A pályán kívüli nyugodt élete jó hatással van Rajna Miklósra

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN megszokhattuk, hogy a játékosok egy része már nyáron is korcsolyát húz, és ha van rá lehetősége, jégre megy és akklimatizálódik az új idény előtt. Nem ebbe a kategóriába tartozik az UTE kapusa, Rajna Miklós, aki már „kinőtt” abból a korszakból, amikor a szünidőben is szerelést öltött.

 „Nem szeretek nyáron jégre menni. Ennek egyik oka, hogy a válogatott miatt sokáig nagyon hosszú volt az idényem, az egy-két hónap szünetet szerettem távol tölteni a jégtől – emlékezett vissza a Nemzeti Sportnak Rajna Miklós. – Az erőnléti edzőmmel dolgoztam a nyáron, néhány éve már együtt készülünk ebben az időszakban, illetve gyógytornász is segítette a felkészülésemet. Ilyenkor az edzések mellett a családé és a pihenésé a főszerep. Nyáron betöltöttem a harmincnégyet, nagy hangsúlyt kell fektetnem a regenerációra is. Az idény előtt mindig van négy-öt hét, amikor a csapattal már jégen készülünk, ennek az időnek elégnek kell lennie mindenkinek, hogy visszaszokjon.” 

Ha már a család és a válogatottság szóba került, Rajna Miklós legutóbb a 2022–2023-as idényben védett a magyar válogatottban, ám a finnországi A-csoportos világbajnokság előtt megsérült, így nem lehetett ott a társakkal a tornán. Azóta nem szerepelt a keretben, de mint elmondta, ez tudatos döntés következménye.

„Természetesen figyelemmel követem a csapat mérkőzéseit azóta is, ahogy a dániai eseményeket is néztem. Szerencsés voltam, mert már fiatal koromtól fogva szerepelhettem a válogatottban, ha nem is mindig kerültem be az utazó keretbe. Kétezertízben voltam először világbajnokságon a csapattal, kimondani is rossz, milyen régen volt. Tudatos döntés volt a részemről a mostani, hiszen már bőven harminc felett vagyok, családom lett. Azok az évek, amelyeket a gyerekemmel tölthetek, felértékelődnek, ha kihagynám ezeket a pillanatokat, sosem kapnám vissza. Másrészt ilyen korban már a test sem úgy működik, ahogy előtte. Az az egy-másfél hónap, amellyel többet tudok regenerációval tölteni, sokat számít, rendbe tudom hozni az összes kisebb sérülésemet. Vannak magyar kapusok, akik jobb, külföldi bajnokságokban játszanak, én már a családom miatt sem akarom erőltetni a légióséletet. A feleségem átutazta velem az országot, az volt a kérése, hogy a gyerkőc­nek ne kelljen minden évben új óvodába járnia.”

A jégkorong egyik alapszabálya, hogy végy egy jó kapust. Ez az Újpest esetében kiváltképp igaz, hiszen Rajna továbbra is az Erste Liga legjobb kapusai közé tartozik, az előző idény alapszakaszában több mint 91 százalékos hatékonysággal védett, míg a BJA ellen a negyeddöntőben mindez 93 százalékra emelkedett. Bár a párharcot söpréssel Kangyal Balázs együttese nyerte meg, az alapszakasz nyolcadik helye után az UTE bizonyította, fel tudja venni a versenyt az élcsapatokkal is, egyedül a széria utolsó, negyedik találkozóját nyerte meg biztosan a BJA HC.

 „Amióta otthon lakom és kisfiam van, a pályán kívüli életem sokkal nyugodtabb, és ez pozitív hatással van a jé­gen nyújtott teljesítményre is. Jó néhány év van már mögöttem, de lekopogom, nem érzem úgy, hogy bármi nehezebben menne, legutóbb még a finnországi A-csoportos világbajnokság előtt volt súlyosabb sérülésem. Csapatként az előző évad csalódás volt, meg nem is. Sokkal több fiatalt és magyar játékost szerepeltettünk a többi együtteshez viszonyítva. A rájátszásban a BJA-val játszottunk, és ahhoz képest, ahol végeztünk az alapszakaszban, meg tudtuk nehezíteni a dolgát. Nyilván szerettünk volna mérkőzéseket nyerni, de a másik oldalról örömteli, hogy akadémiai csapatként két játékosunk is ott volt a magyar válogatottban a dániai világbajnokságon.”

Ami az új idényt illeti, egyelőre nehéz merészebb jóslatokba bocsátkozni, a csapatok mindössze nyolc légióst alkalmazhatnak, a nevezett keretekbe egy U21-es, valamint két U24-es játékosnak pedig kötelezően szerepelnie kell. Az újpestiek nem használják ki maximális kvótájukat a külföldi játékosokra vonatkozóan, továbbra is szeretnének minél több magyarnak lehetőséget adni.

„Sok minden változott a ligában. Akadémiai csapatként oda kell figyelnünk arra, hogy a fiatalok megfelelő mennyiségű jégidőt kapjanak – mondta Rajna az új szabályokról. – A mi eredményeinket ennek tükrében kell értékelni. Nyolc helyett mindössze négy légióst alkalmazunk, igyekszünk magyar játékosoknak megadni a lehetőséget. Ez kétélű fegyver lehet, mert nem szabad, hogy a fiatalok azt higgyék, nálunk bérelt helyük van, de az sem jó, ha egyáltalán nem kapnak lehetőséget. Ha saját magának harcolja ki a helyét egy fiatal játékos, az sokkal nagyobb érték, mint ha túl könnyen kapta meg az esélyt. Ez igaz a fiatalszabály esetében is. Nyilván szeretnénk sok mindenben javulni a legutóbbi évadhoz képest, de egyelőre nem tudjuk, mire számíthatunk. Eddig akadt olyan csapat, amelyik tíz vagy annál több légióst alkalmazott, ebben változás jön. Abban biztos vagyok, hogy nálunk mindenki mindent megtesz a jó eredményekért. Célunk, hogy folyamatosan fejlődjünk, és a legjobb játékunkat az idény végén nyújtsuk. Az elmúlt két évben mindig jól kezdtünk, aztán a többiek erősítettek, és nem tudtuk azt a fejlődési görbét felmutatni, amit egy jégkorongcsapatnak kell, azaz hogy februártól legyünk képesek a legjobb teljesítményre.”