Régi dicsőségünk a második számú európai kupasorozatban

Vágólapra másolva!
2021.09.15. 11:01
null
Az Európa-liga győztesének járó trófea (Fotó: AFP)
A Ferencváros idei Európa-liga-kalandja előtt felelevenítünk néhány nagy magyar sikert a többször átnevezett és átszervezett mérkőzéssorozat történetéből.

A Ferencváros labdarúgói az Európa-liga csoportkörében folytatják. Ennek kapcsán a magyar együttesek néhány kiemelkedő eredményét elevenítjük fel a sorozat elődjeiben, a Vásárvárosok Kupájában (VVK: 1955–1969), az Európai Városok Kupájában (EVK: 1969–1971) és az UEFA-kupában (1971–2009).

Az FTC 1965-ben megnyerte a VVK-t (Mátrai Sándor a kupával), erről a múlt szombati Képes Sportban írtunk, akárcsak a zöld-fehérek néhány kupabravúrjáról.

Ferencváros–Juventus 1:0 (0:0)
VVK, döntő (egy mérkőzés határozott)

1965. június 23., Stadio Comunale, 25 000 néző, vezette: Dienst (svájci)
G: Fenyvesi (74.)
Leeds United–Ferencváros 1:0 (0:0)
VVK, döntő, 1. mérkőzés
1968. augusztus 7., Leeds, 25 000 néző, vezette: Scheurer (svájci)
G: Jones (41.)
Ferencváros–Leeds United 0:0
VVK, döntő, visszavágó
1968. szeptember 11., Népstadion 70 000 néző, vezette: Schulenburg (NSZK-beli)

FTC–JUVENTUS 1:0

Rangban az Újpesti Dózsa 1969-es VVK-döntője következik a sorban. A lila-fehérek az 1968–1969-es kiírásban az Arisz Szalonikin úgy mentek át, mint a gyorsvonat (2:1, Szaloniki; 9:1, Budapest), a Legia Warszawa kiverése nyögvenyelősebb volt (1:0 kint, 2:2 itthon). Ezután következett a sorozat legnagyobb sikere: Fazekasék kiejtették a címvédő Leedset (1:0, Elland Road; 2:0, Megyeri út)! Az elődöntőben Benéék összesítésben 8:1-gyel végezték ki a török Göztepe Izmir együttesét (idegenben 4:1, hazai pályán 4:0), a fináléban következett a Newcastle United. Hogy nem volt esélytelen az Újpest, Dunai II Antal nyilatkozata támasztja alá. Hogy mit várt a finálétól? „Feltétlenül újpesti sikert. Miénk lesz a VVK – ezt állítom!”

A St. James Parkban 3:0-ra kikapott az Újpest, Baróti Lajos edző így értékelt: „Ezt a kilencven percet nem lehet újra lejátszani, de miért ne tudnánk mi is három gólt rúgni a Megyeri úton a Newcastle-nak?”

A visszavágón a 46. percig élt a remény. A Dózsa remekül játszott, Bene Ferenc és Göröcs János góljával – utóbbi pazar egyéni akcióból született – 2:0-ra vezetett, azonban Bánkuti István balszerencsés öngólja megpecsételte a hazaiak sorsát, az ellenfél 3:2-re fordított. Óriási csata volt, Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke ezt mondta a díj­átadást követően: „Még most sem akarom elhinni, hogy Moncurnak adtam át a kupát.” A Népsport azt írta: „A mérkőzés nem a Megyeri úton, hanem Newcastle-ban veszett el.”

Newcastle United–Újpesti Dózsa 3:0 (0:0) VVK, döntő, 1. mérkőzés
1969. május 29., St. James Park, 60 000néző, vezette: Hannet (belga)
G: Moncur (64., 72.), Scott (83.)
Újpesti Dózsa–Newcastle United 2:3 (2:0) VVK-döntő, visszavágó
1969. június 11., Megyeri út, 30 000 néző, vezette: Heymann (svájci)
G: Bene (29.), Göröcs (44.), ill. Bánkuti (46. – öngól), Arentoft (52.), Foggon (70.)

ÚJPEST–NEWCASTLE 2:3

NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

SZAVAZÁS

Ön szerint hányadik helyen végez az Európa-liga G-csoportjában a Ferencváros?

KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!

A Videoton menetelése az 1984–1985-ös UEFA-kupa-sorozatból nevezetes, magyar együttes azóta sem játszott nemzetközi kupa döntőjében. A diadalmenet a cseh Dukla Praha kiverésével kezdődött (1–0, 0–0), a második körben a francia sztárcsapat, a PSG következett, a Parc des Princes-ben Szabó József és Csongrádi Ferenc 2-2 góljával és álomfutballal 4–2-re győztek a székesfehérváriak, a visszavágó formalitásnak tűnt, ám a Sóstói Stadionban 2–0-s hazai vezetésnél köd miatt félbeszakadt a mérkőzés, másnap „csak” 1–0-ra nyert a Vidi. A belgrádi Partizant még szebb játékkal verte meg 5–0-ra, Szabó négy (!) gól szerzett, a belgrádi visszavágót így el lehetett veszteni 2–0-ra. A csapat a négy közé jutásért az Old Traffordban minimális vereséget szenvedett (1–0) a Jesper Olsennel, Mark Hughes-zal, Gordon Strachannel felálló Manchester Unitedtől, a sóstói visszavágó 1–0-s fehérvári győzelemmel zárult, a hosszabbítás nem hozott döntést, 11-esek következtek.

„Tudatosan készültünk a tizenegyesekre, egész héten gyakoroltuk” – nyilatkozta a továbbjutás után Kovács Ferenc edző. Drámai párbajt követően Vadász Imre lövése hozta meg a döntést.

„Elhatároztam, hogy jó erősen a bal sarokra rúgom, és hála istennek oda is ment a labda. Madarat lehetett volna fogatni velem örömömben. Úgy rohangásztam, hogy a többiek alig bírtak utolérni” – mondta a kiváló középpályás.

Az elődöntőben a szarajevói Zseljeznicsar várt a Videotonra. Az első meccsen simának mondható 3–1-es magyar győzelem született, a visszavágón viszont a 88. percig 2–0-ra vezetett az ellenfél, továbbjutásra állt. Akkor jött Csuhay József, és bevágta a továbbjutást érő gólt. „Disztl Lacitól kaptam a gól előtt a labdát. (...) Edzésen is szoktuk ezt gyakorolni, azt mondhatnám, tudatos támadás volt. Pedig csak mázli, hihetetlen mázli” – mondta Csuhay.

ZSELJEZNICSAR–VIDEOTON 2–1

A döntőben azért sem volt esély a végső sikerre, mert a Real Madrid taktikusan játszva már a fehérvári találkozón eldöntötte a kupa sorsát (3–0), a visszavágó azonban világraszóló fehérvári győzelmet hozott: Disztl Péter kivédte Jorge Valdano büntetőjét, majd Májer Lajos gondoskodott a meglepetésről: „Olyan boldog voltam, hogy azt el sem tudom mondani. Gólt rúgni a Bernabéu-stadionban! Azt hittem, ilyen csak a mesében van!”

REAL MADRID–VIDEOTON 0–1

A VIDEOTON 1985-ÖS KUPAMENETELÉSE

Videoton–Real Madrid 0–3 (0–1)
UEFA-kupa, döntő, 1. mérkőzés
1985. május 8., Sóstói Stadion, 35 000 néző, vezette: Vautrot (francia)
G: Míchel (32.), Santillana (77.), Valdano (90.)
Real Madrid–Videoton 0–1 (0–0)
UEFA-kupa, döntő, visszavágó
1985. május 22., Bernabéu-stadion, 90 000 néző, vezette: Ponnet (belga)
G: Májer (86.)

Burcsa Győző robog a labdával a Real Madrid kapuja felé a Bernabéu-stadionban Uli Stielike mellett, mögötte a szarajevói hős, Csuhay József (Fotó: Mol Fehérvár FC)
Burcsa Győző robog a labdával a Real Madrid kapuja felé a Bernabéu-stadionban Uli Stielike mellett, mögötte a szarajevói hős, Csuhay József (Fotó: Mol Fehérvár FC)

A három döntős szereplés mellett részsikerek kísérték a magyar együttesek útját. Az EVK 1970–1971-es kiírásában a Pécsi Dózsa a román Univer­sitatea Craiova kiverése után a 16 közé jutásért a Newcastle-t kapta. A hazai szurkolókban még élénken élt az angolok Megyeri úti bravúrja, szinte az egész ország szorított a Pécsért. A kinti 2–0-s vereség papírforma volt, az NS biztatott: „A kétgólos előny behozhatónak látszik.”

Igaz, a newcastle-i Frank Clark megjegyezte: „Ha a Megyeri úton győzni tudtunk, miért ne sikerülhetne Pécsett is?”

Nem sikerült. Többek között azért, mert Máté János két góljával a rendes játékidőben egyenlített a hazai együttes, a hosszabbításban nem bírtak egymással a felek, a 11-eseknél pedig az első hármat belőtte a Pécs, ezzel bejutott a 16 közé.

„A Pécsi Dózsának tapsol az ország” – lelkendezett az NS. A nyolc közé jutásért a Juventus következett, Pécsen 1–0-ra győztek Causióék, a visszavágón már nem volt esély, 2–0 lett oda. A fák tehát nem nőttek az égig.

Pécsi Dózsa–Newcastle United 2–0 (1–0, 2–0, 2–0) – 11-esekkel: 5–2
EVK, 2. forduló, visszavágó
1970. november 4., PVSK-pálya, 20 000 néző, vezette: Marendas (svájci)
G: Máté (22., 81. – a másodikat 11-esből)

Az UEFA-kupában a Bp. Honvéd két sorozatban is figyelemre méltó eredményt ért el: az 1976–1977-es kiírásban 1976. szeptember 15-én a San Siróban Kozma Mihály góljával 1–0-ra legyőzte az Internazionalét, a Népstadionban 1–1 lett, a 2. körbe kerültek a kispestiek, de a Sahtyor Donyeck búcsúztatta őket. Az 1978–1979-es sorozatban a török Adanaspor nem okozott gondot (6–0, 2–2), a temesvári Politehnicán is átrágta magát (4–0, 0–2).

A harmadik körben a 16 közé jutásért az Ajax következett; 1978. november 22-én a Honvéd 4–1-re lelépte ellenfelét – Lerbyvel, Tahamatával, Arnesennel, Krollal –, a továbbjutásba az amszterdami 2–0-s vereség is belefért. „Elsősorban a széleken vezetett akciók hoztak izgalmas perceket az Ajax kapuja előtt. Nagy két góllal döntő érdemeket szerzett az imponáló győzelemben.”

Aztán a négy közé a Duisburg idegenben szerzett több góllal jutott.

Bp. Honvéd–Ajax 4–1 (0–0)
UEFA-kupa, 3. forduló, 1. mérkőzés
1978. november 22., Népstadion, 15 000néző, vezette: Casarin (olasz)
G: Nagy A. (51., 62.), Lukács (66.), Weimper (88. – 11-esből), ill. Clarke (81. –11-esből)

HONVÉD–AJAX 4–1

Az 1979–1980-as UEFA-kupában a Diósgyőr kettős győzelemmel (1–0, 3–2) verte ki a bécsi Rapidot, a 16 közé jutáshoz a Dundee Uniteden kellett túljutni. A telt házas diósgyőri visszavágót bizakodva várta Szabó Géza együttese, mert csapata Skóciában Fekete László góljával 1–0-ra nyert. Diósgyőrben a 3–1-es siker után azt skandálta a közönség: „Tatár Gyuri megérkezett, kivertük a Unitedet!” Végül a Kaiserslautern búcsúztatta a DVTK-t.

Diósgyőr–Dundee United 3–1 (2–0)
UEFA-kupa, 2. forduló, visszavágó
1979. november 7., Diósgyőr, 25 000 néző, vezette: Delmer (francia)
G: Borostyán (11.), Tatár (42. – 11-esből, 69.), ill. Kopel (83.)

DVTK–DUNDEE UNITED 3–1

HAT EMLÉKEZETES PILLANAT A 2009-BEN ELINDÍTOTT EL TÖRTÉNETÉBŐL

GERA ZOLTÁN GYŐZTES GÓLJA

Bravúr volt, hogy a Fulham a Juventuson is túljutva a döntőig menetelt az Európa-liga első kiírásában (2009–2010), ráadásul nekünk is emlékezetes volt az a kiírás: a Hamburg elleni elődöntő visszavágóján Gera Zoltán szerezte az angolok győztes, továbbjutást érő gólját. Bár a németek vezettek, a Fulham előbb egyenlített a Craven Cottage-en, majd a magyar középpályás 25 700 néző előtt egy szöglet után – a 76. percben – megszerezte a győztes gólt.

A SEVILLA ISMÉT CSÚCSRA ÉR

A 2015-ös fináléban a Sevilla 3–2-es sikert aratott az ukrán Dnipro ellen, ezzel története során negyedszer nyerte meg az UEFA-kupát/Európa-ligát. A korábban 2006-ban, 2007-ben és 2014-ben diadalmaskodó andalúzok aztán 2016-ban és 2020-ban is győztek, így már hatszoros győztesnek vallhatják magukat. A Sevilla a most futó idényben a Bajnokok Ligájában szerepel, persze ha csoportharmadik lesz, a tavasszal ismét viszontlátjuk az El-ben.

ARITZ ADURIZ: CSILLAGOS ÖTÖS!

„Ritkán szerez egy játékos öt gólt, de a legfontosabb a győzelem” – mondta Aritz Aduriz , miután 2016. november 3-án a Bilbao 5–3-ra nyert a Genk elleni csoportmérkőzésen. A baszk támadó teljesítménye még úgyis elismerést érdemel, hogy az öt gólból hármat tizenegyesből szerzett. Ez azóta is rekord az El-ben, de az UEFA-kupa főtábláján sem jutott még ideáig senki (Eldar Hadzimeh­medovic egy selejtezős meccsen volt hatszor volt eredményes).

VIDI-IKSZ A CHELSEA ELLEN

A Chelsea 2018 decemberében biztos csoportelsőként, több sztárját felvonultatva lépett pályára a továbbjutásra hajtó Vidi ellen a Groupama Arénában. A londoniak Willian góljával szereztek vezetést, de Ethan Ampadu öngóljával gyorsan egyenlítettek a fehérváriak, s a fordulás után Loic Nego találatával már vezettek. A 75. percben aztán Olivier Giroud egyenlített, és bár a döntetlen is nagyszerű eredmény egy ilyen szintű csapat ellen, a továbbjutáshoz végül nem volt elég.

MARADONÁRA EMLÉKEZTEK

Diego Maradona 2020. november 25-i halála megrázta az egész futballvilágot, egy nappal később pedig korábbi együttese, a Napoli (amelyet 1989-ben UEFA-kupa-győzelemig vezetett) a Rijekával játszott az El csoportkörében. A klublegendára emlékezve valamennyi nápolyi játékos tízes számú, Maradona feliratú mezben vonult ki a kezdéshez a Stadio San Paolóban, amelyet azóta Stadio Diego Armando Maradonának neveztek át.

KAPUSOK TIZENEGYESPÁRBAJA

A 2021-es döntő nemcsak azért marad emlékezetes, mert a Villarreal az első nagy nemzetközi trófeáját nyerte meg, hanem azért is, mert a hosszúra nyúló tizenegyespárbajt végül a kapusok különcsatája döntötte el. Az első tíz lövést mindenki értékesítette, majd az argentin Gerónimo Rulli előbb belőtte a maga tizenegyesét, majd kivédte a Manchester Unitedet erősítő David de Gea próbálkozását.

Fél évszázad változásai, avagy 22 év után ismét három kupasorozat van

Új formátumban indul az Európa-liga 2021–2022-es idénye, de három év múlva ismét gyökeres változások várhatók.

Az UEFA-kupa 1971-ben indult útjára, ugyan a sorozatnak voltak elődei (Vásárvárosok Kupája, Európai Városok Kupája), azokat még nem az Európai Labdarúgó-szövetség szervezte. Az UEFA-kupába eleinte az a hatvannégy legmagasabban rangsorolt együttes került be, amely nem szerepelt a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK) vagy a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK). A csapatok oda-vissza vágós rendszerben jutottak el a szintén kétmeccses döntőig, amely az 1997–1998-as évadtól kezdve már egy mérkőzésen, semleges pályán dől el.
Selejtezőt 1994-től rendeztek, 1999-től pedig – a KEK megszűnése miatt – már a kupagyőztesek is ebben a sorozatban indulhattak, illetve ettől az évadtól kezdve a BL utolsó selejtezőkörének vesztesei „átestek” az UEFA-kupába, csakúgy, mint később a csoportharmadikok, akik a legjobb 32 között folytatták.
A következő jelentős (ám rövid időre szóló) változást a 2004–2005-ös évad hozta, ekkor csoportkört vezettek be. A nyolc ötcsapatos csoportban mindenki csak egyszer játszott ellenfeleivel, a négy csoportmeccsből kettőt otthon, kettőt pedig idegenben, és az első három jutott tovább. A Ferencváros ebben az idényben bejutott a csoportkörbe, ám (a Heartsot megelőzve) a Feyenoord, a Schalke és a Basel mögött zárt.
Néhány év múlva az UEFA újabb átalakítást hajtott végre, megszületett a 2009–2010-ben induló, Európa-ligára átnevezett kupasorozat, amelyben 48 csapat küzdött négyes csoportokban. A 24 továbbjutóhoz nyolc BL-kieső csatlakozott a legjobb 32 között, a végső győztes pedig 2015 óta garantáltan a BL-ben indulhat, ha ezt hazája bajnokságában nem sikerül kiharcolnia.
A csütörtökön induló 2021–2022-es kiírásban az UEFA létszámcsökkentéssel próbál nagyobb rangot adni a sorozatnak, 48 helyett csak 32 klub van a főtáblán (köztük a Ferencváros). A csoportelsők automatikusan nyolcaddöntősök, a második helyezettek a BL-csoportharmadikokkal csapnak össze a legjobb 16 közé jutásért. Emellett már a csoportharmadikok is megérik a tavaszt, a most induló Európa-konferencialigában folytatják.
Az UEFA már bejelentette, hogy a 2024–2025-ös idénytől kezdve a Bajnokok Ligája mezőnye 32 csapatosról 36-osra nő. Mindenki egy csoportban szerepel, és tíz meccset játszik tíz különböző ellenféllel, az első nyolc továbbjut, a 9–24. helyezettek pedig rájátszást vívnak a nyolcaddöntőbe jutásért. Közleményében a szervezet megemlítette, hasonló formátumot (és esetleges létszámbővítést) tervez az El-re és az Ekl-re is, igaz, a csoportmérkőzések száma még változhat. Ettől a kiírástól kezdve valamennyi sorozatban megszűnik az idegenben szerzett gól(ok) előnye.
SZ. E. M.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik