„Minden meccsen szeretnék a kapuba találni, de inkább nyerjünk valamelyik csapattársam góljával egy nullára, mint hogy az én két gólommal legyen kettő kettő a meccs. Néhány hete még jó esélye volt annak, hogy a hazai csapat számára a bennmaradás miatt lesz létfontosságú a kilencven perc, mi pedig a dobogóért küzdünk, aztán minden másképpen alakult. Az MTK a következő idényt az NB II-ben kezdi, mi készülünk az Európa-ligára, ám ez nem jelentheti azt, hogy nincs tétje a találkozónak. Kíváncsian várom, milyen ellenfél fogad bennünket, olyan, amelyik dacból futballozik, és meg akarja mutatni, hogy az élvonalban volna a helye, vagy pedig a sorsába beletörődő, a mérkőzést nyűgnek tekintő együttes. Bárhogy is alakuljon, a három pont megszerzése a célunk, győzelemmel akarunk búcsúzni az évadtól" – nyilatkozta a szombati bajnoki kapcsán Böde Dániel.
A nagy kérdés vele kapcsolatban csak az, a következő bajnoki esztendőben is a Paksot segíti-e a góljaival... Érdeklődés ugyanis van iránta, és nem zárható ki, hogy idegenlégiósként folytatja pályafutását. Mondjuk a Bundesliga 2. egyik élcsapatánál, esetleg Ausztriában vagy Hollandiában.
„Hogy megyek vagy maradok? Úgy érzem, most kellene mennem – tette le a voksát a légiós élet mellett Böde Dániel. – Nem idegesítem magam a jövőm miatt, egyelőre ötven-ötven százalék esélyt látok a maradásra és az eligazolásra. Csütörtökön volt az évzáró ebédünk, ott megtudtuk, Fehérvár jelenti majd a hazai pályát az Európa-ligában, és azt is, hogy június kilencedikén kezdődik a felkészülés. Most azonban az a fontos, hogy szépen búcsúzzunk az MTK ellen. Ha így lesz, és vasárnap az általam irányított Madocsa is nyer Németkéren, igazán elégedett leszek."
Az üveghegyen túl – Vincze András jegyzete
