– Pataki Attila dalban mondta el: Álmodtam egy világot magamnak, ott állok a kapui előtt...
– Ennél szebben nem is lehet megfogalmazni a lényeget – bólintott a 31-szeres válogatott Tőzsér Dániel. – Tényleg nagyon közel állunk ahhoz a bizonyos kapuhoz, félig talán már be is léptünk rajta. A tét óriási, ennek ellenére feszültségnek nyoma sincs. Ugyanúgy készülünk, mint máskor, a hangulat is olyan jó, mint eddig volt. Ehhez persze kellett az, hogy legyőzzük Feröert.– Pataki Attila dalban mondta el: Álmodtam egy világot magamnak, ott állok a kapui előtt...
– Ennél szebben nem is lehet megfogalmazni a lényeget – bólintott a 31-szeres válogatott Tőzsér Dániel. – Tényleg nagyon közel állunk ahhoz a bizonyos kapuhoz, félig talán már be is léptünk rajta. A tét óriási, ennek ellenére feszültségnek nyoma sincs. Ugyanúgy készülünk, mint máskor, a hangulat is olyan jó, mint eddig volt. Ehhez persze kellett az, hogy legyőzzük Feröert.
– Bernd Storck a szünetben lecserélte a Feröer elleni mérkőzésen. Hogyan élte meg?
– Nyilván szívesen játszottam volna a második félidőben is, de zokszó nélkül elfogadtam a szövetségi kapitány döntését. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felkészülésem nem volt optimális, a meccs előtti napokban sokat voltam úton, mert a feleségem a második gyermekünket Londonban hozta a világra. Amikor visszatértem a csapathoz, Bernd Storck megkérdezte, vállalom-e a játékot. Vállaltam, hát persze hogy vállaltam! Szerintem nem volt olyan magyar ember csütörtökön, aki ne akart volna pályára lépni Feröer ellen. Sajnos az első negyvenöt perc rosszul alakult, nyögvenyelős volt a produkciónk. Elismerem, én sem úgy teljesítettem, ahogy szerettem volna. Azt ugyanakkor nem gondolom, hogy a csere kizárólag a személyemnek szólt, abban a helyzetben szükségünk volt vérbeli centerre, logikus, hogy szerkezetet váltott, és egygólos hátrányban támadót vetett be a kapitány. Jó háromnegyed óra elteltével kiderült, remek döntés volt. A legnagyobbat talán én ugrottam Böde Dani góljainál… Erről is mesél ugyanis ez a történet: a csapatérdek mindennél előbbre való.
– Szabadidejükben matekoznak?
– Hazudnék, ha nemmel felelnék. Tisztában vagyunk vele, milyen eredményeknek kell születniük ahhoz, hogy kijussunk az Európa-bajnokságra, ha az élet úgy hozza, ezerrel szurkolunk majd a spanyoloknak… Mindazonáltal leginkább magunkban hiszünk, konkrétan abban, hogy megszerezzük a három pontot Görögországban. Úgy kell futballoznunk, hogy a lefújást követően ne tehessünk magunknak szemrehányást, hogy ne legyen bennünk hiányérzet. Szóval ami tőlünk telik, megtesszük, aztán meglátjuk, mire megyünk vele.
– A feröerieket képesnek tartja arra, hogy pontoktól fosszák meg Romániát?
– Igen! Gyanítom, mindent elkövetnek azért, hogy szépen búcsúzzanak a közönségüktől. Ki tudja, milyen időjárási viszonyok között rendezik a mérkőzést, emlékszem, tavaly ilyenkor mi nagyon megszenvedtünk az ottani körülmények miatt. A házigazdák mellett szólhat az is, hogy a hírek szerint vannak gondok a románok háza táján, habár nekünk nem tisztünk ezzel foglalkozni.
