Jégkorong: mi kaptuk az első gólt, de legyőztük a lengyeleket

SZŰCS ANDRÁSSZŰCS ANDRÁS
Vágólapra másolva!
2020.12.18. 20:28
null
Ostrom alatt a piros mezes lengyelek kapuja (Fotó: PZHL)
Idénybeli negyedik Lengyelország elleni gyakorló mérkőzésén a harmadik sikerét aratta a Katowicében 3–1-re nyerő magyar férfi jégkorong-válogatott, ami egyben új szövetségi kapitányunk, Sean Simpson mérlegét kiadja. Ezúttal is a kapusunk – ma Hetényi Zoltán – volt a főszereplőnk, a csatárok közül pedig Nagy Krisztián duplázott. Folytatás valószínűleg februárban, a következő válogatott szünet idején.

 

Csak statisztikailag kezdtünk valamivel jobban Lengyelországgal szemben, mint csütörtök este: ezúttal 25 másodperc helyett 1:51 alatt kerültünk hátrányba... Nyilván most sem álltunk a helyzet magaslatán, hiszen Filip Starzynski és Mateusz Michalski is többször próbálkozhatott a hátvédjeink tömegében, utólag videóról még azt is visszanézték, hogy nem akadályozták-e a kapusunkat a tevékenységében, de sajnos nem, szabályos gól esett (1–0).

Aztán legközelebb Martin Przygodzki került Hetényi mögé, de úgy ám, hogy köténybe beszánkázva a kapusunkat is a hálóba rántotta, ám ezért természetesen nem járt sem gól, sem pont, sem kiállítás semerre.

Ellenben a fordulás után rögvest egyenlítettünk, folytatva a szokást, hogy a harmadok elején történik valami fontos: ezúttal Nagy Gergő melózott a kaputól jobbra, majd Chris Bodó csúsztatta be a pakkot szépen (1–1), hogy aztán elégedetten forduljon a kispad felé ünnepelni.

Miként előző nap, most is kiegyenlítődött a játék ekkorra, akadt dolga mindkét kapusnak bőven, noha a lövésszám jókora hazai fölényt sugallt. Ez a harmadik játékrészre statisztikailag, látványra és érzésre is igazzá vált, mégis a mieink jutottak előnyhöz, mert ezúttal meg Nagy Krisztián verette össze magát a kapuelőtérben, ám legalább okkal, illetve hát megérte, hiszen Terbócs István lövése kijött a kapusról, Nagy viszont a legjobb helyen sertepertélt, hogy betegye a kipattanót (1–2).

Innentől azonban visszaváltottunk a kétezres évek kezdetére, avagy bekkeltünk inunk szakadtáig, és közben bíztunk abban, hogy a kapusunk mindent hárít – aztán, ha minden nagyon jól megy, egy kontrából esetleg még elszelelhetünk –: anno Szuper Leventére, most Hetényi Zoltánra hárult a munka dandárja, ám a formula ezúttal is működött.

Nehézséget az jelentett, hogy hat és féllel a vége előtt 5 perc+végleges fegyelmit szórtak Nagy Gergőre egy vak oldalról kiosztott bodicsekért, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy végképp a kapunkhoz szegeznek minket a lefújásig. Csakhogy ekkor is remekül védekeztünk, Hetényi fogott, mint a festék, és amikor az utolsó három percen belülre értünk, a lengyelek mestere, Róbert Kaláber lehívta a kapusát, hátha a relatív kettős fórban legalább ki tudnak egyenlíteni. De nem tudtak, sőt, Nagy Krisztián a saját buliköreink előtt összeszedett egy kipattanót, megfordult, és még a saját térfelünkről eltalálta az üres kaput (1–3)!

A biztonság kedvéért a finisben még két emberünket kiküldték, azaz nemhogy a szociális távolságtartás szabályait nem lehetett tartani a büntetőpadon, ülőhely is alig maradt nálunk – de legalább odaát is kiültettek kettőt, úgyhogy maradt a szimpla hátrány. Utána meg végképp elszakadt a cérna, mert Varga Arnoldot is a palánkba fejeltették, pedig nem könnyű az, hiszen 190 centi és 95 kiló. A zebráknak tehát volt dolguk, és a zsűrinek is, mert a kiállított piros mezesek némelyike sportágat váltva szájkaratézni kezdett, amit persze könnyen nyugtázhattunk annyival, hogy tessék felnézni az eredményjelzőre...

Ott ugyanis az virított a dudaszókor, hogy 1–3, azaz a légiósait, valamint a zakatoló osztrák központú ICEHL-ben szereplő Hydro Fehérvár AV19, illetve a szlovák élvonalbeli Tipos Extraligában versenyző DVTK Jegesmedvék játékosait nélkülöző, kvázi Erste Liga-válogatottunk ügyes és férfias játékkal nyert a „barátainknál”, akik pedig képesek a bravúrokra, hiszen az olimpiai kvalifikáció utolsó szakaszába például úgy jutottak el, hogy a csoportházigazda Kazahsztánon is túljutottak. Ám most a mieinken, kivált Hetényi Zoltánon nem, úgyhogy elégedetten zárhatjuk a túrát, Sean Simpson második hetét a férfiválogatottunkkal, amely valószínűleg februárban jön össze legközelebb – ha a koronavírus-járvány is úgy akarja.

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
LENGYELORSZÁG–MAGYARORSZÁG 1–3 (1–0, 0–1, 0–2)
Katowice, zárt kapuk mögött
LENGYELORSZÁG:
Murray
Ciura, Bryk – Jaworski, Górny – Kostek, Horzelski – Krawczyk, Michalowski
Mroczkowski, Komorski, Kapica – Krezolek, Pasiut, Wronka – Michalski 1, STARZYNYSKI (1), Przygodzki – Lyszczarczyk, Pas, Walega
Edző: Róbert Kaláber
MAGYARORSZÁG: HETÉNYI Z.
VARGA A., GARÁT – Kiss R., Vokla – Sarcia, Dóczi – Bukor
Benk, Nagy G. (1), BODÓ 1 – Sági Martin, NAGY K. 2, TERBÓCS (2) – Szigeti, Kreisz B., Tóth Richárd – Szabad, Majoross B., Vincze P. – Dézsi
Edző: Sean Simpson

MI VÁLTOZOTT?
Nálunk röviden semmi, hiszen a mezőnyben ugyanaz maradt a felállás, mint ami csütörtökön, ugyanakkor a gólvonalra most nem Arany Gergely, hanem Hetényi Zoltán állt. Odaát is cseréltek a kapuban, Raszka helyett a honosított amerikai John Murray kezdett, de a lengyelek a csatársorokba is belenyúltak: az első és második szélén helyet cserélt Patryk Wronka és Damian Kapica, továbbá kimaradt a keretből Radoslaw Sawicki, és bekerült a helyére Kamil Walega, akárcsak a bekkeknél Jauhienij Kamienieu helyére Jakub Michalowski.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik