Jégkorong: Magyarország nyerte meg az Ukrajna elleni jótékonysági meccset

„Kezdeményeznünk kell” – hangoztatta Erdély Csanád a magyar válogatott pénteki, Ukrajna elleni meccse előtt, s nem a levegőbe beszélt. A felkészülés mellett jótékonysági célokat is szolgáló összecsapás első harmadát lendületesebben kezdték a mieink, a vendégek kapujában Szerhij Piszarenkót előbb Macaulay Scott, majd Terbócs István is ziccerben tette próbára, de a folytatásban sem maradt munka nélkül.

Ironikus módon a vendégek az első, őket sújtó kiállítás alatt kapták el a fonalat, két ígéretes lehetőségük is nyílt emberhátrányos gólt szerezni. Ebből önbizalmat merítettek, és a következő percekben már valamelyest feléjük billent a mérleg nyelve. Az első gólt is ők szerezték, bár ebben a szerencse is közrejátszott: Nagy Gergő testében akadt el egy lövés, de a lehulló korongot véletlen éppen a közelben leselkedő Feliksz Morozov elé kanalazta, aki a bal oldalról laposan a hosszú sarokba lőtt. A magyarok helyzetkihasználása továbbra sem javult, így hiába lőttek kétszer annyit a nyitó harmadban (10–5), mégis ukrán előnnyel vonulhattak pihenőre – ami akár kétgólos is lehetett volna, de az előző két egymás elleni meccsen egyaránt betaláló Roman Blahij bombája csak a keresztvason csattant.

A középső harmad ukrán rohamokkal indult, részben egy átnyúló kisbüntetés miatt (a mieink elcserélték magukat), s öt perc és emberelőny is kellett, hogy egy ígéretes hazai akciót is láthassunk. Az irányítás szép fokozatosan visszakerült Magyarországhoz, de egy ukrán bot, láb, korcsolya, valami mindig megakadályozta az egyenlítést. Végül egy egészen bizarr góllal tört meg a jég: Garát Zsombor lövésébe Kulmala Rasmus piszkált bele, a kapuvasról kijött, a kipattanót pedig a keresztül-kasul becsúszó játékosok között Sárpátki Tamás gyötörte be estében – szerencsére még épp azelőtt, hogy elmozdult a kapu.

A záró etap elejére tehát még minden kérdés nyitva maradt, az első komoly esély Vincze Péteré volt egy ajándék korongból, de ziccerben érthetetlen módon inkább visszatette a mögötte érkező Kulmalának… Végül a gól a másik oldalon esett mindössze három perccel a vége előtt: Vitalij Ljalka három magyar gyűrűjéből tört ki és verte meg Rajna Miklóst egy az egyben. De nem tartott ki az ukrán előny: kilenc másodperccel a vége előtt a kapus nélkül támadó mieink Magosi Bálint révén egyenlítettek.
A három a három elleni hosszabbítás nem hozott döntést, a szétlövést Kulmala kísérlete döntötte el végérvényesen, így Magyarország az idény során négyből negyedszer győzte le Ukrajna legjobbjait.

GARÁT ÉS ERDÉLY ÉRTÉKELÉSE

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–UKRAJNA 3–2 (0–1, 1–0, 1–1. 0–0, 1–0) – szétlövéssel
Budapest, Vasas Jégcentrum, 1665 néző. Vezette: Soós, Németh M., Pálkövi Botond, Szabó D.
MAGYARORSZÁG: Rajna – Garát, Macaulay / Pozsgai, Horváth M. / Szirányi B., Kiss R. / Tóth Gergely, Fejes – Erdély Cs., Hári J., Magosi B. 1 / Papp K., Nagy G. (1), TERBÓCS / Vincze P., Sárpátki 1, KULMALA 1 (2) / Mihály Ákos, Vas J., Szita / Kóger D., Tóth R. Szövetségi kapitány: Sean Simpson
UKRAJNA: PISZARENKO – Tolsztusko, Merezsko (1) / Pangelov-Juldasev, Matuszevics / Litvinov, Andrejkiv / Csikancev, Hrebenik – Pereszunko, Mazur, Mihnov / LJALKA 1, Fadejev, Korencsuk / Blahij, Nimenko, Morozov 1 / Andruscsenko, Szimcsuk, Borodaj / Sziszak. Szövetségi kapitány: Vadim Sahrajcsuk
Kapura lövések: 38–27
Gól – emberelőnyből: 7/0, ill. 5/1
MESTERMÉRLEG
Szilassy Zoltán (másodedző):– Erős, lendületes ukrán csapat ellen játszottunk, és láthattuk, ahogy haladt előre a mérkőzés, mi is egyre jobban megtaláltuk a ritmust. Az emberhátrányos szituációkkal elégedettek lehetünk, bár a statisztika szerint egy gólt kaptunk így – de az valójában egy szólótalálat volt, ezért nem számolnám ide. Szinte az összes olyan játékhelyzetet megtapasztaltuk, ami a világbajnokságon előfordulhat. Bár végül szétlövés kellett a győzelemhez, az mindenképp pozitívum, hogy többször is felálltunk hátrányból, megmutattuk a karakterünket.