Képes Sport
CSILLAG PÉTER
2023.03.22 15:08 Frissítve: 2023.03.22 15:43

Élvonalban a pályán és a Nemzeti Sportban – a 120 éves lap volt sportolói

Sport és sportújságírás mezsgyéi egymásba érnek, erre a legjobb példa a Nemzeti Sport, hiszen a lapot a százhúsz év alatt számos – többnyire már visszavonult – élvonalbeli vagy válogatott sportoló, edző írta, szerkesztette, illusztrálta. Írásunkban a mai szerkesztőség négy, valamikor első osztályban sportoló belső munkatársának történetét mutatjuk be.

Borbola Bence (balról), Zombori András, Németh Andrea és Bobory Balázs is a labdarúgó- és a kosárlabdapályákról érkezett a sportújságírók közé

 

„Mit írogat összevissza a sportról, amikor köze nincs hozzá, biztos fel volt mentve testnevelésből” – szokás a sportújságírók fejéhez vágni a slágersértést, amelyet a címzettek rendszerint kikérnek maguknak, hol a kétféle készség különbözőségét, hol éppen a személyes sportmúlt állomásait felemlegetve. A Nemzeti Sport jelenlegi belsős munkatársai közül többen teljes joggal – ez a cikk róluk szól, azokról a kollégákról, akik első osztályú sportolói pályafutással a hátuk mögött lépték át a szerkesztőség küszöbét.

A BEAC kosárlabdázójaként Németh Andrea 1986-ban és 1987-ben is a Magyar Kupa-ezüstérmes keret tagja volt, és irányítóként pályára lépett bajnoki mérkőzésen is. Érdekes összefonódás, hogy utánpótlás-játékosként együtt nevelkedett a világcsúcstartó magasugró, Népsport-munkatárs Mátay Andrea húgával, Mátay Enikővel.

„A Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnáziumban Kocsor Mária korábbi válogatott kosárlabdázó volt a testnevelő tanárom, ő biztatott és terelt a BEAC-hoz – elevenítette fel lapunk olvasószerkesztője, a Képes Sport-melléklet szerkesztője. – Első felnőttmeccsemet tizenhat évesen játszottam a Szekszárd ellen, de a legemlékezetesebb egy leningrádi túra volt, ahova Béke és Barátság-kupára utaztunk, a Magyarországot képviselő egyetlen csapatként. Ennek megfelelően a körülmények szinte a válogatott meccsekét idézték, kezdés előtt például lejátszották nekünk a Himnuszt. Idővel felismertem a korlátaimat, ezért felhagytam a versenysporttal, és az újságírás felé mozdultam.”

A Pest Megyei Hírlap, az Esti Hírlap, az Új Magyarország, a Népszava és a Sztár Sport után 2012 óta a Nemzeti Sport csapatát erősíti, és együtt dolgozik például Zombori Andrással, akinek váci futballmérkőzéseiről a kilencvenes években még tudósított.

Ami az 1965-ös születésű tárnoki labdarúgó-újságírót illeti, a helyi csapatban induló pályafutása akkor vett éles fordulatot, amikor lefékezett egy autó a Fő utca 21. előtt, és a váratlan látogatók miatt haza kellett rendelni a tűzoltószertár előtti fociplaccról. A Csepel küldöttje, Vellai István ment tárnoki tárgyalóútra, és meg is egyezett a tehetséges középpályás szerződtetéséről, három nappal megelőzve a hiába kopogtató Újpestet. A Csepel Vas- és Fémműveknél kapott négyórás állás csak kezdeti riadalomnak bizonyult, az NB I-es bemutatkozás pedig professzionális szerződés nélkül is elérkezett 1985 tavaszán Székesfehérváron, az akkor UEFA-kupa-döntős Videoton ellen, Gelei József edző döntése nyomán. Az ígéretesen és nyolc élvonalbeli mérkőzéssel induló csepeli pályafutást aztán a katonai behívó szakította meg, következett másfél év a mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE-nél, majd két idény a Dunaújvárosi Kohásznál, mielőtt 1989 nyarán érkezett az újabb első osztályú hívás, ezúttal Vácról.

 

„Egyszerre kerültem a csapathoz Csank Jánossal, aki nálam minden idők legnagyobb edzője marad – mondta Zombori András a két bajnoki és két Magyar Kupa-ezüstéremmel, illetve két válogatottsággal gazdagított váci időszakról. – Emlékszem, a válogatottnál nagy hatást tett rám Détári Lajos. Megérkezett a büki összetartásra egy olyan lapos sportkocsival, amilyet addig még nem láttam, az edzésen pedig egészen kiszámíthatatlanul irányította a játékot, a várt A vagy B megoldás helyett rendszerint a C-t választotta.”

A közép-amerikai túrán aztán Mexikó (0–3) és Salvador (1–1) ellen is beállította csereként Zombori Andrást a nemzeti csapatba Glázer Róbert szövetségi kapitány. A négyévnyi sikeres váci időszaknak egy makacs lágyéksérülés vetett véget, ekkoriban ajánlotta be a szerkesztőségbe jó barátját Gonda László, a sportlap Vác-felelőse. A Visegrádi úti szerkesztőségben pedig az egyik első ember, akivel találkozott, Simon József volt, a Nemzeti Sport néhai legendás kézilabda-szakírója. „Tanár úr!” – köszöntötte a meglepett gyakornok, felismerve leendő kollégájában egykori tárnoki általános iskolai testnevelő tanárát.

 

A SZERKESZTŐSÉG ELSŐ OSZTÁLYÚ SPORTOLÓI
(BELSŐ MUNKATÁRSAK)

FODOR KÁROLY

– a Nemzeti Sport alapítója (1903),

vívómester

NAGY BÉLA

– az első főszerkesztő (1903–1907),

kardvívóbajnok (1901)

DÉVÁN ISTVÁN

– az 1919-ben újrainduló Nemzeti Sport télisport-felelőse,

atlétaként nyári (1912) és téli (1924) olimpikon, a MAC különböző kategóriákban hatszoros bajnok (1912, 1915, 1919) atlétája, északi összetettben magyar bajnok (1922), a Budapesti Korcsolyázó Egylet színeiben magyar bajnok (1922) gyorskorcsolyázó

SZEPES BÉLA

– tudósító, karikaturista,

gerelyhajításban olimpiai ezüstérmes (1928), háromszoros angol bajnok (1925, 1926, 1927), hétszeres magyar bajnok (1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931), északi összetettben négyszeres egyéni magyar bajnok (1924, 1928, 1929, 1930), egyszeres csapatbajnok (1932)

PETŐ BÉLA

– a Nemzeti Sport, majd a Népsport munkatársa,

a MAC, illetve a Vasas teniszezője, kétszeres bajnok párosban (1936, 1937), négyszeres bajnok csapatban, szövetségi kapitány

GALLOWICH TIBOR

– a Népsport első főszerkesztője (1945–1946),

a Nemzeti és a BAK kapusa, a Vasas labdarúgócsapatának edzője, a válogatott szövetségi kapitánya (1945–1948)

VAD DEZSŐ

– a Népsport lapszerkesztője,

kétszeres főiskolai világbajnok (1951), hatszoros magyar bajnok (1946, 1947, 1948, 1949) teniszező, válogatott röplabdázó

RADULY JÓZSEF

– a Népsport labdarúgórovatának munkatársa,

a Vasas kétszeres válogatott, magyar bajnok (1957), MNK-győztes (1955), Közép-európai Kupa-győztes (1956, 1957) labdarúgója

BORBÉLY PÁL

– labdarúgórovat-vezető, főszerkesztő (1992–1996),

a Bp. Honvéddal ötszörös magyar bajnok, válogatott kosárlabdázó

PAP JENŐNÉ MÉRAY KORNÉLIA

– a Népsport főmunkatársa,

négyszeres Európa-bajnok (1958, 1959, 1960, 1961) evezős

FARKAS JÓZSEF

– a Nemzeti Sport fotóriportere,

35-szörös válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes (1963), MNK-győztes (1956) röplabdázó, a Vasas és az Újpesti Dózsa sportolója

GALLOV REZSŐ

– munkatárs,

a Szeged, a Szolnok, a Bp. Honvéd, a Csepel Autó ob I-es vízilabdázója, a kanadai válogatott technikai igazgatója

KISS LÁSZLÓ

– a Népsport labdarúgórovatának munkatársa, a Nemzeti Sport olvasószerkesztője,

a Salgótarjáni TC NB I-es labdarúgója

THÉKES ISTVÁN

– a Népsport munkatársa, lapunk jelenlegi szegedi tudósítója,

a Diósgyőr NB I-es futballcsapatának tagja, a SZEOL OB I-es teniszezője

ZOMBORI SÁNDOR

– a labdarúgórovat munkatársa,

26-szoros válogatott, vb-n részt vevő labdarúgó, magyar bajnok (1977), MNK-győztes (1981), a Pécsi Dózsa, a Pécsi MSC, a Vasas és a Montpellier játékosa

MÁTAY ANDREA

– a Népsport, majd a Nemzeti Sport munkatársa,

fedett pályás Európa-bajnok (1979), Eb-ezüstérmes (1980), Universiade-győztes (1979) magasugró, hatszoros szabadtéri magyar bajnok (1973, 1975, 1977, 1978, 1979, 1985), ötszörös fedett pályás magyar bajnok (1974, 1978, 1979, 1980, 1988)

OROSZHEGYI KÁROLY

– munkatárs, szerkesztő, olvasószerkesztő,

a kolozsvári Universitatea és az aradi UTA román élvonalbeli labdarúgója

SZETEY ANDRÁS

– a Nemzeti Sport rovatvezetője,

háromszoros BEK-győztes (1988, 1989, 1990), főiskolai világbajnok, válogatott, négyszeres magyar bajnok (1985, 1987, 1988, 1989) kardvívó

ÉNEKES ZOLTÁN

– főszerkesztő (1996–1999),

kétszeres magyar bajnok (1982), válogatott úszó, az 1984-es olimpia nevezettje

ZOMBORI ANDRÁS

– a labdarúgórovat munkatársa,

kétszeres válogatott labdarúgó, a Csepel, a Dunaújvárosi Kohász, a Vác és a Parmalat NB I-es játékosa

NÉMETH FERENC

– a Nemzeti Sport fotórovat-vezetője,

raliversenyző

KÁLNOKI KIS ATTILA

– főszerkesztő (2005–2008),

ötszörös világbajnok (1989, 1991, 1993, 1994, 1995), Európa-bajnok (1991), olimpiai résztvevő öttusázó

BUZGÓ JÓZSEF

– főszerkesztő (2008–2016),

BEK- és világkupa-győztes, négyszeres magyar bajnok (1979, 1981, 1982, 1983), válogatott öttusázó, kétszeres magyar bajnok párbajtőröző (1987, 1988), az öttusa-válogatott vezetőedzője, az 1984-es olimpia nevezettje

BALLÓK CSILLA

– a Nemzeti Sport munkatársa,

a BKV Előre és a Ferencváros tekézője

NÉMETH ANDREA

– a Képes Sport rovatvezetője,

olvasószerkesztő, a BEAC NB I-es kosárlabdázója

BORBOLA BENCE

– a labdarúgórovat munkatársa,

a Békéscsabai Előre NB I-es futballistája

BOBORY BALÁZS

– a csapat- és egyéni sportágak rovatának vezetője,

a Videoton NB I-es futballistája

Magyarázat: Noha Dzurják Józseftől Bognár Györgyön át Dajka Lászlóig számos nagynevű sportoló jegyzett cikket az újságban, a listán itt csak a belső munkatársakat szerepeltettük. Nemzetközi sporteredményeknél a dobogós, országos versenynél az első helyezéseket tüntettük fel, a csapatoknál pedig csak az élvonalbelieket. Az aktív sportolói tevékenységre összpontosítottunk, a sportvezetői tisztségeket nem vettük tekintetbe. Az összeállítást a teljesség igényével készítettük, ám mivel nem áll rendelkezésünkre a százhúsz évet felölelő adatbázis, csak remélhetjük, hogy minden érintettre gondoltunk.


Borbola Bence 2005 óta a labdarúgórovat oszlopos tagja, és volt idő, amikor a békéscsabai munkatárs még nem szerzője, hanem alanya volt a sporttudósításoknak. A Békés Megyei Hírlap 1997. december 18-i számában például ezt olvassuk a Békéscsaba akkori csatárától, a Diósgyőr elleni NB I-es bemutatkozását elbeszélő 18 éves tehetségtől: „Életem egyik legszebb pillanata volt. Zúgott a tízezres lelátó, persze bennünket szapultak, mégis óriási becsvággyal és nagy akarással rohantam be a pályára.”

Az orvos édesapa és ügyvéd édesanya gyermekeként született sportújságíró sokáig egyensúlyozott az ígéretes futballpályafutás és a családilag ambicionált értelmiségi terep között, utólag visszanézve a Nemzeti Sport ilyen szempontból ideális egyvelegnek tűnik. Hároméves volt, amikor a radiológus édesapa afrikai munkalehetősége miatt a család Líbiába költözött, Tripolihoz kötődnek első futballemlékei is: ha nem a tízemeletes épület egyik hatalmas lakásában biciklizett, a környékbeli fiúkkal focizott. Aztán következett ismét Békéscsaba, a Szabó Pál Téri Általános Iskolában, majd a Madách utcai focisuliban töltött időszak, az Élővíz-csatornánál megélt horgászélményekkel és a Kórház utcai futballkalandokkal.

„Huszonnyolc fiú járt az osztályba, lányt csak szünetben láttunk az iskolaudvaron, de a sportos nevelésnek meglett az eredménye, néhányan eljutottunk az NB I-ig, Futaki Krisztián és Balogh Zsolt az NB I meghatározó játékosa lett – idézi fel az időszakot Borbola Bence, aki Pásztor József vezetőedző keze alatt az 1997–1998-as idényben négy élvonalbeli bajnoki mérkőzésen, a Diósgyőr (0–0), az MTK (2–3), a Ferencváros (1–2) és ismét az MTK (0–5) ellen lépett pályára. – A legbüszkébb arra vagyok, hogy az Üllői úton az akkori igen erős Fradi ellen játszhattam harminc-egynéhány percet. Csak azt sajnálom, hogy a Nemzeti Sport helyszíni tudósítója úgy értékelte, fél óránál kevesebbet töltöttem a pályán, s nem adott osztályzatot. Ezt azóta volt alkalmam tisztázni a velem szemben ülő Somogyi Zsolt kollégával…”

Bár érettségi után felvették a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, a futball miatt akkor még visszalépett, később azonban Budapestre költözött a Testnevelési Főiskola diákjaként, és a családi szándékot felismerve a szellemi pályán találta meg a helyét. Eleinte a Színes Mai Lap munkatársaként „mellékesen” segített be a Nemzeti Sport munkájába, legelső sportcikkét óvatosságból Békési Bence álnéven publikálta, a téma pedig adta magát: Pásztor József és a békéscsabai futball.

Bobory Balázs kibontakozását édesapja, a Székesfehérváron az NB I-es csapat meghatározó fedezetének számító Bobory Béla példája és árnyéka is befolyásolta. A csapat- és egyéni sportágak rovatvezetője nyolcévesen kezdett futballozni a Videotonnál, végigjárta a korosztályos szinteket, miközben az egyszerre szigorú és féltő apai szem követte útját.

„Járt ki a meccseimre, nagyon kritikus volt, ritkán dicsért, ami csak növelte bennem a bizonyítási vágyat – idézte fel kollégánk, aki aztán 1999 márciusában, a Videoton–Haladás (0–0) mérkőzésen kapott először lehetőséget az NB I-ben (később még ötször). – Iszonyatosan izgultam, dolgozott bennem a megfelelési kényszer is, édesanyám előző nap gyenge nyugtatóval próbált segíteni rajtam. Waltner Róbert félig sérülten vállalta a játékot, ezért az első perctől melegítenem kellett, ugrásra készen, és végül a 75. perc környékén álltam be. Édesapám is ott volt persze a Sóstói Stadionban. Egyszer keményebben léptem oda Balassa Péternek, amiért Kuttor Attila a lefújás után meg is dicsért. A pályáról lefelé menet odaszólt: »Így kell beszállni, kicsi!« Ez akkor sokat jelentett.”

A csapat az idény végén kiesett, Bobory Balázs pályafutása NB II-es, NB III-as és megyei első osztályú csapatoknál folytatódott, közben azonban a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakos hallgatójaként elkezdte kibontakoztatni újságírói tehetségét. A Fejér Megyei Hírlapnál töltött évek után Amler Zoltán rovatvezető hívására 2010-ben került a Nemzeti Sporthoz, ahol manapság a szerkesztőségi kispályás csapat szervezője. Az előzmények ismeretében mondhatjuk: hivatalból.

Focizni mindig is szerettünk: lapunk futballcsapata a harmincas évekből…
…és a Covid-járványt megelőző időszakból


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. március 18-i lapszámában jelent meg.)

2023.06.04 17:58:42

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. És hogy milyen edző volt, az egy hete 79 éves korában elhunyt korábbi kiváló öttusázó, vízilabdázó Bodnár János? Sportágtól függetlenül, íme rá egy jellemző mondat: „Ars poeticám nincs, mert az alapvetés, hogy nem csupán versenyzőt, embert is kell faragnom a tanítványaimból.”

2023.06.03 23:04:45

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Büszkén vállalja a klub iránti szeretetét, lassan egy éve pedig már hivatalosan is tesz, tehet a Lokiért.

2023.06.03 22:20:18

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Ez a publicisztika nem Suhajda Szilárdról, hanem a halálát övező reakciókról, a szokás szerint kettészakadt közhangulatról, a szinte kizárólag „féloldalas” gondolkodásról és véleményekről szól. Ezért vártam vele ennyit. Hiszen nem az a kérdés, kinek van igaza, hanem az, miért akarunk megint igazságot hirdetni olyan ügyben, amelyben egyetlen, objektív, osztatlan igazság nincs, nem is lehet.

2023.05.30 17:00:59

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Büszke rá, hogy harmadik olimpiai bajnoki címének megszerzése után megszólaltathatta Szilágyi Áront.