A változások őrei – Deák Zsigmond jegyzete

Nehéz lenne elvárni egy mai NB I-es labdarúgótól (légióstól különösen...), hogy ismerje a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek itthon ünnepelt írója, Moldova György műveit. Néhány sporttémájú szatírájának klasszikus szereplői azért még közszájon forognak, ha már foci, akkor például Gráf, a részeges jobbhalf, Baumgartner, az érzékeny kapus vagy Lami, a halhatatlan balhátvéd a Ferencvárosi koktélból. Utóbbi cikkcímnek is hibátlan lenne bármilyen Fradi-témában, ám ezúttal inkább A változások őrei ugrott be elsőre a Moldova-művek közül, noha gyakorlatilag semmilyen futballvonatkozása sincs az 1972-ben megjelent regénynek. A kulcs a cím: ha hiszünk benne, hogy javulóban a magyar labdarúgás (márpedig a tények, a közelmúltbeli eredmények válogatott és klubszinten is makacsul efelé mutatnak), akkor e pozitív változást meg kellene őrizni. S leginkább ki másnak, mint a játékosoknak?

Ebben az esetben viszont nem férhet bele az olyan végtelenül kínos fiaskó, mint a Mol Fehérvár azonnali kiesése a nemzetközi porondról. Ráadásul olyan örmény kiscsapat ellen, amely 1999 óta nem nyert párharcot az európai kupákban... Most könnyű lenne élcelődni Szabics Imre vezetőedző nyilatkozatán, hogy ha valóban azt várta az Ararattól, amit kapott, miért nem sikerült felkészülni rá, s szintén egyszerűbb lenne azt mondani, no, az Európa-bajnokság után hamar visszacsöppentünk a magyar foci rögvalóságába. Én viszont némileg unortodox és optimista módon mást állítok, pontosabban reménykedem, hogy egyre inkább az ilyen gyors kiesés lesz a kivételes.

Ez nem azt jelenti, hogy a (gyep)szőnyeg alá söpörném az egészet, sőt várom a fehérvári felelősségre vonást, mert az Eb-szereplőkkel, válogatott spílerekkel felálló, összehasonlíthatatlanul kedvezőbb anyagi és szakmai feltételekkel rendelkező „Vidi” számára kötelező ujjpattintás kellett volna, hogy legyen a továbbjutás.

Kínos kudarc eddig is volt bőven labdarúgásunkban, s ezután sem zárható ki, de amit épp a Fehérvár, valamint a Ferencváros az utóbbi években elért a klubporondon, vagyis valamelyik kupában a csoportkörös szereplés kivívásának reális esélye, abból nem szabad engedni. S hátha csatlakozik a hatékony támadófutballal próbálkozó Puskás Akadémia, esetleg az Újpest... Már csak azért is kötelező megőrizni a kedvező irányú változásokat, mert a téma igenis érdekli az embereket, online oldalunk két, utcahosszal legolvasottabb cikke csütörtökön a Fehérvár meccse és Szabics nyilatkozata volt. Ami viszont egészen biztos, hogy a legutóbbi fehérvári összeállítást felesleges lesz megjegyezni, ellentétben a Moldova-féle verhetetlen tizeneggyel: Tirnauer – Ásó, Kapa – Steinitz, Jascsák, Podhola – Sipőcz, Kohn Géza, Halász, Vadász, Madarász...

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!