Örömkönnyek helyett – Thury Gábor jegyzete

Kezdem a feketelevessel: az Európa-konferencialiga selejtezőjének második fordulójában a Puskás Akadémia idegenbeli 3–0-s veresége a Vitória Guimaraestól tulajdonképpen papírforma. A magyar és a portugál bajnokság erőssége közti különbségből fakad, lehet, hogy sarkos a megfogalmazás, de a Guimaraes az NB I-ben harcban állna a dobogóért.

A felcsútiak vereségét leszámítva viszont jól szerepeltek együtteseink, ideszámítva a külhoni magyarokat is. Az Eszéknek a kazah Kizilzsar idegenbeli 2–1-es legyőzéséhez kellett Kleinheisler László gólja is, a Dunaszerdahely az izlandi Víkingurral szembeni, ugyancsak idegenbeli 2–0-s győzelméhez pedig a magyar U21-es válogatott kapusa, Veszelinov Dániel hatalmas bravúrja. Mindkét esetben borítékolható a továbbjutás.

A Sepsi kétgólos sikere (3–1) – a csapat megnyerte első nemzetközi mérkőzését tavaly átadott stadionjában – továbbjutást ígér a szlovén Olimpija ellen, s ha Alexandru Tudorie nem hagyja ki a 11-est, biztosak is lehetnénk benne. Mint ahogyan abban is, hogy a volt román válogatott Florin Raducioiu mintha elfelejtette volna (?), hogy a magyar többségű Székelyföld klubja, Diószegi László csapata magyar kötődésű, ezért is látogatott ki a Sepsi meccsére Orbán Viktor miniszterelnök, akárcsak a Tusványosról Marco Rossi, válogatottunk szövetségi kapitánya. A kiváló csatár csodálkozását tudjuk be annak, hogy több mint egy tucat idényt futballozott külföldön…

A klubtörténet első nemzetközi kupameccsét nyerte meg idegenben a Kisvárda: lehet legyinteni a kazah Kajrat Almati idegenbeli 1–0-s legyőzésére, de ne tegyük, mert a találkozót látva kijelenthetjük, a gólszerző Jasir Asani és társai „tökösen” futballoztak. Akárcsak a Mol Fehérvár labdarúgói. Más kérdés, hogy a csaknem ötezer szurkoló a Mol Aréna Sóstóban a 0–1-es állást követően a szűk győzelemnek is örült volna, a 4–1-es siker az azeri Qabala ellen biztos továbblépést ígér.

S ha már a magyar vonatkozású eredményekről beszélünk, ne feledkezzünk meg Szalai Ádám góljáról sem: az FC Basel támadója „oxival” talált az északír Crusaders kapujába a 2–0-ra megnyert találkozón.
Befejezésként egy gondolat: fel lehet tenni a kérdést, mit érnek a (rész)sikerek, de nem érdemes.

Európa futballjában idesoroltattunk, jelenleg itt a helyünk, a feladatokat ezen a szinten kell megoldani.

Nem kell örömkönnyeket elmorzsolni, de bánatunkban sírni sem.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!