KOHÁN GERGELY 2020.09.25 10:10 Frissítve: 2020.09.25 13:19

Birkózás: „Azt hittem, csak egy rossz vicc” – Barka a halasztásról

A szombati ob-t megelőzően januárban versenyzett legutóbb az Eb-t címvédőként kihagyó Barka Emese, akit ugyancsak kínoz a bizonytalanság, de megkérdőjelezi, lenne-e értelme egy zárt kapus olimpiának.

 

Barka Emese annak is örült, hogy egyáltalán szőnyegre léphetett (Fotó: Földi Imre)


Barka Emese azoknak a táborát gyarapítja, akiknek nagyon nem jött jól az olimpia és – azzal együtt – a kvalifikációs versenyek elhalasztása. Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes női kiválóságunk a hétvégi országos bajnokságot megelőzően januárban (!) versenyzett legutóbb, lévén a februári római kontinensviadalt címvédőként betegség miatt kénytelen volt kihagyni, ám azt követően remek formában érezte magát, és gőzerővel készült az eredetileg március 19. és 22. közé kiírt budapesti európai kvalifikációs viadalra.

„Egy héttel a rajt előtt jött a hír, hogy lefújták a versenyt. Amikor először mondták, tényleg azt hittem, csak egy rossz vicc – nálunk, birkózóknál rengeteget ugratjuk egymást, úgyhogy eleinte nem is akartam elhinni, csak nevettem az egészen. Épp egy nemzetközi edzőtábor zajlott itthon, javában mentek a kontrollmeccsek, amikor egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a külföldiek pánikszerűen elkezdenek összecsomagolni, és nézik az első szóba jöhető repülőjáratokat, hogy egyáltalán kijussanak az országból. Akkor leesett, hogy ez mennyire nem vicc – emlékezett vissza Barka Emese. Óriási sokk volt, hetekig nem is tértem magamhoz. Azért fájt különösen, mert kiváló állapotban voltam, a kontrollmeccsen például úgy vertem meg a már kvótás, a tavalyi vébén harmadik fehérorosz Irina Kuracskinát, hogy jóformán hozzám sem tudott érni, pontot sem tudott csinálni rajtam. De hát ez van…”

Barka a majdnem nyolc hónapnyi kényszerszünet után már annak is tudott örülni, hogy szombaton egyáltalán megrendezték a birkózók országos bajnokságát – még ha mennyiségre és minőségre nézve roppant szerény mezőnnyel is: az ő 57 kilós súlycsoportjában például összesen hárman indultak, így természetesen ujjgyakorlat volt az újabb bajnoki cím elhódítása.

„A februári római Európa-bajnokságon címvédőként indultam volna, ám januárban nagyon beteg voltam, majdnem egy hónapon át, így végül az Eb és az azt megelőző, szintén római rangsorverseny is kútba esett, és én azóta nem is tudtam sehol elindulni. Utólag gondoltam rá, hogy én talán már akkor átestem a koronavíruson, de aztán kiderült, hogy nem attól voltam beteg – magyarázta a Csepel kiválósága. – Úgyhogy tényleg nagyon készültem most erre az ob-ra, le is fogytam, és úgy gondoltam, ha lesz néhány jó meccsem, akár még egyfajta minifelkészülésként is felfogható. Aztán nyilván alakult, ahogy alakult, az ob sportértékéről sokat nem tudok elmondani, de tényleg örültünk már annak is, hogy ennyi idő után egyáltalán szőnyegre léphettünk.”

A 30 esztendős klasszis a jövőt illetően elmondta, amit mindenki más is, hogy egyelőre úgy készülnek, a rendhagyó időpontra, december 12. és 20. közé tolt felnőtt-világbajnokságot megrendezik, még ha zárt kapuk mögött is. Ugyanakkor tisztában vannak vele, mint minden más, úgy ez is napról napra változhat.

„Rettenetes ez a bizonytalanság. Eleve már az óriási hátrány, hogy nem tudunk nemzetközi edzőtáborokba elutazni, hiszen a mi sportágunkban ezek nélkül nagyon nehéz a felkészülés – magyarázta Barka Emese. – Az olimpiáról is szinte napról napra ellentétes álláspontok érkeznek. Az egyik pillanatban még bejelentik, hogy ha törik, ha szakad, megrendezik a japánok – ha kell, akár zárt kapuk mögött is, amit egyébként őszintén szólva nehezen tudok elképzelni, és nem tudom, lenne-e úgy értelme –, a következőben meg közlik, hogy mivel folyamatosan romlik a helyzet, egyáltalán nem biztos. A fiatal versenyzőknek biztosan könnyebb feldolgozni ezt a szituációt, elvégre bennük még lehet jó néhány olimpia, de nekünk, a pályafutásunk vége felé járóknak már egyáltalán nem az.”

Felvetettük a novemberben 31. életévét betöltő Barkának, hogy ha ne adj' isten most nem is jönne össze az olimpia, azért benne is bőven lehet még egy, mire első és egyetlen női Európa-bajnokunk félig viccesen csak annyit jegyzett meg: „Ha nem fájna mindenem, és legalább egy hónap eltelne anélkül, hogy összeszedjek valami sérülést, akkor még simán el is gondolkodnék rajta.”

2020.10.29 23:19:15

Egyéb egyéni N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Iharos Sándor tudta ezt, s erről nem volt képes szólni egész életében. Ezért élt úgy, ahogy élt, saját lelkének sosem megbocsátva, »menekülve«, roncsolva magát, mert ama békesség, amiről az evangélium beszél, nem adatott meg neki.

2020.10.28 19:03:53

Egyéb egyéni THURY GÁBOR

Interjú az 1956-ban meggyilkolt öttusázó-költő Gérecz Attila monográfusával, Hajnal Gézával.

2020.10.27 19:05:31

Egyéb egyéni S. TÓTH JÁNOS

ALAPVONAL. A derék japánoknak mintha nem lenne szerencséjük a játékokkal: a háromból ez már a második olyan nyári olimpia, amellyel problémáik adódnak.

2020.10.24 20:38:44

Egyéb egyéni LIPICZKY ÁGNES

„A kapa, a kasza, a metszőolló megtette a hatását, a fogásomat nem lehetett csak úgy lebontani."

2020.10.23 23:41:45

Egyéb egyéni THOMAS BACH

ALAPVONAL. A sportolók a kiválóság, a szolidaritás és a béke értékeit képviselik. Ezt a befogadást és a kölcsönös tiszteletet azáltal is kimutatják, hogy politikailag semlegesek a játéktéren és az ünnepségek során.