Európai sporttúra - Szalai és Bukarest, újra
Az olyan túráknak, amilyenen most vagyunk, az is szépsége, hogy mindig történnek váratlan dolgok.
Ezúttal az volt a napi tervünk, hogy Sofron Istvánnal töltjük a napot, körbejárjuk vele a Krefeld Pinguine csarnokát, ahol megelőző este még bajnoki rangadót játszott, aztán később meglessük, miként él ő légiósként Németországban. Mindebből kerekedett az, hogy tényleg vele töltöttük a napot, tényleg megnéztük vele a König Palastot, tényleg meglestük a házát is, de közben ebédeltünk és vacsoráztunk, megautóztattuk a környék autópályáin, láttunk giga dugót, erdőszéleket, 22. századba való stadiont, labdarúgó Bajnokok Ligája-csapat edzését, és összeismertettük Szalai Ádámmal.
Szalait kicsit meggyötörték az elmúlt hetek
Bizony, a Krefeld hoki- és a Schalke focicsatára – idiótán hangzó posztmeghatározások, de talán léteznek – összebarátkozott szerda délután, olyannyira, hogy miután eljöttünk Gelsenkirchenből, rövid szöveges üzenetekkel le is egyeztettek egy „magyarok német földön" mottójú vacsorát csütörtökre.
Volt egy csatársora az Alba Volánnak, amely úgy festett, hogy Sofron, Nagy G., Kóger. A három férfiú mára elszármazott Székesfehérvárról, Sofron ugyebár Németországban, Nagy és Kóger egyaránt Amerikában jégkorongozik. Mégis együtt vannak minden este – az amerikásoknak délután –, amikor a modern technika vívmányai révén Skype-on megbeszélik a napjukat, és XBOX-on játsszák az internetalapú házi FIFA- és NHL-bajnokságukat. Szerda este magunk is láthattuk, miként megy ez. Kóger az Ohio állambeli Toledóból megnyitotta a konferenciabeszélgetést, Nagy a movember-mozgalom jegyében „szakmunkás bajuszban" bejelentkezett az Illinois állambeli Moline-ból, és Sofron is csatlakozott Krefeldből. Így beszélgettek a barátok, és sportoltak virtuálisan a játékkonzolon (Sofron-féle Chelsea–Nagy-féle Real Madrid 1–0), leküzdve a háromszögben 14121 kilométeres távolságot. |
De nem volt egyszerű összehozni a barátságindító ismerkedést. A Schalke Bajnokok Ligája-részvevőként magasan hordja az orrát, sem a játékossal, sem a klub sajtóosztályával nem jutottunk dűlőre vagy négy hete – de az utolsó pillanatban igen. Szerda délelőtt telefonálhattunk Szalaival, megkaptuk az engedélyt a forgatásra és fotózásra a tréningen, utána néhány percet csak a támadóval, mindennek eredménye olvasható a mai Nemzeti Sportban, és látható ide kattintva.
Persze a Schalke edzése megér néhány pluszgondolatot. A gyakorlásra a Veltins Arena előtt fekvő többpályás edzőközpontban kerítettek sort, amely több épület között és mellett fekszik. Az egyik csurig irodákkal, az aljában étteremmel, a másik tele öltözőkkel egy lépcsősor tetején, előtte vezet el a játékosok útja, természetesen reklámfallal hátterezve: itt készülnek az interjúk, miután az aláíráséhes tömegen átjut a futballista. Szalai például igen kedvelt, tucatszám nyomták a képébe az aláírandó naptárakat, posztereket és mezeket, kérték együttes fotóra és szorongatták meg a kezét – persze csak óvatosan, erről mindjárt részletesebben –, pedig úgy istenigazából még nem indult be a helyi karrierje. Igen, fontos szerepe volt a BL-főtáblára jutásban, kettőt vágott az utolsó selejtezőkörben augusztusban, szeptemberben viszont egyáltalán nem talált be a kapuba, azóta meg két műtéten is átesett, megoperálták a fülét és a jobb kezét is, utóbbit speciális műanyag rögzítőkötés borít. Eddig 20 tétmérkőzésen összesen hét gólig és négy gólpasszig jutott, ami 11 pont a hokiból kölcsönzött ponttáblázaton – nem olyan rossz, főleg, hogy friss igazolás, és nem volt mindig egészséges.
Vendéget vittünk a Schalke edzésére
Tegnap végigtolta a tréninget, megcsinálta, amit csak kértek, és nem is volt rossz, pontosságban simán verte a többieket. Mondjuk, lehangoló volt látni, hogy rosszul beállított adogatógépként lövöldözött némely játékos – igazság szerint többet vártunk a Bundesliga elitalakulatától, még akkor is, ha nem a Bayern vagy a Dortmund labdázott az orrunk előtt. Szalai szemlátomást igyekezett visszazárkózni a kerethez, a kondija picit megszenvedhette az operációkat, bár ő ellentétesen nyilatkozott minderről. Azzal pedig nem kívánt mélyebbre hatóan foglalkozni, hogy a hétvégi, Eintracht Frankfurt elleni bajnoki után kedd este a Steaua Bucuresti ellen meccsel a Schalke a BL-ben, méghozzá abban a stadionban, ahol a magyar válogatott azt a hármast kapta a nyolcas előtt, Egervári Sándor lemondása előtt és saját nagymonológja előtt…
Szalai az öltöző felé sietve azért lepacsizott Sofron Istvánnal, majd végigtrécselték a délutánt a mobilokat nyomkodva, de „Sofi" közben azért megmutatta nekünk, hol is éldegél Németországban. A nappalis két hálószobás, két fürdőszobás, konyhás, erkélyes, kertes fiútanya tökéletes lakhely a válogatott jégkorongozónak, aki jelenleg a szakmájának él. Edzés, pihenés, lazítás, alvás és mentális készülés, illetve ezek összes lehetséges permutációja a programja a Székesfehérvárról nyáron kiköltözött sportolónak.
Nagy a különbség az Alba Volán és a Krefeld Pinguine, az Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnok és a König Palast, az EBEL és a DEL között: Sofron mindenre kiterjedő bemutatója is elérhető lesz a Nemzeti Sport Csoportnál az elkövetkezendő hetekben.
Németország és Hollandia határvidékén létezünk a napokban, érdemes talán elmesélnünk, milyen települések vannak a környéken. Mi éppenséggel Arcenben lakunk, ami csendes és aranyos, kétezer lelkes falucska Venlo mellett, és hátha egy kvízben egyszer felteszik kérdésként: igen, itt született Stan Valckx 20-szoros holland válogatott labdarúgó. Venlo lélekszáma már átviszi a 100 ezret – szám szerint 271-gyel –, itt akad egy szép pályaudvar, éjjel kettőkor is nyitva tartó egyiptomi étterem, a helyi focicsapat, a VVV 110 éves és a 2010–11-es idényben Tóth Balázs itt „labdarúgott” kölcsönben a Genktől. Krefeldről már szóltunk részletesen, Gelsenkirchen viszont új a történetünkben: 257 ezer lakosa van, de több helyi informátorunk szerint is ronda és unalmas, és az igazat megvallva bennünket sem nyűgözött le, amennyit láttunk belőle. Ocsmány gyárkémények magasodnak több helyütt a volt bányászvárosban: konkrétan Németország legmagasabb, 302 méteres kéménye is itt található, de itt van az ország legnagyobb napelemtelepe is, ami már a jövőbe mutat, akárcsak a Schalke stadionja. Ugyanakkor a viszonylagos színvonaltalanság miatt laknak sokan a nagyjából 50 kilométerre fekvő Düsseldorfban, amely a közig. határon belül 1.2, az agglomerációval együtt 11.3 (!) millió ember otthona, a Kraftwerk szülőhelye, és egy 2012-es felmérés szerint a világ hatodik legélhetőbb városa. |
Sofron István a Ferencvárosban folytatja – hivatalos
