„Anglia szépített, átvette az irányítást, s úgy érzem, saját türelmetlensége áldozata lett – összegezte helyszíni tapasztalatait Wenger. – Leginkább az szomorított el, hogy sokat tapasztalt futballisták jártak így. Anglia szabadrúgáshoz jut, és Németország szerez gólt. Öt perccel a lefújás előtt megeshet ilyesmi, de huszonöttel a vége előtt?!”
Wenger felidézte, hogy vannak csapatok, amelyek a csoportkörben alulteljesítenek, ám menet közben megszabadulnak a lelki tehertől – példaképp a végül ezüstérmet szerző 2006-os francia válogatottat említette.
„Anglia szenvedett a teher alatt, egyszerűen tompának tűntek a játékosai. Nem voltak olyan állapotban, hogy érvényre juttassák legnagyobb erősségüket, a rájuk jellemző lendületes futballt. Hogy ez fizikai fáradtsággal vagy mentális okokkal magyarázható-e, nem tudom, de a produkció semmiképpen sem volt angolos” – értékelt az Arsenal menedzsere.
