Minden rendben lesz – Szűcs András jegyzete

Amikor férfi jégkorong-válogatottunk 2008-ban megérkezett Szapporóba a világbajnokságra, a cuccokat hiába várta, mert valahol Európában ragadtak, úgyhogy a fél keret nem edzett, a másik fele is abban, amit éppen talált. Aztán mi lett a vége? Csoda és feljutás.

Amikor 2015-ben elindultunk Krakkóba, eleve nem készülhetett fél tucat emberünk, mert sérült volt, ráadásként az első soros centerünk, Bartalis István az utolsó edzés utolsó emberelőnyénél szaggatta el a térdszalagját, és akkor még nem tudtuk, hogy a csapatbusz már a start előtt kileheli a lelkét, a cserére pedig órákat kell várni. Aztán mi lett a vége? Bravúr és feljutás.

Amikor idén februárban a női válogatottunknál Pat Cortina lett a mentoredző, az furán hatott, mert ki hallott már olyat, hogy egy szövetségi kapitánynak mentor kelljen? De a finn Jari Risku mellé sajnos kellett, mert megutáltatta magát klubnál és válogatottnál: utóbbitól a múlt héten, előbbitől márciusban rúgták ki, szóval, egy hónappal a hazai világbajnokság előtt cseréltünk. Aztán mi lett a vége? Káprázat és feljutás.

A férfiaknál most éppenséggel a Nur-Szultanba indulás napján lett a kórházba kerülő Jarmo Tolvanen helyett Majoross Gergely a szövetségi kapitány, ami nyilván sajnálatos, hiszen a finn jó ember és szakember, csak a legjobbakat kívánhatjuk neki – ám ugyanígy a csapatnak is, amely jobb kezekbe nem is kerülhetett volna. „Mogyi” játékosként 157-szeres válogatott, például ott volt Szapporóban, tehát „hős” ő is, hét éve edzősködik – nyert bajnokságokat, kupákat, és idén a szlovák élvonalban, a Tipsport Ligában vitte a negyeddöntőbe a klubját –, hat éve a válogatott másodedzője, végigcsinálta a mostani idényt meg alapozást, azaz tud mindent, amit tudni lehet: fél-másfél-két és fél év múlva úgyis kinevezték volna...

Szóval, aggodalomra semmi ok, a világbajnokságon minden rendben lesz – és remélhetőleg a kórházban is.