A kvalifikációban búcsúzó együttesek a második vonalnak számító FIBA-kupában folytatják szereplésüket. A résztvevők névsora 30 nemzeti bajnokság végeredménye alapján áll össze.
A FIBA Europe 4.4 millió eurót oszt szét az érintett egyesületek között, mindegyikük legalább százezer eurós támogatásra számíthat. A BL-győztes félmillió eurót kap.
Egyelőre bizonytalan, hogy melyik csapatok indulnak a FIBA Europe által lebonyolítandó BL-ben és FIBA-kupában, illetve a FIBA Europe-pal régóta rivalizáló ULEB által szervezett Euroligában és Európa-kupában. Utóbbi két sorozatot az 1991-ben alakult és tizenhat ligát tömörítő ULEB rendezi. A kontinens elitjét felvonultató Euroliga együttesei szinte biztosan nem „igazolnak át” a FIBA Europe-hoz, mivel szerződéseik – és az azokkal járó mesés összegek – kötik őket az ULEB-hez. Kérdés, hogy a legjobbakat követő mezőny klubjai melyik szervezet mellett kötelezik el magukat.
A FIBA Europe és az ULEB „pengeváltása” során utóbbi a klubokra gyakorolt „túlzott befolyással” vádolta meg a FIBA Europe-ot, mire az válaszul közölte: akár ki is zárhatja soraiból azokat a tagszövetségeket, amelyek az Ek-ban indítanak csapatot.