A két neves újságírót először emlékezetes történetekről kérdezték. Radnóti László felidézte az 1992-es olimpián ezüstérmet szerző cselgáncsozó, Hajtós Bertalan esetét, hogy hogyan veszítette el a döntő Barcelonában, majd elmesélte két rendőrségi ügyét. Novotny Zoltán az „elveszett” aranyérmet illetően Tóth István döntőjét elevenítette fel, aki úgy lett ezüstérmes Moszkvában, kötöttfogású birkózásban, hogy fél perccel a vége előtt leléptették, de több sztori is előkerült még.
Nagyon sokat dolgozott együtt a két kolléga, ez is szóba került.
„Ott kezdődött, hogy a rádióban a liftnél álltunk, és a beszállásnál udvariaskodtunk, hogy ki menjen előre. Kérdeztem tőle, hogy mikor született, ő elmondta, hogy 1940-ben, majd kiderült, hogy május 19-én. Megkérdeztem, hány órakor, azt mondta, ne hülyéskedjek, aztán elárulta, hogy reggel nyolckor, miközben én 13 órakor. Erre angyali arccal azt felelte: »Öcsi, menj gyufáért!«” – mesélte Novotny arról, hogyan tudták meg, hogy egy napon születtek, és azt is elmondta, nagyon jól megértették egymást.
„Ha Zoli elkezdett egy mondatot, tudtam folytatni, éreztem, hogy mi lenne a vége, és talán fordítva is így volt. Ennyire egy húron pendültünk” – árulta el Radnóti.
A szakmáról is szó esett a beszélgetés során.
„A sportriporter azt szeretné megmutatni, ami a pályán történik. Ha valaki magát akarja megmutatni vagy mutogatni, akkor ott megette a fene” – mondta Radnóti, majd a témát Novotny folytatta. – „Mi a sportolókkal, a csapattal, az egyénnel érzünk együtt, és vele szurkolunk, vele sírunk, vele örülünk és vele nevetünk. Ha ez azt jelenti, hogy a sportriporter megmutatja magát, akkor igaz. A kudarc leverő hatását érezzük és átadjuk, mi is bánkódunk, míg siker és győzelem esetén mi is ugrunk fel a magasba, emeljük a hangunkat és kiáltunk.”
Gyulay Zsoltot is hallhatták a rádióhallgatók, a sportvezető a Magyar Olimpiai Bizottság székházában köszöntötte a két kiváló rádióst.
„Megtisztelő a szavak nagymestereit ilyen kerek születésnapjukon köszönteni. Nemcsak mi magunk ifjúként, hanem szüleink, sőt, nagyszüleink is számos felejthetetlen pillanatot éltek meg a rádió előtt ülve a közvetítéseik alkalmával” – mondta a kétszeres olimpiai bajnok kajakozó MOB-elnök.
A teljes beszélgetés