Légiósok: Felvillanyoz, hogy vezetem a házi góllövőlistát, de… – Holender

Vegyes érzésekkel gondolhat vissza Holender Filip a Luzern elleni vasárnapi bajnoki mérkőzésre. A Lugano hatszoros magyar válogatott labdarúgója remek egyéni alakítás végén ünnepelhetett gólt, 3–0-ra alakítva a találkozó állását, öröme mégsem lehetett teljes, hiszen csapata 16 perc alatt három gólt kapott, így csupán egy pontot szerzett. A Honvéd korábbi támadója ötödik bajnoki gólját jegyezte, ezzel holtversenyben vezeti a házi góllövőlistát a középhátvéd Mijat Mariccsal.

„Természetesen feldob, ha gólt szerzek, és felvillanyoz, hogy vezetem a házi góllövőlistát, de az a legfontosabb, hogy segítsek a csapaton – sajnos a vasárnapi gólom nem volt elegendő a sikerhez. Miután három góllal vezettünk idegenben, s nem tudtuk megtartani az előnyünket, úgy éltük meg a Luzern elleni döntetlent, mintha többgólos zakóval küldtek volna haza bennünket  – mondta a Nemzeti Sportnak a 25 éves játékos. – A hétfői edzés után már azt tapasztaltam, a társaság kiheverte a sokkot. Próbálunk az előttünk álló feladatra fókuszálni, szomorkodni amúgy sincs sok időnk, mivel háromnaponta pályára lépünk.”

Legközelebb a Thun ellen bizonyíthat, s tekintettel remek teljesítményére, minden bizonnyal lehetőséget kap Maurizio Jacobacci vezetőedzőtől.

„Jól érzem magam, sokat dolgoztam azért, hogy formába lendüljek  – folytatta a tízcsapatos svájci élvonal 7. helyén álló együttes magyar támadója. – A sorozatterhelés hatására természetesen fárad a test, ám ilyenkor kerül előtérbe, milyen a hozzáállása a labdarúgónak, mennyire erős mentálisan. Úgy érzem, fejben rendben vagyok, s rendben van az önbizalmam is. Ha úgy adódik, a gyengébbik, bal lábammal vállalkozom lövésre – a Luzern ellen is azzal voltam eredményes. Igaz, a pozíciómból adódóan azzal is próbálkoznom kell, ezt várják el tőlem. Visszatértünk a tavaly alkalmazott három–öt–kettes felállásra, ebben a rendszerben én vagyok a második, a bal oldali csatár. Otthonosan mozgok ebben a szerepkörben, ezt mondanám a kedvenc posztomnak: gyakran tolhatom befelé a labdát, s így jobb lábbal kerülhetek lövőhelyzetbe, valamint a társammal sűrűn változtatjuk a pozíciónkat attól függően, milyen típusú védőkkel találjuk szemben magunkat. Ám nem csak rajtam múlt, hogy eredményesek vagyunk mostanában. Az újrakezdést követő első meccstől mindenki éhes a sikerre. Egymásért harcolunk a pályán, ami a gólok számában is megmutatkozik, a legutóbbi két mérkőzésen hatot szereztünk.”

Az egyre jobban teljesítő játékos esetében felvetődik a kérdés, hogyan képzeli pályafutása folytatását.

„Tavaly nyáron kettő plusz egy éves megállapodást kötöttem a klubbal, s úgy érzem, amiért jöttem, megkaptam a svájci labdarúgástól – mondta. – Élvezem az itteni mérkőzéseket, minden együttes lendületesen és látványosan játszik, úgyhogy rengeteget fejlődhetek. Szeretek itt élni, Lugano mesés város. Örömmel maradnék a csapatnál a következő idényben is, ám ha úgy hozza a sors, a váltás sem lenne ellenemre.”