Válogatott: a románok legyőzésétől a csehszlovákoktól elszenvedett vereségig – tíz döntő ütközet

Vágólapra másolva!
2020.10.08. 12:46
null
Halmai Gáborék 1997-ben csak futottak a jugoszlávok után (Fotó: Getty Images)
Összegyűjtöttük a válogatott top 10 sorsfordító selejtezőjét, amelyek mind egy-egy nagy tornára való kijutásról határoztak.

10. Magyarország–Románia 2–1 (1952. július 15., olimpiai selejtező, Turku, Kupittaa Stadion)

Különös módon bonyolították le az 1952-es helsinki olimpia labdarúgótornájának selejtezőit: már kint, Finnországban kellett lejátszani, a vesztes pedig már utazhatott is haza egyetlen fellépés után. Szoros mérkőzésen vette az akadályt a magyar csapat Czibor Zoltán és Kocsis Sándor góljával (a románok csak a hajrában szépítettek), és belegondolni is szörnyű, mi történt volna, ha itt véletlenül kikap a Sebes Gusztáv irányította együttes, amely aztán megnyerte az olimpiát, és akkor nyerte el máig érvényes becenevét, az Aranycsapatot.

9. Magyarország–Románia 2–1 (1972. május 17., Eb-negyeddöntő, Belgrád, JNA Stadion)

A negyeddöntő tulajdonképpen Eb-selejtezőnek felelt meg a négycsapatos belgiumi torna előtt, a párharc Budapesten 1–1-es, Bukarestben 2–2-es döntetlent hozott. Ha létezett volna már az idegenbeli több gól szabálya, Illovszky Rudolf együttese jut tovább, de akkoriban harmadik meccset kellett játszani semleges helyszínen, a jugoszláv fővárosban. Kocsis Lajos és Alexandru Neagu góljával 1–1-re állt a meccs, amikor a 87. percben Szőke István gólja döntött.

8. Magyarország–Svédország 3–3 (1973. június 13., vb-selejtező, Budapest, Népstadion)

A következő, 1974-es vb előtti selejtezősorozatban viszont már nagyon is számított a gólkülönbség – pechünkre. Így a budapesti döntetlen a csoportelső osztrákok (akik ugyanúgy 8 ponttal zártak, mint a svédek és a magyarok) mellett a skandinávok kijutását jelentette a nyugat-németországi tornára. Nem lehet feledni a 76. percben szívünkbe tőrt döfő Ralf Edström nevét, aki befejelte a mindent eldöntő gólt az első, egyben utolsó válogatott meccsét játszó kapus, a későbbi szövetségi kapitány, Bicskei Bertalan nagy hibáját kihasználva.

Priskin Tamás öröme: 2015-ben nagy gólt lőtt a norvégoknak (Fotó: Nemzeti Sport)
Priskin Tamás öröme: 2015-ben nagy gólt lőtt a norvégoknak (Fotó: Nemzeti Sport)

7. Magyarország–Bolívia 6–0 (1977. október 29., interkontinentális vb-pótselejtező, 1. mérkőzés, Budapest, Népstadion)

A Baróti Lajos szövetségi kapitány irányította együttesnek csoportgyőzelme ellenére oda-vissza vágós párharcot kellett vívnia a tizenhat argentínai vb-hely egyikéért a dél-amerikai selejtezőzóna harmadik helyezettjével, és volt némi félsz a játékosokban, mert szinte semmit sem lehetett tudni az ellenfélről. Ám jöttek gyorsan a nyugtató gólok, Nyilasi Tibor, Törőcsik András, Zombori Sándor és Várady Béla gólja révén a 27. percben már 4–0 volt az állás, majd még Pintér Sándor és Nagy László is betalált. A visszavágót a bolíviai magaslaton már le sem kellett volna játszani, de ott is 3–2-es magyar siker született.

6. Magyarország–Lengyelország 1–2 (2003. október 11., Eb-selejtező, Budapest, Puskás Ferenc Stadion)

Nagy csapás érte a magyar futballt egy körrel korábban, története során először kapott ki Lettországban, így az utolsó fordulóban Gellei Imre csapatának nem a saját kezében volt a sorsa. Le kellett győznie Lengyelországot, és bízni benne, hogy a már biztos csoportelső svédek elintézik otthon a letteket. Egyik sem jött össze: Budapesten Szabics Imre gólja kevés volt a pontszerzéshez, míg a lettek 1–0-ra győztek Svédországban, így ők jutottak ki.

5. Szovjetunió–Magyarország 3–0 (1968. május 11., Eb-negyeddöntő, visszavágó, Moszkva, Lenin-stadion)

Akkoriban még csak négycsapatos volt az Európa-bajnokság – amelyet épp akkor neveztek át Európai Nemzetek Kupájáról –, és a selejtezők csoportküzdelmei (Magyarország magabiztosan végzett a még az NDK-t, Hollandiát és Dániát felvonultató csoport élén) után a nyolc csoportgyőztesnek még részt kellett vennie egy oda-vissza vágós negyeddöntőn a kijutáshoz. Sós Károly csapata a hazai pályán elért 2–0-s siker után joggal remélhette, hogy túljut a Szovjetunión, ám Moszkvában az 58. percben összesítésben egyenlített a „Nagy Testvér”, majd a 70. percben Anatolij Bisovec megszerezte a továbbjutásról döntő gólt.

4. Finnország–Magyarország 1–1 (1997. október 11., vb-selejtező, Helsinki, Olimpiai Stadion)

Csank János csapatának egyetlen pontra volt szüksége az utolsó selejtezőn, hogy Norvégia mögött megszerezze a csoport második, pótselejtezőre jogosító helyét, ám a 62. percben Antti Sumiala vezetéshez juttatta a halovány finneket. Tovaszállni látszottak a remények, amikor a 92. percben a sáros pályán burleszkfilmekbe illő jelenetsor végén Teuvo Moilanen hátáról a finn kapuba csorgott a labda. Ekkor azt hittük, miénk a világ, pedig...


3. Magyarország–Jugoszlávia 1–7 (1997. október 29., vb-pótselejtező, 1. mérkőzés. Budapest, Üllői úti stadion)

Ma már talán azt kívánná Csank János, hogy bár az a labda ne pattant volna be Teuvo Moilanen hátáról a finn kapuba, mert akkor nincs a jugoszlávok elleni pótselejtező és a nagy megalázás. Tény, világklasszisoktól hemzsegett déli szomszédunk csapata, ám Dejan Szavicsevics ide, Predrag Mijatovics oda, megemészthetetlen, hogy a szünetben már 0–5, a 64. percben 0–7 volt az állás. A visszavágón az ellenfél már megelégedett egy könnyed 5–0-val, így a demoralizáló 12–1-es mérleggel vívta ki a kvalifikációt.

2. Magyarország–Norvégia 2–1 (2015. november 15., Eb-pótselejtező, Budapest, Groupama Aréna)

Ha nincs a másik csoportban, a török–izlandi mérkőzés 89. percében Selcuk Ínan szabadrúgásgólja, a görögországi 4–3-as vereség ellenére is automatikusan kijutott volna a franciaországi Eb-re a magyar válogatott, de jobb, hogy így alakult: a Bernd Storck irányította csapat így dicsőséges párharcban vívta ki a 44 év utáni első Eb-szereplés jogát, az oslói 1–0-s siker után Priskin Tamás találata és Markus Henriksen öngólja után már csak szépíteni tudtak az északiak.

Marseille, 1969 – a magyar labdarúgás Mohácsa… Jöttek a csehszlovákok, és négy gólt rámoltak be Szentmihályi Antal kapujába (Fotó: Nemzeti Sport)
Marseille, 1969 – a magyar labdarúgás Mohácsa… Jöttek a csehszlovákok, és négy gólt rámoltak be Szentmihályi Antal kapujába (Fotó: Nemzeti Sport)

1. Csehszlovákia–Magyarország 4–1 (1969. december 3., vb-pótselejtező, Marseille, Stade Vélodrome)

Nem erre emlékszünk a legszívesebben, de ennek volt a legnagyobb hatása. A magyar futball Mohácsának is hívják, sokan ezen a meccsen fordultak el a magyar futballtól, ez volt az első alkalom, hogy válogatottunk nem jutott ki olyan vb-re, amelyre benevezett. Szállóigévé vált Mészöly Kálmán mondata: „A mi időnk lejárt.” Az elkövetett sportvezetői hibákat most nem soroljuk fel, annyi helyünk nincs. Minden szempontból korszakhatárt jelölő mérkőzés volt.

Legfrissebb hírek

Az FK Csíkszereda döntetlent játszott az utolsó idegenbeli meccsén

Minden más foci
6 órája

Jégkorong-vb: kiesett a székelyekkel felálló román válogatott

Jégkorong
2025.05.02. 17:13

Szijjártó Péter a román külügyminiszterrel egyeztetett a magyarellenes cselekmények miatt

Minden más foci
2025.04.04. 23:29

Gól nélküli döntetlent játszott a Csíkszereda és a Steaua Bucuresti

Minden más foci
2025.04.03. 17:53

Jenei Imre életjáradékot kap a román államtól

Minden más foci
2025.04.02. 13:47

A válogatottból hiányzó Styles újra edzésbe állt

Légiósok
2025.03.28. 13:45

Haalandék jöttek, láttak s négy gólt lőttek Izraelnek Debrecenben

Foci vb 2026
2025.03.25. 22:55

Szuhodovszki Soma: Ha olyan teljesítményt nyújtanék, amit Rossi elvár, akkor ott lennék a válogatottban

Magyar válogatott
2025.03.25. 19:26
Ezek is érdekelhetik