„A sportolóknak joguk van politikai nyomástól mentesen versenyezni” – fontos NOB-deklaráció a 14. olimpiai csúcsértekezlet után

Az olimpiai mozgalom vezető képviselői Kirsty Coventry NOB-elnök vezetésével ültek össze a napokban, és áttekintették a NOB „Fit for the Future” konzultációs folyamatát, valamint tájékoztatást kaptak a 2026-os milánói–cortinai téli olimpiai játékok, a 2026-os dakari ifjúsági olimpiai játékok és a LA28 olimpia előkészületeiről. Napirendre kerültek továbbá a 2025-ös, Puszanban rendezett doppingellenes világkonferencia tapasztalatai.

„Az elmúlt hat hónap rendkívül gyors tempóban telt. Köszönöm mindannyiuknak az időt és az energiát, amelyet a ‘Fit for the Future’ konzultációk során adott visszajelzésekre fordítottak. Az önök meglátásai segítettek azonosítani a lehetőségeket és a kihívásokat egyaránt, és irányt mutattak nekünk a közös siker felé, egy olimpiai családként” – mondta Coventry a résztvevők köszöntésekor a NOB sajtóközleménye szerint.

Politikai beavatkozás nélküli sport 

Az értekezlet megerősítette: az olimpiai mozgalom politikai semlegessége alapvető fontosságú, mivel ez biztosítja, hogy a sportolók világszerte politikai beavatkozás nélkül férhessenek hozzá a sporthoz és versenyezhessenek. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a politikai semlegesség fogalmának pontosabb meghatározása és gyakorlati alkalmazása további tisztázást igényel, amelyet a NOB illetékes munkacsoportja folytat.

A csúcstalálkozó megerősítette, hogy a sportolóknak alapvető joguk van politikai nyomástól mentesen versenyezni, ugyanakkor felelősségük, hogy sportolóként példát mutatva tiszteletben tartsák és képviseljék az olimpiai értékeket. Ezzel párhuzamosan, az olimpizmus alapelvei alapján minden sportolónak és kísérőiknek továbbra is támogatniuk kell az olimpiai mozgalom egységet és békét előmozdító küldetését. Azok a sportolók és kísérő személyek, akik e béketeremtő küldetés ellen cselekszenek, eltávolíthatók a versenyekről az IF, a nemzeti szövetségük, a Nemzeti Olimpiai Bizottságuk vagy a nemzetközi sportesemény szervezője által – így foglalhatók össze a csúcstalálkozó legfontosabb elemei.

Az ifjúsági sportolók nem tehetők felelőssé kormányaik döntéseiért

Az olimpiai csúcsértekezlet támogatta a NOB Végrehajtó Bizottságának azon ajánlását, miszerint az orosz vagy belorusz útlevéllel rendelkező ifjúsági sportolók számára ne legyenek további korlátozások a nemzetközi ifjúsági versenyeken való részvételben. Az ajánlás alkalmazása az egyes nemzetközi sportági szövetségek (IF) szabályozásától függ.

A testület hangsúlyozta: a sportolókat – különösen a fiatalokat – nem lehet felelőssé tenni kormányaik döntéseiért. A sport számukra a remény és a közös szabályokon alapuló, békés együttműködés szimbóluma.

A meglévő szankciók az orosz és a belorusz kormányokkal szemben szintén érvényben maradnak. Különösen fennmarad az akkreditációkra vagy meghívásokra vonatkozó korlátozás az orosz és fehérorosz kormányzati tisztviselők számára nemzetközi sporteseményeken vagy találkozókon, mind a felnőtt-, mind az ifjúsági események esetében.

Fehéroroszország újra rendezhet sporteseményeket?

A nemzetközi szövetségeknek továbbra is tartózkodniuk kell attól, hogy Oroszországban nemzetközi sporteseményeket szervezzenek vagy támogassanak. Ez az ajánlás Fehéroroszországra már nem vonatkozik.

A nyitás folyamata tehát jól érzékelhető, de ne feledjük: az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a NOB hosszú ideig egyáltalán nem támogatta, majd később csak egyénileg és semleges státuszban engedte indulni az orosz sportolókat az olimpiai színtéren, ahogy például a párizsi olimpián is. Ugyanakkor a levegőben ott lebeg — még ha távolinak is tűnik — annak a lehetősége, hogy ez a két ország ismét saját zászlaja és nemzeti jelképei alatt versenyezhessen, mégpedig akkor, ha sikerül békemegállapodást kötni a jelenleg zajló tárgyalások során.

Schmitt Pál, a NOB tiszteletbeli tagja az orosz–ukrán háború kitörése után elsők között szólalt fel, hogy a nemzeti alapon történő diszkrimináció – vagy semmi fajta megkülönböztetés – nem fér össze az Olimpiai Charta alapelveivel. Schmitt Pál most így látja a helyzetet. – Érzékelhető-e a NOB mostani vezetésénél a sportpolitikai nyitás az orosz és a belorusz sportolók visszaintegrálására, vagyis hogy nemzeti zászlójuk alatt versenyezzenek majd újra? – Tekintettel arra, hogy az olimpiai részvétel az egyes sportágakban kvalifikációhoz kötött, a sportági szakszövetségeknek van a kezében a döntés, hogy kiknek adnak lehetőséget kvalifikációra. Az már világos, hogy egyelőre csapatsportágakban nem vehetnek részt kvalifikációs versenyeken anélkül, hogy konkrétan megneveznék őket orosz vagy fehérorosz csapatnak. Marad tehát az eddigi gyakorlat, legalábbis a Milano-Cortina téli olimpiáig, hogy csak néhány sportágban indulhatnak, és csak akkor, ha semmilyen módon sem vettek részt katonai eseményekben, vagy azok támogatásában. – Amennyiben igen, mikor következhet ez be Ön szerint, és lehet-e hatása a jövőben arra, hogy hasonló diszkriminatív döntések ne szülessenek bármely ország sportolóival szemben? – Rendkívül fontosnak tartom, mint minden magyar ember, hogy megszülessen a régóta várt békeszerződés, ami véget vet a három éve tartó öldöklésnek. A sportban a békekötés új lehetőséget teremtene a szövetségeknek, és visszaállna a régi rend, mely szerint mindennemű diszkrimináció nélkül az orosz és fehérorosz sportolók nevük, országuk és szimbólumaik használatával részt vehetnének a játékokon. – Mekkora hatása lehet a NOB-nak a végső döntéshozatalra, iránymutatásuk, vagy szabályozásaik befolyásolják-e majd a nemzetközi sportszövetségeket? – A milánói–cortinai téli olimpián, úgy érzem, még erre nincs reális lehetőség, hiszen a kvalifikációs versenyek az egyes sportokban már javában zajlanak. Visszatérve tehát az eredeti kérdéshez, a döntés nem a NOB kezében van, hanem a nemzetközi sportszövetségekében, amelyek viszont sportpolitikájukat a nemzetközi helyzethez igazítják.

Fontos látni, hogy az orosz–ukrán konfliktusban érintett sportolók visszaintegrálásáért egyre több szervezet és szövetség tesz határozott lépéseket. A teljesség igénye nélkül, íme, néhány fontos példa ezek közül: A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság már szeptember végén feloldott minden szankciót az orosz és fehérorosz parasportolók nemzetközi versenyrendszerben eddig tapasztalt szankciói ellen. A Nemzetközi Cselgáncsszövetség, (IJF) november végén jelentette be, hogy megszavazták az orosz sportolók teljes nemzeti képviseletének visszaállítását. Az orosz versenyzők az idén november végén rendezett abu-dzabi Grand Slam-versenytől kezdődően ismét nemzeti zászlajuk alatt, himnuszuk és nemzeti szimbólumaik használatával indulhatnak a versenyeken. A Nemzetközi Szambószövetség (FIAS) december elején törölt el minden szankciót az orosz és a fehérorosz versenyzőkkel szemben, így azok saját zászlajuk és nemzeti szimbólumaik alatt versenyezhetnek. Az Európai Tornaszövetség feloldotta az orosz és belorusz sportolókkal szemben alkalmazott általános tiltást – ez év november végéig semleges színekben sem indulhattak a kontinensviadalokon -, megnyitva az utat előttük, hogy az ukrajnai invázió óta először visszatérhessenek a kontinentális versenyekre. A sportág világszövetsége, a FIG 2023-ban feloldotta a teljes tiltást, lehetővé téve számukra, hogy egyéni semleges sportolóként (AIN) visszatérjenek a versenyzéshez.