Hiába Ronaldo duplája, Szoboszlai a 91. percben egyenlített – bravúros döntetlen Lisszabonban!
EURÓPAI VILÁGBAJNOKI SELEJTEZŐ
F-CSOPORT, 4. FORDULÓ
PORTUGÁLIA–MAGYARORSZÁG 2–2 (2–1)
Lisszabon, José Alvalade Stadion, 50 000 néző. Vezette: Szrdjan Jovanovics (Uros Sztojkovics, Milan Mihajlovics) – szerbek
PORTUGÁLIA: D. Costa – Nélson Semedo, R. Dias, Veiga, N. Mendes (Tavares, 78.) – R. Neves (Palhinha, 62.), Vitinha, B. Fernandes (Conceicao, 62.) – B. Silva, C. Ronaldo (G. Ramos, 78.), Pedro Neto (Joao Félix, 62.). Szövetségi kapitány: Roberto Martínez
MAGYARORSZÁG: Tóth Balázs – Nego, Orbán, Szalai A., Kerkez (Dárdai M., 79.) – Schäfer (Tóth A., 39.), Szoboszlai, Styles (Vitális, 79.) – Bolla (Lukács N., 58.), Sallai – Varga B. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Gólszerző: C. Ronaldo (22., 45+3.), ill. Szalai A. (8.), Szoboszlai (90+1.)
A csoport másik mérkőzésén: Írország–Örményország 1–0
A meccs napján megjelenő (sport)lapok közül csak az A Bolánál volt főcím a portugál válogatott soron következő, magyarok elleni mérkőzése, a Record másik slágertémát boncolgatott, miszerint a Benfica közelgő tisztújító kongresszusán az elnöki posztra legnagyobb eséllyel pályázó Joao Noronha Lopes cége mégsem veszteséges, cáfolva az elmúlt napokban felröppent híreket. Ez a téma nemcsak az újság(ok)ban élvezett elsőbbséget, hanem a piacvezetőnek számító CNN Portugalon is, ahol kora délután még a közelgő Chaves–Benfica kupamérkőzésről is előbb számoltak be.
További futballihletet és -hangulatot keresve a déli órákban futottunk bele az első „Ronaldo családba”, észak-amerikai turisták alkották, ráadásul apa és két kisfia mintha ütemkésésben lett volna, az ötszörös aranylabdás nevét viselő mezük ugyanis még bőven az előző beszállító egyik változata volt. Idővel, persze, rendeződtek a viszonyok: a hírcsatornák teljes kapacitással ráfordultak a válogatottra, mindenhol mindenki azt elemezte, hogyan kell megnyerni a meccset és kivívni a világbajnoki részvételt, miközben az egyik visszatérő elem az volt, hogy feltehetően most búcsúzik a José Alvalade Stadiontól Cristiano Ronaldo, már ami a vb-selejtezőket illeti, tekintve, hogy az örmények elleni záró mérkőzésnek a portói Dragao ad majd otthont.
Így történt, hogy néhány órával a kezdés előtt már nemcsak amerikai turistákon feszült a 7-es Ronaldo-mez, hanem több ezer portugálon is. Idővel az is kiderült, hogy a magyar válogatott kezdőjében nem lesz meglepetés: Sallai Roland és Varga Barnabás visszakerült a csapatba, míg az örményeknek lőtt fontos gólja ellenére Lukács Dániel kimaradt. Miután Marco Rossi szombaton utalt arra, hogy Tóth Alex elfáradt, a ferencvárosi játékos volt a másik, aki az Örményország elleni kezdőhöz képest hiányzott, és mindez azt is jelentette, hogy a center mögött két támadó kapott szerepet, a négy védő előtt pedig három középpályás. Láttunk már olyat, hogy támadásban 4–3–2–1-ben, védekezésben 5–4–1-ben futballozott a magyar válogatott. A portugáloknál nem volt nagy mozgás az írek elleni találkozóhoz képest, és váratlan húzásról itt sem lehetett szó: a sérült Goncalo Inációt Renato Veiga váltotta a védelem tengelyében (szemben a budapesti találkozóval, most két középső bekkel állt ki a portugál csapat), a jobb oldali védő szerepét pedig Nélson Semedóra osztotta a kapitány Diogo Dalot helyett, a védelem előtt viszont ugyanaz a hat játékos állt fel a 4–3–3-as rendszerben, ami az előretolt ékként játszó Cristiano Ronaldo miatt inkább 4–3–2–1-nek volt minősíthető.
Azt egyébként már a kezdés előtt érezni lehetett, hogy az ötszörös aranylabdás külön kategóriát képvisel a klasszisoktól hemzsegő portugál csapaton belül is, a bemelegítés során ugyanis, ha ő a kapuba rúgta, fejelte, tessékelte a labdát, a stadion nagy része megünnepelte a „gólt”, miközben a többiek vért izzadhattak a szurkolók kegyeiért, véletlenül sem részesültek hasonló szeretetben.
Persze az igazi elismerést a meccsen kellett kivívni, de a magyar csapat kezdett bátrabban, igaz, az is egyértelmű volt, amint megindulhatnak, életveszélyesek a portugálok. Ettől még a hazai védelem meg-megingott, a hátvédek területet hagytak Sallai Rolandnak, aki 20 méterről, ballal tekerte rá a labdát, és ugyan Diogo Costa hárított, a rá következő szögletből jött a hideg zuhany a hazaiaknak: Szoboszlai Dominik éles beadását követően Szalai Attila a bal kapufánál, a csak asszisztáló Bernardo Silva mellől a hálóba fejelte a labdát.
A korai gól minden előzetes tervezést felülírt, Portugáliának nyíltabban kellett támadnia, ami egy ideig feküdt a fegyelmezetten védekező magyar válogatottnak, de a fokozódó nyomást nem bírta sokáig, Cristiano Ronaldo a 22. percben egyenlített, miután Nélson Semedo keresztpassza után egyedül érkezett a hosszú oldalon a bal kapufához. Nem sokkal később viszont ismét magyar pillanatok következtek, előbb ugyanis Renato Veiga kezére pattant a labda a tizenhatoson belül, de tizenegyes helyett szöglet következett, amiből viszont ezúttal is veszély kerekedett: Bolla Bendegúz 20-ról jobbal, kapásból lőhette kapura a labdát Szoboszlai Dominik átívelését követően, és nem sokkal tévesztett célt. Jóllehet kisvártatva a túloldalon is akadt egy kezezésgyanús szituáció – Schäfer András ujjai talán érintették a labdát –, de itt sem ítélt büntetőt a játékvezető. Az Union Berlin légiósa – aki korábban is jelezte, hogy fájdalmai vannak – nem sokkal később cserét kért (az MLSZ tájékoztatása szerint betegség miatt), Tóth Alex állt be a helyére. Amikor már úgy tűnt, hogy a kiegyenlített első félidő végén döntetlennel mehetnek pihenőre a csapatok, ismét megvillant az elnyűhetetlen világsztár: Nuno Mendes ívelt elé balról, Ronaldo pedig a bal kapufánál jobbal a rövid sarokba vágta a labdát. S máris kisimultabbak lettek a portugál szurkolók vonásai.
A második félidőre egyik szakvezető sem cserélt, a meccs pedig szinte abban a mederben folyt tovább, mintha 1–1-gyel jöttek volna vissza a felek. A magyar válogatott továbbra is jól tartotta magát, bár a portugálok veszélyes támadásokat vezetve jutottak el Tóth Balázs kapujáig. Az egyik oldalon Pedro Neto lőtt éles szögből az ötös bal sarkáról a rövidre – Tóth Balázs jól zárta a szöget –, majd a rég nem látott jó játékkal kirukkoló Szalai Attila adott be pontosan a tizenegyesponton helyezkedő Szoboszlai Dominikhoz, a csapatkapitány fejesét azonban Diogo Costa hárította.
A folytatásban rövid időn belül kétszer is a magyar bal kapufán csattant a labda, előbb Rúben Dias, majd Bruno Fernandes távoli kísérlete után, és ekkor azt lehetett érezni, hogy kezdenek felülkerekedni a hazaiak. A cserék is elemükben voltak, Joao Félix például az első labdaérintéséből gólt fejelhetett volna, ha nincs Tóth Balázs óriási bravúrja. Noha a mérkőzés vége felé érezhető volt, hogy fáradnak a magyar játékosok, mégis közelebb álltak az egyenlítéshez Szalai Attila lécet eltaláló fejesével, mint a hazaiak a harmadik gólhoz.
Így is maradt ováció a végére: a hajrára Roberto Martínez lehozta Cristiano Ronaldót, de a meccs végén elnémult a portugál szurkolóhad, ugyanis a 91. percben érkezett a hazai kapu elé Lukács Dániel passza, és jött Szoboszlai Dominik is, aki megszerezte az egyenlítő gólt. Egész Portugália már-már úgy hitte, hogy a válogatott kijutott a világbajnokságra, csakhogy a bravúros magyar egyenlítés nyílttá tette a küzdelmet az F-csoportban – a mieink 1983 után kerülték el ismét a vereséget portugál földön, akkor gól nélküli döntetlen született Coimbrában barátságos mérkőzésen. 2–2
| F-CSOPORT | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
| 1. Portugália | 4 | 3 | 1 | – | 11–4 | +7 | 10 |
| 2. MAGYARORSZÁG | 4 | 1 | 2 | 1 | 8–7 | +1 | 5 |
| 3. Írország | 4 | 1 | 1 | 2 | 4–5 | –1 | 4 |
| 4. Örményország | 4 | 1 | – | 3 | 2–9 | –7 | 3 |
