Eb 2020: a nagyoknak bukta, a kicsiknek bravúros szereplés

BOBORY BALÁZSBOBORY BALÁZS
Vágólapra másolva!
2021.07.02. 09:46
null
Didier Deschamps vigasztalja csapata egyik legjobbját, N'Golo Kantét (Fotó: AFP)
Több meglepetés után alakult ki az idei Eb-n a negyeddöntő mezőnye. Nem került például a nyolc közé a regnáló világbajnok Franciaország, az Eb-címvédő Portugália, a 2014-es vb-első Németország, a futballnagyhatalomnak számító Hollandia, ott van viszont története során először két kiscsapat, Svájc és Ukrajna. Összeállításunkból kiderül, hogy az eddigi tornákon a nyolc közé legtöbbször Spanyolország (12) került, megelőzve Franciaországot és Németországot (10-10).

 

Több meglepetés után alakult ki az idei Eb-n a negyeddöntő mezőnye. Nem került például a nyolc közé a regnáló világbajnok Franciaország, az Eb-címvédő Portugália, a 2014-es vb-első Németország, a futballnagyhatalomnak számító Hollandia, ott van viszont története során először két kiscsapat, Svájc és Ukrajna. Összeállításunkból kiderül, hogy az eddigi tornákon a nyolc közé legtöbbször Spanyolország (12) került, megelőzve Franciaországot és Németországot (10-10). Ma eldől, hogy Luis Enrique csapata folytatja-e menetelését.

 

Manapság szinte már mindenre lehet fogadni, így biztosan az is szerepelt sok tétlapon, miként alakul a 2021-es Európa-bajnokság legjobb nyolc közé jutó csapatainak névsora. Ha valaki megjátszotta, hogy a magyar válogatott csoportjából senki sem kerül a negyeddöntőbe, bizonyosan óriásit kaszált, hiszen három olyan hagyományos futballnemzettel került egy kvartettbe Marco Rossi legénysége, amelynek a jelene is tündöklő – Franciaország a regnáló világbajnok, Portugália a címvédő, Németország pedig a 2014-es vb-győztes.

Soha nem voltak ennyire kiegyenlítettek az erőviszonyok Európában, mint manapság, világosan látszott a kontinensviadal eddigi küzdelmein, hogy a nagyok sem mehetnek biztosra senki ellen, lásd a magyar válogatott sztárcsapatok elleni összecsapásait. Persze a tradícióból, futballkultúrából eredő évtizedes különbségeket hosszú távon nehéz eltüntetni, de egy-egy összecsapáson már alig van differencia.

Mészöly Kálmán a franciák ellen
Mészöly Kálmán a franciák ellen

Szovjet uralom

Az első Európa-bajnokságot – illetve jogelődjét, a Nemzetek Európa-kupáját – 1960-ban rendezték meg, akkor 17 csapat nevezett, végül Írország és Csehország selejtezővel döntötte el, ki jut be az oda-vissza vágós rendszerű nyolcaddöntőbe. Csak a negyeddöntő után, a négyes fináléra költözött egy helyszínre a torna, az első kiírásnak Franciaország adott otthon, de házigazdaként csak a negyedik hely jutott neki a selejtezőből induló csehek mögött, a fináléban a Szovjetunió 2:1-re verte meg a jugoszlávokat.

A szovjeteknek egyébként is nagyon feküdt az Európa-bajnokság lebonyolítási rendszere, az első öt viadalon mindannyiszor a legjobb nyolc közé kerültek, a kezdeti diadalt két ezüstérem és egy negyedik hely követte, legutóbb 1976-ban buktak el Csehország ellen a negyeddöntőben. Az azóta megrendezett kontinensviadalokon háromszor jutott be a legjobb nyolcba, a szbornaja legemlékezetesebb szereplése nyilván az 1988-as németországi torna, amikor a döntőben Rinat Daszajev sem menthette meg csapatát a holland Marco van Basten cimbalomszögből leadott kapáslövésénél.

Aranygeneráció

A Szovjetunió, illetve immár Oroszország tehát nyolc negyeddöntőt játszott eddig, de ez a fasorban sincs Spanyolország teljesítményéhez képest – amely jelenleg is ott van a nyolc között, immár a 12. alkalommal az Európa-bajnokságok történetében. Az ibériaiak elképesztő dominanciát mutatnak a kontinensviadalon, eddig mindössze négy alkalommal maradtak le a végjátékról, és rengeteg emlékezetes mérkőzés, szereplés fűződik hozzájuk. A sort a Luis Suárez fémjelezte együttessel kell kezdeni, amely 1964-ben saját közönsége előtt, Madridban, 120 ezer néző szeme láttára győzte le a szovjeteket 2:1-re, a győztes gólt Marcelino szerezte a 83. percben. Kevesen gondolták ekkor, hogy a következő kiemelkedő szereplésre húsz évet kell várni, mert bár a spanyolok mindig erős csapattal álltak fel, gyakran nem tudták átlépni saját árnyékukat – ahogy az 1984-es döntőben sem a franciák ellen, a hazai sikerhez az is kellett, hogy Michel Platini gyenge szabadrúgása átcsorogjon Luis Arconada kapus hasa alatt és a labda átvánszorogjon a gólvonalon.

2012: harmadszor győztek a spanyolok (Fotó: AFP)
2012: harmadszor győztek a spanyolok (Fotó: AFP)

A második megdicsőülés 2008-ban következett, amikor a spanyol futball korszakalkotó, labdabirtokláson és rengeteg rövid passzon alapuló futballjával sok-sok esztendőn keresztül alázta a mezőnyt. Luis Aragonés kiválasztottjai az osztrák-svájci közös rendezésű torna fináléjában Fernando Torres góljával győztek a németek ellen, amivel megalapozták a következő négy évüket, hiszen a 2010-es világbajnokságot is behúzták – immár Vicente del Bosquéval a kispadon –, a 2012-es kontinensviadalon pedig megvédték címüket, a döntőben az Andrés Iniesta, Cesc Fabregas, Xavi fémjelezte együttes elképesztő teljesítményt nyújtva négyet lőtt az olaszoknak. A spanyol aranygeneráció egy részének öt évvel ezelőtt volt a hattyúdala, az öregedőfélben lévő, kissé jóllakottá váló alakulat Franciaországban csak a legjobb tizenhatig jutott, a nyolcaddöntőben az olaszok ellen búcsúzott. Az utóbbi években felgyorsult a generációváltás, s bár a jelenlegi torna nem indult túl jól Spanyolországnak, a keret néhány rutinos róka mellett tele van húsz év körüli tehetséggel, de nehéz megmondani, hogy ez az állomány képes-e a döntőig menetelni, vagy a nyolcba jutással nagyjából kihozta magából a maximumot.

A németek sörözhetnek

A jelenlegi viadal egyébként is több nagy futballnemzet bukását hozta, a történetük során tíz alkalommal negyeddöntős németek immár otthon sörözhetnek a megszokott környezetükben. Németország – jogelődjeként az NSZK – először 1972-ben került közel a végjátékhoz, és Gerd Müller vezetésével rögtön győzelmet ünnepelhetett. Ezt követően 1996-ig megszakítás nélkül mindig esélyes volt a végső sikerre. A következő diadalt az Uli Stielike-, Bernd Schuster-, Karl-Heinz Rummennigge-féle csapat – amely Horst Hrubesch két góljával fektette két vállra Rómában a remek belga együttest – szállította 1980-ban. A németeknek 1988-ban, félúton egy világbajnoki ezüst és arany között saját közönségük előtt is volt lehetőségük nyerni, de az elődöntőben – ahogy később a szovjetekkel – Van Basten kibabrált velük, így nagy volt a csalódás, ahogy négy évvel később, a dán „strandválogatott” elleni finálét követően is.

A katarzist végül 1996-ban, Angliában sikerült átélni, pedig az a német válogatott talán gyengébb is volt az előző kettőnél, mégsem felejtjük el soha, amikor Andreas Möller – a magyar válogatott későbbi másodedzője – a házigazdák ellen értékesített, mindent eldöntő tizenegyesét követően kevélyen kihúzza magát a letargiába zuhanó hazai szurkolók előtt, majd a döntőben a rendkívül jó futballt játszó és szimpatikus csehek ellen a 69. percben beálló Oliver Bierhoff két találatával – utóbbi aranygól – sikerült fordítaniuk és felültek Európa trónjára. Azóta nem sok babér termett a németeknek, most pedig a nyolcaddöntő volt a végállomás – az angolok valamit törlesztettek az 1996-os elődöntőért... A németek sorsára jutott ezen az Eb-n a kétszeres győztes Franciaország és a címvédő Portugália is, előbbi tíz, utóbbi nyolc alkalommal szerepelt a legjobb nyolc között, de a múltból ugye nem lehet megélni.

Van itt esélyes

És ha már Anglia… A szigetországiak az eddigi Eb-ken ugyan kilencszer is bekerültek a negyeddöntőbe, de sok babér nem termett nekik, sőt, egy sem. Igaz, 1988 és 1996 között mindig a legjobbak közé jutottak, de a nagy lehetőséget – ahogy fentebb írtuk – elpackázták saját otthonukban, pedig bőszen hirdették, hogy a futball hazatért – végül gyorsan el is vitték tőlük a németek… Ellenben most itt az újabb lehetőség, Gareth Southgate együttese nagyon egyben van, a két elődöntőt és a döntőt a legendás Wembleyben rendezik, szóval minden adva van az átütő sikerhez.

A nagyok közül érdemes még az olaszokkal is foglalkozni, egyértelműen az egyik favorittá léptek elő ezen a tornán, s bár Roberto Mancini a korábbi évekhez képest merőben átdolgozott, a megszokott stílusjegyekhez képest markánsan más arculatú együttest alakított ki, nagy kérdés, elegendő lesz-e a rutin a nagy álom beteljesüléséhez. Olaszországnak nem ismeretlen a legjobb nyolc terepe, immár kilencedszer jutott el idáig, és a jelenlegi tornával együtt sorozatban negyedszer szerepel a negyeddöntőben. Az 1968-as, hazai rendezésű viadalt a Zoff, Fachetti, Anastasi, Mazzola fémjelezte társaság megismételt döntő után nyerte meg Jugoszlávia ellen, ezt követően azonban a squadra azzurra mindig elcsúszott egy banánhéjon. A 2000-es finálét például hihetetlen módon sikerült elvesztenie Rotterdamban Franciaország ellen: Marco Delvecchio góljával még a 94. percben is Olaszország vezetett, amikor Sylvain Wiltord éles szögből betalált Francesco Toldo kapujába, majd a 103. percben jött az újabb aranygól az Eb-k történetében, David Trezeguet zárta le a finálét és küldte pokolba az elfáradó olaszokat. Tizenkét évvel később már egyértelműbb volt a helyzet, a 2012-es fináléban négy gólt szerző Spanyolország erődemonstrációt tartott az akkor erőn felül teljesítő Olaszország ellen.

Meglepő

Nagy kérdés még, hogy a nagyok levesébe bele tudnak-e köpni azok a nemzetek, amelyeknek vagy kevésbé veretes a múltjuk, vagy a jelenük nem csillog annyira, de úgy tetszik, ezen a tornán minden megtörténhet. A belgák szokás szerint bitang erősek és az 1980-as ezüst után akár még fényesíthetnek is az érmen. A csehek 1976-ban Belgrádban már megtréfálták a kontinenst: a döntőben a tizenegyesrúgásoknál Antonín Panenka alálöbbölt a labdának, amely a kapu közepébe hullt, így csinált bolondot az eldőlő Sepp Maierből. És persze 20 évvel később is közel állt a Patrick Berger-, Milan Baros-, Karel Poborsky-féle együttes a sikerhez, csak egy azóta megkopott mondás szerint a futballt 22-en játsszák és végül mindig a németek nyernek...

A dánok 1992-ben hangos sikert arattak, miután valóban csak néhány nappal a torna előtt derült ki, hogy a polgárháborúba sodródó Jugoszlávia helyére kell beugrani az Eb-n. Brian Laudrup és Peter Schmeichel győzelemre vezette a városi legenda szerint a strandról összeverbuvált társaságot, de Dánia egyébként is markáns szereplője az Európa-bajnokságoknak (az ötven felettiek közül ki ne emlékezne az 1984-es elődöntős válogatottra, soraiban Elkjaer Larsennel, Michael Laudruppal, Morten Olsennel...), eddig hatszor volt a legjobb nyolc között.

A jelenlegi nyolcas mezőnyben van két alakulat, amely sohasem járt még ilyen magasságokban (lásd keretes írásunkat), Svájc és Ukrajna egyelőre most is outsidernek tűnik, persze a nyolcaddöntőben látott drámai végjátékok után ezt félve jelentjük ki.

Szóval hiába a múlt, a 2021-es Európa-bajnokságon úgy tetszik, tényleg a napi vagy még pontosabban a pillanatnyi forma dönt – de ezért is szép ez a játék.

1960: Igor Netto a serleggel (Fotó: AFP)
1960: Igor Netto a serleggel (Fotó: AFP)
1984: Michel Platini öröme (Fotó: Getty Images)
1984: Michel Platini öröme (Fotó: Getty Images)
2016: Cristiano Ronaldo Európa csúcsán (Fotó: AFP)
2016: Cristiano Ronaldo Európa csúcsán (Fotó: AFP)

AZ EGYENES KIESÉSES SZAKASZ
NYOLCADDÖNTŐ
Június 26., szombat, 18.00
Amszterdam
Wales–Dánia0–4
Június 26., szombat, 21.00
London
Olaszország–Ausztria2–1 – h. u.
Június 27., vasárnap, 18.00
Budapest
Hollandia–Csehország0–2
Június 27., vasárnap, 21.00
Sevilla
Belgium–Portugália1–0
Június 28., hétfő, 18.00
Koppenhága
Horvátország–Spanyolország3–5 – h. u.
Június 28., hétfő, 21.00
Bukarest
Franciaország–Svájc3–3 – 11-esekkel: 4–5
Június 29., kedd, 18.00
London
Anglia–Németország 2–0
Június 29., kedd, 21.00
Glasgow
Svédország–Ukrajna1–2 – h. u.
NEGYEDDÖNTŐ
Július 2., péntek, 18.00
Szentpétervár
Svájc–Spanyolország (45. mérk.)
Július 2., péntek, 21.00
München
Belgium–Olaszország (46. mérk.)
Július 3., szombat, 18.00
Baki
Csehország–Dánia (47. mérk.)
Július 3., szombat, 21.00
Róma
Ukrajna–Anglia (48. mérk.)
ELŐDÖNTŐ
Július 6., kedd, 21.00
London
46. mérk. győztese–45. mérk. győztese
Július 7., szerda, 21.00
London
48. mérk. győztese–47. mérk. győztese
DÖNTŐ
Július 11., vasárnap, 21.00
London
az elődöntő győztesei

 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik