Hosszú idő után ismét csapatot talált magának Simon András. Decemberben a Nemzeti Sport Online számolt be arról, hogy a 20 éves csatár közös megegyezéssel szerződést bontott a Premier League-ben szereplő Liverpoollal.
Simon januárban a német másodosztályú Alemannia Aachennél járt próbajátékon, de nem győzte meg a szakmai stábot, majd a Győri ETO-val tárgyalt, de végül nem fogadta el az NB I-es csapat ajánlatát.
Most azonban eldőlt, hogy a holland bajnokság 16. helyén álló Excelsiornál folytatja: az Eredivisie-ben szereplő klub hivatalos honlapján jelentette be, hogy az idény végéig megszerezte az U20-as vb-bronzérmes támadót.
A három profi rotterdami klub közül (Feyenoord, Sparta, Excelsior) a legkisebbet, az Excelsiort 1902-ben alapították meg. A vörös-feketéknek jó a kapcsolata a Feyenoorddal (most is fiókcsapatként működnek), sokkal kevésbé a Sparta Rotterdammal, amellyel hosszú ideje rivalizálnak.
A klub először az 1945–1946-os szezonban jutott fel az élvonalba, a hollandiai profizmus bevezetése óta pedig az egyik „ingázó” csapatnak számít az első és a másodosztály között. A kétezres években három idényt töltött az Eredivisie-ben, kétszer viszont kiesett. Az Excelsior az 1929–1930-as idényben döntőt vívhatott a Holland Kupában, de a finálét 1:0-ra elvesztette a Feyenoord ellen.
A kis rotterdami klub az aprócska (3531 befogadóképességű) Stadion Woudesteinben játssza hazai mérkőzéseit – érdekesség, hogy műfüves pályán.
Az Excelsior keretében igazán neves játékos nem található, a „legjobb nevű” labdarúgó Roland Bergkamp, Dennis Bergkamp unokaöccse. A keretben most is nagy a Feyenoord-játékosok száma: a rotterdami nagyklubnak hat labdarúgója van kölcsönben az Excelsiornál, és további három Feyenoord-nevelésű futballista is a csapat tagja.
Fiatalszabály: nyűg vagy áldás?
