Tóth József (1951–2022) (Fotó: Török Attila)

 

„Játszottunk együtt, de inkább elkerültük egymást: amikor megsérültem, akkor érkezett Újpestre, a válogatottban is hasonló volt a helyzet, én 1973-ban játszottam utoljára, Jokka 1974-ben debütált. Hasonló volt a helyzet, mindketten támadóként kezdtünk, aztán kerültünk egyre hátrébb és lettünk bal oldali védők. Csendes, szerény, tisztelettudó fiúként érkezett Pécsről a Megyeri útra, és Törőcsik Andrással azonnal megtalálta a hangot, azt hiszem, ő volt a legjobb barátja. Tartottuk a kapcsolatot, tudtuk, hogy nincs minden rendben, mégis, sokkoló volt a hír...” – Juhász Péter, az Újpest korábbi 24-szeres válogatott védője

„Borzalmas megélni, hogy ilyen rövid idő alatt elment Törőcsik András, Kardos József és most Tóth József is... Jópofa, kellemes beszélgetőpartner volt, pozitív figura, akit mindig is szerettem. Mint futballista elképesztően gyors volt, remek bal lábbal áldotta meg a sors. Csak szép emlékeket őrzök róla. Sok időt töltöttünk együtt, kártyáztunk, nevettünk, jól éreztük magunkat. A kezemben tartom a képet, amely a hetvenedik születésnapomon készült: a fotó szélén áll Jokka, kicsit szerényen, meghúzódva. Rettenetesen sajnálom, hogy elment közülünk” – Fazekas László, az Újpest korábbi 92-szeres válogatott csatára

„Szomorú híreket kapunk mostanában, három korábbi újpesti csapattárs is elment közülünk. Nagyszerű balhátvéd volt, olyan, aki a mai, modern labdarúgásban is megállná a helyét, hiszen elképesztően gyors volt és szeretett támadni is. Kemény volt, de mindig sportszerű. Jó kapcsolatot ápoltunk egymással – hirtelen haragú emberként emlékszem rá, egyben szerethető figuraként is. Normális családi életet élt, fáj az elvesztése” – Szendrei József, az Újpest korábbi tízszeres válogatott kapusa.

Tóth József (1951–2022)

Elhunyt Tóth József, 56-szoros válogatott labdarúgó

Nálam ő az örök balhátvéd – búcsú Tóth Józseftől

Hihetetlen, milyen erős volt – Nagy Antal Tóth Józsefről