PAFC: Futószalagon jönnek ki az ígéretes fiatalok – Orbán
„A Vidi továbbjutása a Puskás Akadémia eddigi legnagyobb sikere is, mert mindkét gólját a mi növendékünk, Gyurcsó Ádám szerezte – nyilatkozta Orbán Viktor a puskasakademia.hu-nak. – Aztán van egy Szolnokink, Nagy Zsoltunk, Kleinheislerünk, Sallaink, Zsótérunk, és hamarosan kiemelkedően tehetséges évfolyamok lépnek felnőttkorba. Futószalagon jönnek ki az ígéretes fiatalok.”puskasakademia.hu-nak. – Aztán van egy Szolnokink, Nagy Zsoltunk, Kleinheislerünk, Sallaink, Zsótérunk, és hamarosan kiemelkedően tehetséges évfolyamok lépnek felnőttkorba. Futószalagon jönnek ki az ígéretes fiatalok.”
Az általa megemlített, Kleinheisler Lászlóval kapcsolatban elmondta: bár a futballban játékosuralom van, a Puskás Akadémiánál a „széllel szemben” haladnak.
„Nálunk első a klub, második a csapat és csak harmadik a játékos. Szerintünk ez a helyes sorrend, és ebből az elvből nem engedünk. Hogyan fejlődhetne ki egy fiatalemberben az alázat képessége, ha minden állandóan körülötte forog? Meg kell tanulniuk, hogy vannak rajtuk túlmutató, nagyobb szabású, hatalmasabb dolgok, és megtiszteltetés, hogy ők a náluknál nagyobb dolgok részesei lehetnek. Például annak a magyar futballkultúrának, amelyhez Puskás és Albert is tartozott. Ha helyesen neveljük őket, azt is megérthetik, hogy a sikerből kötelességek is fakadnak – mint például Zinedine Zidane teszi, jövedelméből támogatja a nevelő akadémiáját. Ma még nem tolonganak a pénztár előtt... Aki saját magát és érdekeit a klub elé helyezi, mehet az NB III kispadjára.”
A politikus sportvezető nyilatkozott a felcsútiakról, akik utánpótlást nevelő klubként a leszűkített létszámú NB I-es mezőnyben igyekeznek helytállni.
„...a mi helyzetünk rendhagyó. Egyedülálló teremtményei vagyunk a magyar futballtörténelemnek. Szokásosan a kluboknak van akadémiájuk, a profi csapatoknak van utánpótlásuk. A mi esetünkben az akadémiának van klubja és az utánpótlásnak van profi csapata. A rendhagyó helyzet gyakran állít bennünket nehéz kérdések elé. Amikor Benczés Miklós – akinek nem lehetünk eléggé hálásak – az NB II élére repített bennünket, el kellett dönteni, induljunk-e az első osztályban. Nehéz döntés volt. Paulo Sousa szava sokat nyomott a latban, s végül vállaltuk. Afféle kedves és szorgalmas tanoncként a vérprofik könyörtelen világában bár vért izzadva, de talpon maradtunk. Erre most becsapott a ménkű és tizenkettőre csökkent az NB I létszáma. Ez számunkra jelenti a legnagyobb kihívást. Az eddigi kedves, kisfiús mosolygással már nem lehet boldogulni. Vagy átalakulunk, teljes értékű felnőttcsapattá válunk, ahol nem mentség, hogy mi csak egy akadémia vagyunk, ahol felvesszük a harcot a férfiak könyörtelen világával, vagy kipottyanunk, s akkor jobb kiesés helyett inkább visszalépnünk. Ezt a nehéz döntést kellett a klub vezetőinek meghozniuk...”
