Az albán Myrto Uzuni az ősszel a Ferencváros labdarúgócsapatának erőssége volt, nem véletlen, hogy a La Liga-szereplő Granada 3.5 millió euróért megvásárolta a csatárt. Az FTC-nek nem ez az első jó üzlete: a brazil Somáliát 2015 augusztusában 2.4 euróért adta tovább a francia élvonalba, az ecuadori válogatott Cristian Ramírez 1.5 millió eurót ért az orosz FK Krasznodarnak, a bosnyák Muhamed Besic a 2014-es vb-t Fradi-játékosként futballozta végig, majd 4.8 milliót fizetett érte az Everton. A honi viszonylatban az FTC mögé sorolt Videoton André Alvessel, Marko Scsepoviccsal, a Debrecen Adamo Coulibalyval és Ibrahima Sidibével járt hasonlóan jól – kisebb összegekkel persze. Nagyon jó példa az északmacedón válogatott Enisz Bardi az Újpestből a Levantéhoz távozása is 2017-ben 1.5 millióért.
| Az FTC elköszönt Uzunitól, akit bejelentett a Granada |
| Uzuni kedden már a Granadánál edzett – videó |
| Légiósok, akiknek a magyar élvonal ugródeszkát jelentett |
Olcsón venni, drágán eladni, ez a módi. Persze csak akkor, ha meg lehet csinálni. Mikor van rá nagyobb esély? Ha a tehetséget megszerző csapatnak van presztízse, ez pedig részben attól függ, mennyire nívós bajnokságban szerepel, vagy ott van-e valamelyik nemzetközi kupasorozatban. A leginkább érdekelt FTC esetében egyszerű a válasz: bajnokcsapat, ez még akkor is értéknövelő, ha a honi bajnokságot nem jegyzik magasan a kontinensen. Ugyanakkor a klubnál tudatos brandépítés zajlik, amelynek része a tehetségek megvásárlása, majd idővel jó pénzen továbbadása. Azok a futballisták igazolnak a Ferencvároshoz, akik a kupaszereplést a továbblépés eszközének tekintik az európai topbajnokságba. Ebből az is következik, a zöld-fehéreknek létfontosságú kiharcolni legalább az Európa-liga csoportkörében szereplést. Két okból is: épül a brand, nem mellékesen a honi élvonal annál értékesebb, minél többen igazolnak az NB I-nél magasabb színvonalú bajnokságba. A sorba szorosan nem illeszthető, de szót érdemel Vancsa Zalán egymillió euróért a belga Lommelhez igazolása – mégiscsak az első osztályból megy, akárhogy csűrjük-csavarjuk, felértékelődik a honi bajnokság.
Felvetődik a kérdés: mitől lehetne jobb az NB I, hogy még több külföldi jöjjön? Nagyon egyszerű, a választ Bardi és menedzsere fogalmazta meg, a legnagyobb lemaradás a topbajnokságokhoz képest a sebességben van. Ha itthon egy fokozattal nagyobb sebességen futballoznának, jelentősen felértékelődne az NB I.
Értéknövelő tényező lenne.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
Valami félrecsúszott – Kapolcsi-Szabó Bence jegyzete
Kösz a tavaszt, szevasz! – Bodnár Zalán jegyzete
A lámpagyújtogató – Kovács Erika jegyzete
Tanár úr – Somogyi Zsolt jegyzete
Temetni veszélyes – Malonyai Péter jegyzete
Futballgála – Somogyi Zsolt jegyzete