Újpest: Törőcsik Andrásért égtek a gyertyák a Megyeri úton

Táncoló, remegő fényekkel égtek a gyertyák, szaporodtak a virágok a Szusza Ferenc Stadion főbejárata előtt, ahol a szombaton elhunyt legendás újpesti futballistára,Törőcsik Andrásra emlékeztek. Nemcsak a lila-fehér szimpatizánsok rótták le kegyeletüket, jöttek fradisták, MTK-sok, vasasosok is, megjelent a kiváló színész, Eperjes Károly s a Budafok tiszteletbeli elnöke, Jakab János is, de persze nem hiányoztak az újpestiek sem: Zámbó Sándor, Bácsi Sándor, Kisznyér Sándor, Véber György, Nagy László, Dunai Antal, Sarlós András, Kovács Zoltán, Tamási Zoltán, valamint Szlezák Zoltán is feltűnt. A megemlékezők gyertyát gyújtva, fejet hajtva tisztelegtek.


Égtek a gyertyák – a magyar labdarúgás szerelmeseinek szívében, lelkében örökké táncol Törő, s vele kapcsolatban lapunkban sokan megszólaltak szombat óta, volt csapattársai, barátai, klub- és szövetségi vezetők, közszereplők is beszéltek az újpesti legendához fűződő kapcsolatukról, emlékeikről. Megkerestük azokat is, akikkel a legközelebbi kapcsolatban volt az elmúlt években, akik 2014 februárjában bekövetkezett súlyos balesete óta visszatérően látogatták, támogatókat kerestek neki, követték kórházról kórházra.

„Az a megdöbbentő, hogy nyolc éve, amióta volt a súlyos fejsérülése, amely után kómába esett és koponyaműtétet kellett végezni rajta, amelyből sohasem gyógyult fel teljesen, folyamatosan számítottunk rá, hogy bekövetkezhet a legrosszabb. Most viszont egyáltalán nem voltunk rá felkészülve, nem volt előjele – mondta lapunknak Kovács Zoltán. – Láttuk, hogy le van fogyva, de mindent legyőzött már, kétszer még a koronavírust is annak csúcsidőszakában, nem hittük, hogy most ilyen nagy a baj. A budakeszi szanatóriumból csütörtökön szállították át a Honvédkórházba, szombaton már halott volt. Évek óta azért imádkoztunk, hogy kegyes távozás jusson neki, ez legalább megadatott. A balesete óta Zsengellér Zsolttal és Kalocsay Györggyel lényegében mindennap nála voltunk, főztünk neki, sétáltattuk, vittük gyógytornára, pénzt gyűjtöttünk neki, még kiállítást is szerveztem a támogatására.”

„Az elsők között értesültem a halálhíréről, amely letaglózott, hiszen májusban, amikor a születésnapján nála jártunk, még bizakodók voltunk az állapota láttán” – mondta Zsengellér Zsolt.


„Óriási futballistát, de még annál is nagyobb embert veszítettünk a halálával – mondta a Nemzeti Sportnak az 56-szoros válogatott védő. – Nagyon jó barátok voltunk, és hiába éltem tizenöt évig külföldön, Finnországban, hazatérve sem kopott meg a barátságunk. Borzalmasan megvisel a halála, fiatal volt még, varázslatos ember, nagyszerű humorral. Rosszat nem lehet rá mondani.”
Lapunk megpróbálta megszólítani Törőcsik András feleségét – akitől évtizedekig külön élt, de nem vált el tőle –, aki az elmúlt időszakban szintén fáradhatatlanul ápolta és gondozta a futball-legendát, ám ő azt mondta, szeretne inkább csendben gyászolni.


Az Újpest Tiszakécskére adta kölcsön a védőjét

Törőcsik András, a magyar futball elveszett zsenije






