Nem lett a FIFA–UEFA szembenállás áldozata – bemutatjuk Slavko Vincicet, a világbajnoki döntő játékvezetőjét

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) az elődöntők előtt 13 fősre szűkítette a játékvezetői keretet, a legjobb négybe bekerülő országok bírói (így a francia Clément Turpin és Francois Letexier, az argentin Facundo Tello, az angol Anthony Taylor és Michael Oliver) mellett olyan nemzetközileg is elismert játékvezetők utazhattak haza, mint a holland Danny Makkelie, a német Felix Zwayer vagy a mexikói César Ramos.

A vb-döntő vezetéséért folyó versenyből először a salvadori Iván Barton és az amerikai Ismail Elfath esett ki azzal, hogy az elődöntőt vezette, és miután a döntő párosítása kialakult, a két dél-amerikai (a brazil Wilton Sampaio és a venezuelai Jesús Valenzuela) esélye is minimálissá vált. Ez nagy lehetőséget tartogatott (volna) a már Ausztráliát képviselő iráni Alireza Faghaninak, aki a vb-történelem során először jutott ki négy világbajnokságra (Brazíliában csak tartalék volt), de sokan Szymon Marciniakot is esélyesnek tartották, annak ellenére, hogy Katarban ő vezette a döntőt, és az idén csak két csoportmeccset kapott. Titkos befutóként a vb egyik kellemes meglepetése, a jordániai Adham Mahadmeh neve is szóba került.

Az események ismeretében már arra következtethetünk, hogy Faghanit – bár rendszeresen kritizálja szülőhazája politikai vezetését – egyrészt iráni származása, másrészt a Mexikó–Anglia nyolcaddöntő két videós beavatkozása (Quansah kiállítása és a mexikóiaknak megítélt tizenegyes) ütötte el a finálétól. A döntőt Slavko Vincic kapta, akire nem a képességei, hanem egyéb, rajta kívül álló okok miatt kevesen számítottak.

Vincic 1979. november 25-én született Mariborban, és ugyan már 2007 májusában levezette az első meccsét a szlovén élvonalban, az első osztálynak csak a 2008–2009-es idényben lett teljes jogú tagja. Onnantól viszont egyenes út vezetett neki a FIFA-keretig, 2010 elején már vele is számoltak a nemzetközi keretben.

Ekkoriban kezdődött a szlovén játékvezetés aranykora, amely ma is tart. Damir Skominának bő egy évtizeden át a legrangosabb meccseken is szóba került a neve, elég csak a Bajnokok Ligájára, a világbajnokságra és az Európa-bajnokságra gondolni. Vincic közelről figyelhette honfitársa sikereit, hiszen hosszú évekig volt Skomina alapvonali segítője a nemzetközi meccseken, és így jutott ki a 2012-es és a 2016-os Európa-bajnokságra is.

Vincic vezetőbíróként az utánpótlástornákon próbált bizonyítani, 2013-ban az U17-es, négy évvel később az U21-es Eb-n vezetett elődöntőt, 2019-ben pedig meghívást kapott az U20-as vb-re. A BL-ben már 2016-ban bemutatkozó szlovént 2019 végén feltették a topkeretbe, és nemsokára hazája első számú játékvezetője lett, igaz, ehhez kellett Damir Skomina sérülése és visszavonulása is.

Vincic 2020-ban egy kínos incidens szereplője volt, amely végül nem befolyásolta pályafutását: őrizetbe vették, amikor a bosznia-hercegovinai Bijeljinában a rendőrség nagy mennyiségű kábítószert, fegyvert és pénzt foglalt le egy partin, egy olyan ingatlanban, ahol Vincic is épp tartózkodott. A szlovén bírót hamar elengedték, és a későbbiekben is csak tanúként hallgatták ki.

A koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott Európa-bajnokságon így részt vehetett, amelyen a Spanyolország–Svédország (0–0) és a Svájc–Törökország (3–1) csoportmeccsek után megkapta a Belgium–Olaszország (1–2) negyeddöntőt is. Másfél évvel később a katari vb már nem hozott számára ilyen sikereket, a Spanyolország–Szaúd-Arábia (1–2) és a Wales–Anglia (0–3) csoportmérkőzések után az egyenes kieséses szakaszban csak negyedik játékvezetői feladatot kapott. A 2024-es Európa-bajnokságon ő vezette a mieink Svájc elleni nyitó mérkőzését (1–3), majd a spanyol–olasz (1–0) rangadót, és az UEFA a Spanyolország–Franciaország (2–1) elődöntőt is rábízta a rutinos szlovénra.

Cikkünkben már említettük, hogy a szlovén játékvezetés aranykorát éli, és ez az ország sportpolitikájára is igaz. Szlovénia több remek játékvezetőt adott az európai futballnak, Skomina mellett hosszú ideig Matej Jug is jelentős feladatokat kapott az európai szövetségtől, amely most Rade Obrenovicot próbálja „felépíteni” Vincic mellé (után?). De fontos megemlíteni Vlado Sajn nevét, aki az egyik legbefolyásosabb játékvezetői ellenőr az UEFA-nál, és ne feledjük, hogy Aleksander Ceferin is Vincic honfitársa!

Vincic klubszinten 2022-ben megkapta a Sevilla–Eintracht Frankfurt Európa-liga-döntőt, két évvel később pedig rábízták a londoni Real Madrid–Borussia Dortmund BL-finálét is, de a világbajnokságon a FIFA és az UEFA közötti ellentétek miatt szlovénként nem igazán számíthatott sok jóra… A vb csoportkörének elején a Brazília–Marokkó (1–1) mérkőzést vezette, amelyet jól kézben tartott, egy elmaradt sárga lapot lehet a számlájára írni. Vincic a Jordánia–Algéria (1–2) mérkőzéssel folytatta, amelyen talán szerencséje is volt, hogy egy vitatott eset a tizenhatoson kívül történt, így nem kellett őt kihívnia a videoóbírónak. A legjobb 32 között a Mexikó–Ecuador (2–0) meccset kapta, amely elég forró hangulatú volt, és ezen bizony jól jött a 46 éves játékvezető tapasztalata. A végén Piero Hincapiét kénytelen volt kiállítani, aki a száját eltakarva beszélt mexikói ellenfeléhez.

Döntőbeli jelölése mellett az is dönthetett, hogy remekül képes a „háttérben maradni”, még a fontos meccsek után is kevés témát szolgáltat a sajtónak. Ritka kivétel volt az idei Bayern München–Real Madrid Bajnokok Ligája-negyeddöntő, amelyen Eduardo Camavinga kiállítását nehezményezték elsősorban a spanyol lapok, ezen a mérkőzésen egyébként Arda Gülernek is piros lapot mutatott fel Vincic. Az még nagy kérdés, hogy a szlovén bíró a vb után folytatja-e pályafutását vagy a csúcson hagyja abba.