SZÖLLŐSI GYÖRGY
SZÖLLŐSI GYÖRGY
2021.01.15 08:00 Frissítve: 2021.01.15 23:42

MLSZ: Talán nem kell megint tíz évet várni az újabb sikerekre – Csányi Sándor

Már az idén jöhet a videobíró, Marco Rossival szerződést hosszabbítanak, több tehetséget nevelnek az akadémiák, mint amennyit az edzők beépítenek a profi csapatokba, minél előbb visszahoznák a nézőket – ezekről is beszélt a magyar futball első embere a szűk körű sajtókonferencián.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke (Fotó: mlsz.hu/Baricsa Gábor)

 

A CIKK ANGOL NYELVEN IDE KATTINTVA OLVASHATÓ EL!

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke sajtóbeszélgetésen látta vendégül több nagy hírportál szakíróját, köztük a Nemzeti Sport főszerkesztőjét. Az alkalom óhatatlanul összegzése volt nem csupán az elmúlt, futballszempontból igen sikeres évnek, hanem a sportvezető tízéves elnöki tevékenységének is.

MÁR AZ ELSŐ SZALAI-BESZÉD IS TETSZETT

 
Profi(t) futball – Szöllősi György jegyzete

A 2010-es évek jó néhány MLSZ-elnöki interjúja kezdődött az infrastruktúrafejlesztés, a játékosszám-növekedés, a szervezeti megújulás, a nemzetközi sportdiplomáciai eredmények ecsetelésével, mígnem előbb-utóbb elért oda a beszélgetés, hogy klubjaink és válogatottunk eredményessége hagy kívánnivalót maga után, és bizony a nézők sem igen térnek vissza a lelátókra... Néhány éve egy ilyen alkalommal Csányi Sándor fanyar öniróniával jegyezte meg, hogy megállt a nézőszámcsökkenés, hiszen már nincs hova csökkennie... Hasonlóan fonák logika alapján ezúttal akár az is kijelenthető lett volna, hogy immár a külföldi topligák nézőszámait is elértük, hiszen sem ott, sem itt nem lehetnek szurkolók a tribünökön. Csakhogy ezúttal nem volt szükség vigasztaló öniróniára, sőt meglehetősen visszafogott volt az elnök, amikor kijelentette:

„Most jutottunk el oda, hogy talán van már látszata a tízéves munkánknak. Talán nem kell megint tíz évet várni az újabb sikerekre.”

Azzal kapcsolatban egyébként, hogy bár a válogatottunk négy éve is kijutott az Eb-re, a mostani siker légköre valahogy más. Csányi Sándor egy történetet is elmesélt arról, hogy akkor is remélte a kereslet megugrását a magyar játékosok iránt, ám ez 2016-ban elmaradt, most viszont személyesen hívta őt fel például az egyik legnagyobb európai klub elnöke arról érdeklődve, hogy mely magyar fiatal játékosokat érdemes figyelni manapság. (Az Eb-kijutásunk óta Szoboszlai Dominik minden idők legdrágábban elkelt magyar játékosa lett húszmillió eurós vételárával, de egy sor sikeres fiatal játszott az ősszel eredményes válogatottban, sőt a magyar futball első embere szerint lassan egyre több az olyan poszt, amelyre ketten-hárman is eséllyel pályáznak.) Nos, tény, hogy például a 2013-ban Hollandiában elszenvedett 8–1-es vereség után nem volt túl hálás feladat az MLSZ elnökének lenni (ezt a pillanatot konkrétan felelevenítette Csányi Sándor), ám ahogyan az 1992-es érkezésekor meglehetősen korszerűtlen OTP Bank, majd mezőgazdasági cégei esetében, a futballszövetséggel kapcsolatban is úgy vélekedett a 2010-ben megválasztott elnök, hogy ha az első években hiábavalónak tűnik is a befektetett munka, idővel megtérül.

Szoboszlai Dominik (Fotó: Szabó Miklós)

Valóban – vetette föl lapunk –, Szalai Ádámnak az amszterdami összeomlást követő nyilvános kifakadása, majd a még annál is ismertebbé váló, az MLSZ által közzétett 2020-as öltözői beszéde között eltelt időszakban sok minden változott a sportágban.

„Erős karakternek, pozitív személyiségnek tartom Ádámot, aki a pályán és az öltözőben is remekül motiválja a társakat – méltatta a válogatott csapatkapitányát a sportvezető. – Akkor is igaza volt, amikor annak idején kritizálta a sportág hazai helyzetét, ezzel segített az MLSZ-nek abban, hogy szilárdabb erkölcsi alapunk legyen szigorúbb követelményeket támasztani a sportág szereplőivel szemben.”

BUDAPESTEN KEVÉS A PÁLYA

Az évkezdő-évzáró sajtóbeszélgetésen – amelyre azután került sor, hogy a közelmúltban maga Csányi Sándor is átesett a koronavírus-fertőzésen, tüdőgyulladással, mégis viszonylag enyhe tünetekkel – az elmúlt év és évtized eredményeinek összegzése előtt az MLSZ-elnök kiemelte a kormány szerepét a futball megújításában, hiszen „ha nincs az állam anyagi támogatása, természetesen nem tartana itt a magyar labdarúgás”. Mint mondta, a létesítményrendszer megújításának tízéves programját talán még túl is teljesítették, hiszen gyakorlatilag minden szinten megújultak a stadionok, pályák, a nemzeti stadiontól, a csütörtöki beszélgetésnek is otthont adó Puskás Arénától az NB I-es, NB II-es, NB III-as pályákon át a kis falusi sporttelepekig sikerült felújítani, újjáépíteni a létesítményeket, egy-két olyan kivételtől eltekintve, ahol a közeljövőben fejeződik be az építkezés.

„Bár sok bírálatot kapnak a stadionépítések, és többen sokallják az erre költött állami pénzt, el kell mondani, hogy ami tíz év alatt pályaépítésre ment, azt az azt megelőző negyven évben kellett volna erre a célra elkölteni, ám ez elmaradt, ezért került most ilyen sokba a felzárkózás.”

És bár valóban mást sem hallani, mint azt, hogy se szeri, se száma a megújult és új pályáknak, maga az MLSZ elnöke is közvetlen, a fiaitól származó információkból is tudja, nagyon nehéz szabad pályát találni a fővárosban, ha valaki focizni szeretne.

„Ha átadtunk egy pályát az elmúlt években, az mindjárt benépesült, és nehezen kapnak időpontot a csapatok, amelyek edzeni, játszani szeretnének, főleg Budapesten.”

(Fotó: Szabó Miklós)

Nos, igen, éppen Csillag Péternek a Nemzeti Sportban megjelent Hátsó füves című riportsorozata mutatott rá az aszimmetriára, hogy jóllehet a fővárosban él az igazolt futballisták 25 százaléka, a pályáknak csak hét százaléka van itt, miközben vidéken sokszor nincs elég fiatal ahhoz, hogy a község sportegyesülete kiállítson egy felnőtt- és egy ifjúsági csapatot. Márpedig a jelenlegi szabályok szerint a felnőttek is csak akkor nevezhetnek, ha van megfelelő utánpótlás. Ez a szabály megfelelő ösztönzésnek tűnt, amíg rá kellett venni a kis egyesületeket, hogy foglalkozzanak a serdülő- és ifjúsági korosztályokkal is, ám futballellenes, ha egyszerűen nincs elég gyerek, akkor a nagyok sem játszhatnak. Van tehát még megoldandó probléma bőven a magyar futballban, az utóbb vázolt kettővel kapcsolatban Csányi Sándor elmondta az MLSZ terveit.

„Ha van még teendő az infrastruktúra-fejlesztésben, az éppen a főváros és a leghátrányosabb helyzetű településeken adódik, ráadásul előbbiben a magas ingatlanárak és a területhiány hátráltatja az új pályák létesítését. Ezen kívül főleg olyan beruházásokat és új technológiai megoldásokat támogatnánk, amelyek hosszú távon csökkentik a fenntartási költségeket. A vidéki helyzettel kapcsolatban, ahol valóban másfajta gondok jelentkeznek, tervezzük, hogy engedjük nevezni azokat a klubokat is, amelyek önhibájukon kívül nem tudnak utánpótláscsapatot kiállítani, hogy emiatt ne tűnjön el a szervezett labdarúgás egy-egy településről.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy általában elmondható, rend van a sportágban, és nem csupán a klubok, a szövetség gazdálkodása is stabil, váratlan kiadásokra, nehezebb időkre tízmilliárd forint tartalékot halmozott fel az MLSZ, amelynek éves költségvetése meghaladja a negyvenmilliárd forintot – igaz, az összeg nagy része taotámogatás és egyéb olyan szerződéses juttatás (televíziós jogdíj és a Szerencsejáték Zrt. szponzorációja) formájában úgymond csak keresztülfolyik a szövetségen, mielőtt az egyesületekhez kerül. (A sajtóbeszélgetésen megtudtuk, hogy a járvány miatt képernyőre kerülő több mérkőzés értelemszerűen jóval több tévénézőt, az M4 Sport új, internetes közvetítései már meccsenként tízezres nagyságrendű új közönséget jelentettek, míg a sportfogadás hazai volumene is a többszörösére nőtt az elmúlt években, a járvány idején tovább emelkedve – vagyis a magyar focin sokszor számon kért piaci szempontok is egyre inkább érvényesülni látszanak, nem is beszélve az FTC és a válogatott sikerei révén az UEFA-tól érkező milliárdokról.)

MINDEN MAGYARRA SZÜKSÉG VAN

Az összes, az MLSZ országos versenyrendszerében szereplő csapat száma egyébként tíz év alatt ötezerrel emelkedett, ami természetesen egyszersmind százezres nagyságrendű játékosszám-emelkedést jelent, amire ugyancsak okkal büszke a szövetség vezetője. Felvetésünkre, amely szerint a kormány a határon túli magyar közösségekre is fontos erőforrásként tekint, amely szemléletnek jelképe lehet a délvidéki Könyves Norbert győztes gólja Szerbia ellen, Csányi Sándor elmondta, hogy bár jó ideig késlekedett a szövetség megfelelő figyelemmel fordulni a külhoni tehetségek felé, „nem épült ki az a rendszer, hogy minden magyar tehetségről tudjunk”, ma már kitűnő és folyamatos a szakmai együttműködés a határon túli, a magyar kormány által is támogatott futballakadémiákkal, s ez főként a munkát összefogó Puskás Akadémiának köszönhető.

Forrás: NS-montázs

„Bízom abban is, hogy az új FIFA-szabály, amely szerint szerepelhet másik ország nagyválogatottjában az, aki valahol már utánpótlás-válogatott volt, még több honosításban segít majd bennünket” – mondta Csányi Sándor, akinek egyébként FIFA-alelnökként személyes sportdiplomáciai sikere volt az említett szabályváltozás, így játszhatott például magyar címeres mezben az Izland elleni pótselejtezőn az első gólunkat szerző Loic Nego.

S ha már a Puskás Akadémia. Közelmúltbeli változás, amiről Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Akadémia alapítója is beszélt a Nemzeti Sportnak adott decemberi interjújában, hogy a kiemelt nemzeti utánpótlásközpontok, vagyis sportakadémiák finanszírozását közvetlenül a központi költségvetés nyújtja, egyfajta minőségbiztosítást is beépítve a rendszerbe, de nem beleszólva a szakmai munkába. Nos, Csányi Sándor ebben a szisztémában nem lát problémát, egyrészt azért, mert „aki a zenekart fizeti, az rendeli a nótát”, s így örömteli módon több forrás jut az MLSZ által felügyelt utánpótlásképzésre, másrészt pedig azért, mert „az akadémiák részt vesznek az MLSZ versenyrendszerében, és megfelelnek a szövetség szakmai követelményeinek, együttműködnek a szövetséggel.”

Azzal a közkeletű vélekedéssel kapcsolatban, amely szerint az akadémiákról a rájuk költött pénzhez képest nem érkezik elég tehetség, Csányi Sándor – nem cáfolva ezt a véleményt – fontosnak tartotta elmondani, hogy már csak a rájuk költött összegek miatt is jobban meg kellene becsülni a magyar játékosokat, és szerinte még így is lényegesen több tehetséges fiatalt nevelnek az akadémiák, mint amennyit a profi klubok edzői beépítenek a csapatokba.

„Emlékeznek, milyen jó játékosokat vetett be a Puskás Akadémia, amikor az ősszel a járvány miatt nem játszhattak a külföldi futballistáik? És milyen jól szerepelt velük a csapat?”

Az MLSZ-elnök jól ismert törekvése, hogy a külföldiek helyett minél több magyar labdarúgó szerepeljen az NB I-es és NB II-es csapatokban, ám ennek szabályozásában a szövetség lehetőségei végesek, s mint mondta, a klubok és az edzők némi joggal hivatkoznak arra, hogy a 12 csapatos bajnokságban, a kiesés állandó rémétől fenyegetve kevéssé mernek kockáztatni, fiatalokat is bevetni az edzők és a klubvezetők. Nem kevésbé igaz az eredménykényszer a nemzetközi kupákban szereplő csapatokra, például a Ferencvárosra, amelynek sikereire nagyon büszke Csányi Sándor, és fontosnak tartja azokat a magyar futball szempontjából, mégsem mulasztotta el megjegyezni, hogy boldogsága még nagyobb lenne, ha a Fradiban pályára lépő játékosoknak legalább fele magyar lenne.

Myrto Uzuni (balra) is hozzájárult a Ferencváros remek BL-szerepléséhez (Fotó: Árvai Károly)

„A Vasast szponzoráló, a tizenharmadik kerületben székházat építő OTP Bank vezetőjeként például kikötöttem, hogy csak addig támogatjuk az angyalföldi klubot, amíg külföldi játékos nem lép pályára a csapat színeiben. S ezen a feltételen nem változtatunk akkor sem, ha esetleg feljut a Vasas az élvonalba.”

Abban is bízik, hogy egyre több magyar edző egyre több magyar fiatalnak szavaz bizalmat a hazai profi klubokban.

Az NB I létszámemelésének menetrendszerűen előkerülő igénye ebben a pillanatban nincs napirenden a szövetségnél, de előkerülhet az újabb ötéves szakmai program megalkotásakor, amely egyelőre csúszik a rendkívüli vírushelyzet miatt.

„Ha azonban változtatunk is, amivel kapcsolatban egyelőre nem nehezedik különösebb nyomás az MLSZ-re, csak úgy tesszük, hogy az újabb szabály öt évig biztosan nem módosítható. Tehát jól végig kell gondolni egy ilyen lépést. Ebben a pillanatban az NB II létszámcsökkentését egy fokkal reálisabbnak tartom, de egyik ügyben sem változtatunk alapos előkészítés és a klubok véleményének az ismerete nélkül.”

A futballban sok szakmai és financiális probléma okának tekintett túlzott ügynöki jutalékok dolgában Csányi Sándor azt látja, hogy a FIFA is évtizedes, de jobbára eredménytelen harcot vív. Sikert talán a Bosman-szabály negatív hatásainak kiiktatása, a futball speciális helyzetének uniós elismerése jelenthet, vetettük közbe, mire Csányi Sándor kifejtette, hogy „láthatóan jó a kapcsolat az UEFA és az Európai Bizottság között, ez adhat reményt.”

Arra a kérdésünkre, hogy a világjárvány következtében már a legnagyobb kluboknál is jelentkező anyagi problémák hozhatnak-e egyfajta kiegyenlítődést a futball régóta távolodó szegényebb és gazdagabb klubjai között, Csányi Sándor kételyeinek adott hangot, megerősítve ugyanakkor a korábban kifejtett véleményét, amely szerint a térségben jelenthet versenyelőnyt például az igazolásoknál, hogy a magyar futballt jelentős fejlesztések után érte a válság, stabil anyagi helyzetben találva a klubokat.

„Ez azon talán máris lemérhető, hogy egy-egy válogatott játéknap alkalmával egyre több külföldi válogatotthoz hívják az NB I-ben szereplő labdarúgókat, és kisebb a külföld elszívó hatása”.

(Fotó: mlsz.hu/Baricsa Gábor)
NEM HAGYJÁK MAGUKRA A VETERÁNOKAT

Természetesen szóba hoztuk a Nemzeti Sport, az Origo és a Magyar Nemzet által tavaly óta felkarolt törekvést, amely szerint a ma már nem nélkülöző futballcsalád nagyobb szolidaritásról tehetne tanúbizonyságot azokkal a tagjaival szemben, akik önhibájukon kívül kerültek, kerülnek nehéz, sokszor méltatlan helyzetbe aktív pályafutásuk befejezése után. Nagyon hiányzik ugyanis a magyar profi futballból egy olyan játékosszakszervezet vagy speciális nyugdíjpénztár, amely a legtöbb nyugat-európai ligában megtalálható, s a legjobb egykori futballisták és edzőik az olimpiai érmesek állami életjáradék-rendszerén is kívül rekedtek.

„Azon túl, hogy az MLSZ a fegyelmi büntetések bevételeit eddig is a volt játékosok segélyezését végző alapítványába fizette be, már foglalkozunk a szolidaritás anyagi kifejezésének további lehetőségeivel, akár egy, az egész bajnokságot érintő intézményesített megoldást, akár a sokszoros válogatottak valamilyen megsegítését alkalmazva.”

Csányi Sándor bejelentette, hogy ha az oktatás folytatását nem lehetetleníti el a koronavírus, már a következő bajnokságban, tehát júliustól lehet videobíró az OTP Bank Liga mérkőzésein.

„Terveink szerint csak az a klub kaphat versenyengedélyt, amelyik biztosítani tudja ehhez a feltételeket. Már csak a játékvezetőink nemzetközi foglalkoztatása miatt is fontos, hogy itthon is gyakorolják a VAR használatát” – mondta a sportvezető, hozzátéve, hogy a játékvezetés általános hazai színvonala szerinte nem gyengébb az általános európai szintnél.

A legtöbb szurkolót persze az érdekli, lehetnek-e majd nézők a tavaszi bajnoki mérkőzéseken, s talán ennél is fontosabb, hogy a válogatott, köztük az Eb-meccseken hány százalékban lehet majd tele a Puskás Aréna lelátója. Csányi Sándor beszámolt róla, hogy az UEFA márciusban tervezi a döntést az ügyben, de ő abban bízik, hogy bármilyen határozat születik, később, ha javul a helyzet, lehet még enyhíteni a szigorúságon. Mint mondta, jelenlegi ismeretei alapján nem tartja valószínűnek, hogy a februári derbin, a 3-án esedékes Újpest–Fradin már lehetnek nézők, ám azt egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az Európa-bajnokságon nem lehetnek majd szurkolók.

Marco Rossi (Fotó: Szabó Miklós)

„A szívem szakadt meg akkor is, amikor az Izland elleni meccs előtt két nappal tiltotta meg a kormány, hogy beengedjük a nézőket. De elfogadjuk az egészségügyi szakemberek véleményét, még csak nyomást sem próbálunk gyakorolni a döntéshozókra” – mondta az elnök, aki bízik benne, hogy minél előbb beengedhetik a nézőket a lelátókra, s akkor folytatódhat az utóbbi időben elindult lassú nézőszám-emelkedés is. A néhány nap múlva 120 esztendős, s ezzel a világ egyik legrégebben működő futballszövetségének számító MLSZ első embere optimista a vb-selejtező és az Eb-csoportmeccsek esélyeit illetően is. Előbbi sorozatban főleg a lengyelek legyőzése lenne fontos, az utóbbi tornán pedig, bár roppant nehéz ellenfeleket kaptunk, 2016-ban sem égtünk le.

„A portugálok most sem jobbak, mint amikor három hármas döntetlent játszottunk velük, hiszen akkor megnyerték az Eb-t – mondta mosolyogva a futballvezető. – A magyar válogatott viszont, úgy érzem, talán most már előrébb tart...”

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a minap az MSÚSZ hagyományos szavazásán az év edzőjének választott Marco Rossi teljesítményével nagyon elégedett az MLSZ elnöksége és elnöke.

„Meghosszabbítjuk a szerződését, amint megegyezünk a folytatással kapcsolatos feltételekről” – jelentette ki Csányi Sándor.

2021.03.04 23:51:05

Magyar válogatott THURY GÁBOR

NS-VÉLEMÉNY. Nem csupán egy a tizenegyből, a válogatott meghatározó tagja.

2021.03.04 00:22:43

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. A válasz egyszerű: az önbizalom.

2021.02.17 22:32:05

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. Egyetlen apró ékezet is fontos lehet.

2021.02.15 10:34:49

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

A Globall Hotel pazar körülményeknek is köszönhető az elmúlt időszak csodás eredménysora.