Labdarúgásunk gyors felemelkedésének zálogai?
Orbán szerint matematikailag is javulásnak kell bekövetkeznie: évente nyolcvan játékos kerül ki az akadémiákról, ráadásul olyanok, akiknek az életét négy-öt éve a futball teszi ki. Ez tíz év alatt 800 labdarúgót jelent, akik alapvető változást hozhatnak az NB I és az NB II színvonalában – erről a hagyományos Puskás-Suzuki-kupa utánpótlástorna sajtótájékoztatóján beszélt Orbán Viktor.
Az MTI által felkeresett akadémiákon ugyanakkor nem csak és nem elsősorban a minél jobb labdarúgók képzését tűzték ki célul az intézmények szakmai vezetői. Szinte mindenütt kiemelték, hogy olyan fiatalokat szeretnének nevelni, akik az élet más területén is megállják a helyüket, ezért külön hangsúlyt kap a nyelvi képzés. Az ősztől induló debreceni akadémián például cél, hogy akiből nem lesz profi futballista, a Debreceni Egyetem más képzésein folytathassa később tanulmányait.
Az úttörő Sándor Károly Akadémia kivételével nem azt tartják szem előtt a vezetők, hogy a fiatal futballisták külföldre szerződjenek, az agárdi intézmény kivételével nincs is ezen a téren kapcsolatuk külföldi klubbal. Általában az adott élvonalbeli együttes utánpótlásának biztosítására jött létre az akadémia.
Magyarországon jelenleg a megvizsgált hat mellett további több tíz akadémia működik, köztük a gyulai Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó-akadémia, a budapesti Szent István Futballakadémia vagy éppen a Budakeszi Labdarúgó-akadémia. Ezek azonban nem ápolnak olyan szoros kapcsolatot egyetlen profi klubbal sem, mint az említett hat intézmény, s többségük nem bentlakásos.
Az öt legjelentősebbnek tekinthető hazai futballakadémiában jelenleg 350-370 fiatal nevelkedik.
Ez a szám hamarosan megközelítheti az 500-at, mivel a győri Fehér Miklós Labdarúgó-kollégium és a kispesti Magyar Futballakadémia is létszámbővítést tervez, és ősztől elindul a munka a debreceni intézményben is.
