Címlapsztori: az NB I becsült értéke csökkent, de csúcson a játékoseladásból származó bevétel

A MAGYAR ÉLVONAL  nyári, piaci összegzésének legfontosabb tapasztalatait illetően azt már elöljáróban leszögezhetjük, jelentősen változtak a fő számok. Az érkezők száma 28, a távozóké 48 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttiekhez képest, miközben a Transfermarkt adatai alapján 3.7 millió euróval kevesebbet költöttek a klubok új játékosokra, mint tavaly, de az eladásból származó bevétel rekordot jelentő 16.922 millió euróra emelkedett (+2.2 millió euróval tavaly nyárhoz képest).  Az érkezők számának növekedése és a kiadások csökkenése ugyanakkor az ingyen érkező, szabadon igazolható játékosok számának emelkedését is jelenti, viszont, ha minimálisan is (1.7 százalékkal), csökkent a légiósok aránya.

Az október 1-ig bejelentett átigazolások alapján. Adatok forrása: Transfermarkt és Nemzeti Sport Online
*A tavaszi kerethez képest néztük a távozókat, azokat, akik már tavasszal is kölcsönben voltak és úgy távoztak, nem vettük figyelembe.

FOLYTATÓDOTT A LÉGIÓSARÁNY CSÖKKENÉSE ÉS A FIATAL MAGYAR JÁTÉKOSOK TÉRNYERÉSE

Az okok feltárásához először is érdemes tisztázni azokat a tényezőket, melyek előidézték a változásokat. Az egyik az MLSZ 4+1-es magyar-, illetve fiatalajánlása, és ide kapcsolhatjuk a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) ugyancsak a magyar fiatalok szerepeltetését célzó, az akadémiákat érintő elvárásait is. Ezzel kapcsolatban három adatot érdemes kiemelni.

Folytatódott a légiósok arányának 2023 óta tartó csökkenése, bár az új, teljes egészében csak a következő idénytől életbe lépő „magyarajánlás” ugrásszerű változást azért még nem  hozott, hiszen 39 százalékról csökkent 37.8-ra a külföldiek megoszlása, igaz, térségi összevetésben, a szomszédos országok élvonalbeli bajnokságait nézve ez már a 3. legalacsonyabb, az ukrán (26.4) és a szerb (33.5) élvonal után.

A másik, az MLSZ és NSMI ajánlásával, illetve elvárásaival összefüggő, figyelemre méltó tendencia, ami befolyásolta az átigazolások számának növekedését is, az a magyar játékosok kölcsönadásának növekedése. 2024 nyarán 12 magyar játékost vettek kölcsön az NB I-es klubok, most viszont 21-et. Azok az egyesületek, amelyek szeretnének megfelelni az elvárásoknak, de nem volt az NB I-ben bevethető elegendő fiatal játékosuk vagy éppen kevésnek ítélték meg a magyarok számát, sok esetben kölcsönjátékosokkal pótolták a hiányt. A DVTK például három fiatalt is kimondottan ezért vett kölcsön (Babos Bencét a Videotontól, Babós Leventét és Mucsányi Miront pedig Újpestről), míg az előző idényben a Ferencvárossal holtversenyben a legtöbb, 22 külföldit foglalkoztató ETO két magyar játékos kölcsönvételével (Schön Szabolcs és Csinger Márk) is igyekezett növelni a hazai játékosok arányát, de ezt elmondhatjuk az előző idényben az NB II-ben is több légióst foglalkoztató Kisvárda esetében is, amely a Ferencvárostól (Szabó Szilárd) és a Vasastól (Pintér Filip) vett kölcsön magyar játékost. Mostanra a győrieknél (15) a Ferencváros (20) és az Újpest (16) is több külföldit foglalkoztat, ezen a téren a DVSC (15) és a Kisvárda (13) tartozik még az első ötbe, míg az egyetlen légiós nélküli csapat továbbra is a Paksi FC.

A magyar játékosokkal, illetve a fiatalokkal összefüggő fontos változás még, hogy 2024 nyarához képest 11-gyel nőtt a külföldről az NB I-be igazoló magyarok száma, míg a külföldre szerződőké – ahogy ezzel korábbi cikkünkben már foglalkoztunk – eggyel csökkent.

TÖBB KLUBNÁL IS VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK: MEGNÖVEKEDETT AZ ÁTIGAZOLÁSOK SZÁMA

Az új szerzeményeket és a távozó játékosokat összeadva az átigazolási ügyletek száma a tavaly nyárihoz képest csaknem százzal, 233-ról 324-re emelkedett (az október 1-ig bejelentett átigazolások alapján). Ez részben összefügg a fentiekkel, másrészt pedig a klubok szakmai és tulajdonosi körében bekövetkezett, a korábbiakhoz képest több, nagyobb horderejű változásnak az eredménye.

Tavaly nyáron csak három csapat váltott edzőt az új idényt megelőzően, idén viszont öt is: Debrecen, DVTK, Kazincbarcika, Kisvárda (az újonc azóta már az idény közben is váltott), Zalaegerszeg, és a tavasszal érkezett, újpesti Damir Krznarnak, valamint a nyíregyházi Szabó Istvánnak is a mostani volt az első átigazolási időszaka klubjánál, márpedig egy edzőváltás mindig több változással jár a játékoskeretben is. Emellett fontos kiemelni, hogy a DVSC-hez és a ZTE-hez új tulajdonos is érkezett (bár Debrecenben még le sem zárult a folyamat, és a jelenleg kisebbségi spanyol tulajdonos helyett akár egy másik kisebbségi tulajdonos is jöhet). Ez pedig mindkét klubnál alapvetően befolyásolta a játékospolitikát.

Ez a két klub igazolta a legtöbb külföldi játékost a nyáron – szinte teljesen lecserélték a légióskontingensüket –, a debreceniek tizenegyet, a zalaegerszegiek tízet (többségében ingyen igazolható légiósokról van szó). Debrecenbe a spanyol kisebbségi tulajdonos révén öt spanyol játékos érkezett a nyáron, Zalaegerszegre pedig a dél-amerikai tulajdonosok egy spanyol, valamint hét dél-amerikai, illetve közép-amerikai labdarúgót szerződtettek (köztük négy brazilt), egy-egy moldovai és szlovén mellett (miközben négy légiós a vármegyei bajnokságban szereplő második csapatba is érkezett). Így ezen a nyáron a spanyolok voltak a legtöbben az NB I-be igazoló légiósok közül, hatan, miközben az előző idényben összesen csak két spanyol játszott nálunk (Alex Vallejo Diósgyőrben, Tófol Montiel Kecskeméten). Idetartozik, hogy a nálunk szereplő összes légióst nézve most már az ukránok vannak a legtöbben az NB I-es kluboknál, tízen, második helyen állnak holtversenyben, kilenccel a tavaly nyáron még vezető szerbek és némi meglepetésre a nigériaiak. Utóbbi annak a következménye, hogy a nyáron a Kazincbarcika három nigériai játékost is igazolt, és egyet a Fradi is hozott, viszont ebben a kilencben vannak olyanok is, akik jelenleg nem tagjai az első keretnek.

A nagy számú játékosmozgást illetően az emelkedés okai között feltétlenül ki kell emelni az újonc Kazincbarcika átigazolásait, mert a borsodiak tulajdonképpen a teljes keretüket lecserélték a nyáron: 28-an érkeztek, 24-en távoztak, volt olyan játékos is, a horvát Dominik Mulac, aki júliusban jött, szeptemberben pedig már ment is, és be sem mutatkozott az NB I-ben. Összesen 52 változás történt a nyáron a barcikaiak keretében, ami a 12 csapatnál történt összes nyári játékosmozgásnak a hatoda (a Transfermarkt adatai szerint átigazolási díjat senkiért sem fizettek az újoncnál). A második 42-vel a Nyíregyháza, amelynél a bennmaradás kiharcolása után jelentősen átalakult a keret, ebben nagy szerepet játszhatott a tavaszi szezon közben érkező, már említett új szakvezető, Szabó István.

MATHEUS SALDANHA MEGVÉTELE, ÉS AZTÁN AZ IDEI ELADÁSA IS  REKORD VOLT – CSÖKKENŐ KERETÉRTÉK, NÖVEKVŐ ELADÁSI BEVÉTEL

Az MLSZ- és NSMI-szabályozások és a klubok szakvezetésében, tulajdonosi körében történt változások mellett érdemes külön foglalkozni a magyar bajnokság becsült értékét leginkább meghatározó NB I-es kirakatcsapat, a nemzetközi porondon továbbra is egyedüli magyar klubként főtáblás Ferencváros nyári átigazolásaival. Azért is, mert a bajnokság becsült értékének, illetve a játékosok adás-vételéhez kötődő adatok változását leginkább az FTC átigazolásai, a Fradihoz köthető számok változása befolyásolta.

A Transfermarkt (TM) jelenleg 16.47 millióval kevesebbre teszi az NB I becsült összértékét, mint tavaly ilyenkor, aminek fő oka, hogy a legértékesebb Ferencváros becsült értéke 15.15 millió euróval csökkent 2024-hez képest, 44.18 millió euróra, ami a 2023-as 48.2 milliós becslésnél is alacsonyabb. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a TM számai alapján új magyar rekordot jelentő 16.922 millió eurós eladási bevétel hatvan százaléka, 10.08 millió euró is a Ferencvároshoz kötődik, az új játékosokra az NB I-es csapatok által elköltött 9.5 millió eurónál pedig 46 százalék esik az FTC-re (4.4 millió euró).

Itt a változások egyik oka, hogy a Fradi ezen a nyáron négy lejáró szerződésű, tehát ingyen igazolható légióst szerződtetett (ebbe a sorba tartozik az ausztrál Daniel Arzani, a brazil Cadu, az izraeli Gavriel Kanikovszki és a svéd Jonathan Levi is), míg tavaly nyáron csak egyet, ezért is fordulhat elő, hogy míg egy éve az FTC nyári kiadásainál 8.25 millió eurót tüntetett fel a TM, addig idén közel négymillió euróval kevesebbet, 4.4 milliót.

A Fradi becsült értékcsökkenésének másik fő oka pedig, hogy a piaci portál az ezen a nyáron érkező játékosokat összességében kevesebbre tartja, mint a távozókat. A brazil Matheus Saldanha tavaly nyáron nyolcmilliós becsült értékkel abszolút rekordernek számított az NB I-ben, de még a mostani, ötmillió eurós eladási árával is, és a legértékesebbnek számító játékosok közül az FTC eladta a mali támadót, Adama Traorét is (két éve 4.5 millió euróval még ő volt az NB I 2. legértékesebb játékosa). Az érkezők közül a legdrágább és legértékesebb (a teljes NB I szintjén) a nigériai Bamidele Yusuf 2.5 millió euróval. 

A tíz legértékesebb játékos között egy kivétellel csak ferencvárosiakat találunk (köztük három magyart, Tóth Alexet, Varga Barnabást és Dibusz Dénest), a kivételt az Újpest portugál szerzeménye, Iuri Medeiros (2.7 millió euróval a 4.) jelenti.  Az élen most az az izraeli válogatott Mohammed Abu Fani áll 4.5 millió euróval, aki Robbie Keane vezetőedzőnél jelenleg kiegészítő embernek számít, a középpályást nem is nevezték az Európa-liga csoportkörére.

Végezetül érdemes megvizsgálni, miből adódik a már említett, a TM adatai alapján 16.922 millió eurós, játékoseladásból származó rekordbevétel. A hét játékosát értékesítő Ferencváros – a már említett Saldanhán és Traorén kívül  a legalább 1 millió euróért elkelt játékosok között ki lehet emelni az Egyiptomba eladott tunéziai válogatott Mohamed Ben Romdant, a kölcsönjátéka után végleg Lengyelországba távozó Baráth Pétert és a New York Citybe igazoló brazil Raul Gustavót – mellett további hét klub tudott NB I-es szinten jelentősnek mondható, 500 ezer euró vagy afölötti összegért játékosokat értékesíteni, összesen nyolc futballista esetében ez a szám meghaladta az egymillió eurót is. A magyarok közül a Puskás Akadémiától a Liverpoolhoz igazolt Pécsi Ármin jelenti a csúcsot a piaci portálnál 1.78 millió euróval, de rajta kívül a magyar játékosok közül Baráth Péter (Ferencváros – Raków), Kosznovszky Márk (MTK – Portsmouth), Molnár Rajmund (MTK – Pogon Szczecin) és Dénes Vilmos (ZTE – Kortrijk) is  legalább 500 ezer eurós áron tudott külföldre szerződni.

Összefoglalva elmondhatjuk: az  NB I-be a nyáron összességében olcsóbb játékosok érkeztek a távozóknál, így az élvonal becsült értéke is csökkent, viszont az eladásokkal sikerült csúcsot jelentő bevételt elérniük a kluboknak. Több csapatnál jelentős változások voltak a szakmai és a klubvezetőségben egyaránt, aminek eredményeképpen 2024 nyarához képest majdnem százzal több játékosmozgást regisztrált a 12 együttes. A magyar- és fiatalajánlással összefüggésben emelkedett tavaly nyárhoz képest a külföldről hazatérő játékosok száma, ám tovább csökkent a légiósok aránya, ami most már nálunk az egyik legalacsonyabb a szomszédos országok összevetésében. A piaci számok mellett érdemes megjegyezni, hogy a magyar bajnokság megítélését leginkább meghatározó nemzetközi eredményesség nem változott, hiszen tavaly nyárhoz hasonlóan idén is egy magyar klub tudott főtáblára jutni az európai kupákban, a Ferencváros az Európa-ligában.