Az esemény csütörtöki sajtótájékoztatóján Mocsai Lajos, a MEFS elnöke felidézte, hogy legutóbb 2018-ban, Szolnokon volt egyetemi kajak-kenu vb. Jelezte, hogy már most óriási az érdeklődés a világbajnokság iránt, hiszen első körben 26 ország jelentkezett, ami csúcs, de reményei szerint ez a szám 30 fölé fog emelkedni a végső határidőig. Az elnök úgy vélte, a sukorói verseny kiemelkedő világesemény lesz, a magyar sport hírnevét fogja vinni szerte a világban. Mocsai Lajos megemlítette, hogy a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) elnökségének ígéretével rendelkezik, ami szerint Magyarország a 2030-as évek elején Universiadét (egyetemi világjátékokat) rendezhetne, akár 8-10 ezer sportoló részvételével, ám erről döntés még nem született.
Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke elmondta: a két szövetség sokat dolgozott azon, hogy újra megrendezhessék a világeseményt, amelyen a lehető legjobb csapattal kívánnak szerepelni, ehhez sikerült jó időpontot találni a versenynaptárban. Reményét fejezte ki, hogy a magyarok érmekért fognak harcolni.
„Lehetőség nyílik rá, hogy Szeged mellett Sukoró is bizonyítsa, képes kajak-kenu világversenyt vendégül látni” – mutatott rá a sportági szövetség elnöke.
Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője közölte, hogy egyre erősebbek a hazai egyetemek a tanulmányok területén, ezúttal pedig azt bizonyíthatják, hogy a sportban is jeleskednek.
Székesfehérvár kiemelt támogatója a vb-nek, ezzel kapcsolatban Cser-Palkovics András polgármester azt mondta, hogy az akadémia mellett a város is debütál a vizes sportokat tekintve. Megjegyezte, hogy az augusztusi esemény megnyitója Székesfehérváron lesz és abban bízik, hogy a nagy létszámú vendégseregből, a sportolók és kisérőik jelenlétéből a szállodák, kereskedelmi és szolgáltató cégek is profitálhatnak. Hozzátette, reméli, hogy sok gyermek beleszeret a sportágba és kezd el kajakozni, kenuzni.
Megnyílt a SPIRIT Olimpiai Tanulmányok Kutatási Központ
Az orosz kajak-kenusok semlegesként indulhatnak a vb-n
Sírtak, eveztek az 1956-os olimpián
