Vojvoda Dávid: A válogatottban is folytatom!

– Nem áll sikeres évad az Alba mögött. Mennyit kellett gondolkodnia, hogy hosszabbítson azzal a csapattal, amelyben az elmúlt öt idényt töltötte?     
– Nem sokat, hamar megegyeztünk – válaszolta Vojvoda Dávid, a bajnokságban 8. helyen záró fehérváriak legjobbja. – Tényleg nagyon gyengén szerepeltünk, de töretlen a bizalmam a klub iránt, és ezt viszonzásul is így érzem. További két évre írtam alá, szeretek ebben a klubban játszani, Székesfehérváron befogadtak, megszerettek. Van persze hiányérzetem, mert öt éve vagyok itt, szereztem bajnoki ezüst- és két bronzérmet, de aranyat még nem. Nagyon szeretném, ha ez a jövőben változna. 

– Ez Vojvoda Dávidon múlik a legkevésbé…     
– Mint korábbi csapataimban, itt is mindig mindent megtettem, hogy jó eredményt érjünk el, igyekszem a maximumot adni, és talán nem lehet rám panasz. A jövőben is lehet rám számítani, és remélem, összejön egy elsőség a kupában vagy a bajnokságban. 

– Fizikailag hogy érzi magát? Kívülről úgy látszik, tökéletes állapotban van, kiválóak a statisztikai mutatói, rengeteget van a parketten.     
– Tudom, hogy az emberek megteszik, de én nem szeretek a korommal foglalkozni. Harmincöt éves leszek szeptemberben, de vigyázok magamra, fizikailag és mentálisan is a lehető legjobb állapotban vagyok. Ha a számokat nézzük, karrierem legjobb statisztikai mutatóit produkáltam. Persze a mögöttünk álló idényben többet kellett a pályán lennem és többet is kellett vállalnom, de tudatosan élek, ennyi idősen sokkal jobban figyelek a regenerációra vagy éppen a nyújtásokra. Több jó év van előttem. Addig szeretnék magas szinten kosárlabdázni, amíg a csapat segítségére vagyok és a játék sem megy rosszul.

– Itt adódik a kérdés, mi lesz a válogatott szerepléssel, hiszen a korosztályából többen elköszöntek. Ön hogyan döntött?     
– Tényleg többen elköszöntek, de úgy érzem, az én időm még nem jött el, szeretnék a válogatottban szerepelni. Nem tagadom, gondolkodtam a folytatásról, sokat beszélgettem telefonon Báder Mártonnal, az MKOSZ elnökével és Gasper Okornnal, a szövetségi kapitánnyal is, akik hangsúlyozták, szükség van rám. Aki ismer, tudja, a válogatott a szívügyem, ezért nem kellett sokáig győzködniük.

 – Nem akarom visszavonultatni, de megkérdezem: a további két év fehérvári játék túlmutat a mostani hosszabbításon, és jelentheti azt, hogy karrierje után is az Albában marad valamilyen minőségben?     
– Benne van a pakliban, hogy már nem fogok váltani, de sohasem lehet tudni, változik-e valami az én életemben vagy a klubéban. A következő két év fix, hogy utána mi lesz, még nem tudom, nem is szeretek ennyire előre gondolkodni. A lényeg, hogy mindkét fél találja meg benne az örömöt, és próbáljunk együtt nyerni valamit. Nem szeretnék utána sem visszavonulni, rajtam nem múlik, hogy folytassam Fehérváron vagy esetleg máshol. Az Albában jól érzem magam, és mindent meg fogok tenni egy aranyéremért.