A versenyzőként is változatlanul aktív, 45 éves szakember kettő plusz két évre kapott megbízást, és amint azt az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hasznosítani kívánja mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket első kapitányi időszakában, 2016 és 2020 között szerzett.
„Tanulságos volt az a több mint négyéves időszak, amelyet a válogatott irányítójaként töltöttem. Mint korábbi válogatott súlyemelő, eleve magam is láttam, hogyan működik az egész, de más benne lenni versenyzőként, s megint más irányítani egy válogatottat. Nyilván követtem el hibákat, alapvetően azonban mégis sikeres volt az a négy év, hiszen született Európa-bajnoki cím kapitányi működésem alatt, ezüst és bronz is, világbajnoki pontszerzés, és olimpiai 10. hely is, utóbbi éppen a most MSSZ-elnökké választott Nagy Péterrel” – mondta.
Gyurkovics Ferenc kiemelte, azt is tudja, mire kell most jobban figyelnie, mi az, amit ott és akkor jól csinált.
„Úgy érzem, most már tisztábban látom, mely pontokon kell megerősíteni a munkát, és hol van lehetőség továbbfejlődni. Első kapitányi ciklusom lezárása óta tapasztalatokat gyűjtöttem az élet más területeiről is, például a Nemzeti Kézilabda Akadémián, a NEKA-n, ahová öt éve szegődtem edzésmódszertani szakértőként. Igazi intellektuális feltöltődést jelentett, hogy világszínvonalú környezetbe, világszínvonalú csapatba kerültem, ahol rengeteg inspirációt kaptam” – nyilatkozott. Hozzátette, az elmúlt évek tapasztalatai – különösen a NEKA-nál végzett munka – alapjaiban formálták a szakmai szemléletét.
„A mögöttem álló időszak szakmailag és emberileg is sokat adott – ez az a háttér, amely most más alapokra helyezi a kapitányi munkámat. Már pusztán azért is, mert akkor még rendelkezésre állt egy stabilabb, nagyobb létszámú felnőttválogatott, most viszont jelentősen kisebb a létszám. Mivel a csapatot gyakorlatilag a mélypontról kell újjáépíteni, ezért is most a fő fókusz az utánpótlás-nevelésen és -építésen van, egy új koncepciórendszert kell bevezetni” – jelezte.
A kapitány szerint lényegében e rendszer megteremtéséről és üzemeltetéséről fog szólni a következő 2+2 év, a fiatalok kerülnek a középpontba.
„Most az elsődleges cél az olimpiai kvóta megszerzése, méghozzá a lehető leghamarabb. Ez igazából 2030-2036 környékére valósulhat meg, de mindent megteszünk azért, hogy a jelenlegi válogatottból legalább egyvalaki kijusson már a 2028-as olimpiára is. Ezt felelősséggel, százszázalékra ígérni nem lehet, viszont azért dolgozunk, hogy az összes lehetőséggel éljünk, s minden segítséget megadjunk, hogy sikerüljön” – jelentette ki Gyurkovics Ferenc, aki az első gyakorlati lépésekre is kitért.
„A válogatott keretek újraépítése közben az utánpótlásnál elsődleges szempont a fejleszthetőség. Nemrég, még megbízott kapitányként a soroksári iskolás országos bajnokságot végigültem, s jegyzeteltem, videókat néztem vissza azokat a fiatalokat keresve, akik reálisan szóba jöhetnek a kiválasztásnál. Most az a cél, hogy a nyár elejére a teljes válogatott állományt feltérképezzük, tudományos alapossággal mérjük fel őket, és kijelöljük a személyre szabott fejlődési irányokat. Adatalapú edzés és tervezés, személyre szabott, tűpontos fejlesztési programok meghatározása, ez most a legfőbb. S van kézzel fogható feladat is: júniusban lesz a madridi U15-U17-es Európa-bajnokság, az edzőkkel elkezdtük az egyeztetéseket, lesz válogatóverseny, edzőtábor. Ez az év egyfajta átmeneti periódus, amely a jövő megalapozását szolgálja” – fogalmazott.
Gyurkovics Ferenc elmondta még, hogy alapvető szemléletváltozást kíván elérni.
„Tudatosítani szeretném, hogy nincs külön válogatott és külön klubedzői világ – hanem közösen dolgozunk, együtt vagyunk a rendszer. A felmérésekre a válogatottak edzőit is meghívjuk, azt szeretném, lássák ők is, mi az a szint, mi az a szakmai színvonal, amit most a fiataloknak szánok. Ebbe partnerként szeretném őket bevonni, mert nézetem szerint a fiatalok fejlesztése egy közös munkának az eredménye. Rendszeres megbeszélések lesznek, edzőtábor előtt online értekezlet, tábor után értékelés, magyarul: a kezdetektől csapatmunka a klubedzőkkel, aktív információáramlással” – hangsúlyozta Gyurkovics Ferenc.