntő hőse, klub vezérkarának tagja. Hirtelen a fiatal és olcsó tehetségek felé irányult a figyelem. „És végül ez lett a klub új filozófiája.”
„Ez itt a nemzetközi futball legizgalmasabb projektje” – mondja az FFT-nek Jürgen Klopp, a Borussia Dortmund edzője az előző szezon legvégén egy hűvös, de napsütéses délutánon. A dortmundi edzőkomplexum két hatalmas épületének egyikében található konferenciateremben ülünk. A központ 2006-ban nyitotta meg kapuit, mindössze néhány évvel az után, hogy a Német Labdarúgó-szövetség minden profiklub számára kötelezővé tette az ilyen objektumok létesítését, és azóta is folyamatosan növekszik. Ma hat szabványméretű és két kisebb pályája van.
Az összes Dortmund-csapat itt edz, beleértve az ifiegyütteseket az U9-től egészen az U19-ig, és a felnőtteket is, a tartaléktól a Bundesliga-alakulatig. Ez utóbbi az, amire Klopp utal ezen a szép tavaszi napon.
„Ez a legizgalmasabb projekt, mert olyan fiatalokat veszünk szemügyre, akik nem tagjai egy csapatnak sem; olyanokat, akiket nem vesz meg senki, mert többi vetélytársuknak nagyobb a tapasztalata – mondja. – Mi viszont végignézünk egy csomó nagyon tehetséges játékost, akik egymást is húzzák magukkal.”
Innen indult a német futball feltámadásának története, amely aztán a 2014-es világbajnoki aranyéremben, a 2013-as Bayern-Dortmund BL-döntőben vagy Jürgen Klopp nemzetközi sikereiben futott ki.
A német utánpótlásképzés reformját bemutató 2011-es FFT-riport elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!
