Légiósok: Kelet-Európából keresték a magyar védőt – egyből hosszabbítottak vele

– Szerződést hosszabbított az élvonalbeli Luganóval (ahol Holender Filip is futballozik), így lassan a harmadik évét kezdi a csapatnál. Könnyen sikerült megállapodni a folytatásról?
– Valójában már márciusban aláírtuk az új szerződést, a klub azonban csak most hozta nyilvánosságra – válaszolta Nemzeti Sportnak Kecskés Ákos, a svájci élvonal 7. helyén álló csapat 24 éves belső védője. – Már a télen számítottam rá, hogy így lesz, mivel az illetékesek többször jelezték, hogy számolnak velem, igaz, kisebb bizonytalanság azért volt bennem.

– Szerepet játszott ebben, hogy október végén Fabio Celestini helyett Maurizio Jacobacci lett a vezetőedző?
– Inkább az, hogy nem értettem, mi miért történik. Az ősszel alapember voltam, a téli felkészülés remekül sikerült, idén mégis alig kaptam játéklehetőséget. Amikor azonban Kelet-Európából megkerestek, a klub határozottan kijelentette, hogy semmiképp sem akar elengedni, és életbe léptette a szerződésben levő plusz egyéves hosszabbítási opciót. A bajnokság leállásakor már úgy utaztam haza, hogy tudtam, a következő idényben is itt futballozom.

– Megnyugtatta a tudat, hogy rendeződött a jövője?
– Feltöltött, hogy Hódmezővásárhelyen lehettem a családommal. A mintegy két hónapban a klubtól kapott edzésprogram teljesítése mellett két személyi edző segítségét is igénybe vettem. Az egyikhez heti kétszer bokszedzésre jártam, a másikkal labdás, futó- és erőnléti gyakorlatokat végeztem. Luganót nagyon szeretem, s mivel anyanyelvi szinten beszélem az olaszt, már az érkezésemkor könnyen beilleszkedtem, a csapaton belül és a városban könnyen megtaláltam a helyem, a szünet után pedig kirobbanó formában tértem vissza.

– A svájci élvonal a tervek szerint jövő hétvégén indul újra, és augusztus elejéig tizenhárom fordulót játszanak. Bírják majd az erőltetett menetet?
Bírnunk kell. Ősszel az Európa-ligában már belekóstoltunk, milyen heti két mérkőzést játszani, most másfél hónapig ez lesz a ritmus. Szerencsére a keret erős, minden poszton minőségi futballistáink várnak bevetésre, képesek vagyunk jó focit játszani.

– Jelenleg hetedikek a tabellán, hét pontra az osztályozótól, tizennégyre a dobogótól. Mire számítanak a folytatásban?
Mivel legutóbb februárban rendeztek mérkőzéseket, jövő héten lényegében új bajnokság indul. Reménykedem benne, hogy elkapjuk a fonalat, és ha a harmadik hely idén már nem is lesz meg, egy-két helyet azért feljebb léphetünk.

– Mielőtt a Luganóhoz szerződött, játszott Újpesten, majd a lengyel Termelicánál és Korona Kielcénél. A svájci élvonalat hova helyezné ezekhez képest?
– Nem tudom megítélni, hogy az utóbbi négy évben mennyit erősödött a magyar bajnokság, de ahhoz képest, amikor én játszottam, a lengyel iram és fizikai téren is felette állt. Ami a svájcit illeti: mindkettőnél magasabb színvonalúnak, technikásabbnak, taktikusabbnak tartom.

– Az utánpótlás-válogatottakat végigjárta, a felnőttválogatottban azonban eddig nem mutatkozhatott be. Mit gondol, mi hiányzik hozzá?
Minden szövetségi kapitánynak megvan a játékstílusa, és szíve joga eldönteni, ebbe milyen játékosok illenek bele. Nekem szép emlékeim vannak a korosztályos válogatottakról, az egy évvel idősebbeknél is csapatkapitány voltam, szerepeltem a 2015-ös U20-as világbajnokságon. Nagy álmom, hogy egyszer a felnőttek között is megkapjam a lehetőséget. Ősszel, amikor stabil kezdő voltam, és az El-főtáblán is pályára léptem a Luganóban, lett volna realitása. Remélem, ha visszaverekszem magam a csapatba, és jó formába kerülök, felhívhatom magamra Marco Rossi figyelmét.