„Az olimpiai játékok egyetemességének megőrzéséhez politikailag semlegesnek kell maradnia. Néha nem könnyű, de ki kell bírni ezt a nyomást” – fogalmazott a Pekingbe látogató német sportdiplomata, aki 2013 óta irányítja a szervezetet.
Hozzátette: az új vezető feladata, hogy a világ számára az olimpiai mozgalom változatlanul egységes és jelentős legyen.
Az 1976-ban vívóként ötkarikás aranyérmes Bach büszke arra, hogy elnöklése alatt egyetlen olimpiát sem bojkottáltak, és az 1980-as években – amikor az 1980-as moszkvai, majd az 1984-es Los Angeles-i játékoktól is politikai okok miatt maradtak távol országok, akkor – határozta el, hogy a sportvezetéssel foglalkozzon.
„Számomra nagyon különleges, hogy az általam elnökölt olimpiák egyikén sem volt bojkott” – mondta Bach. Hozzáfűzte: a tavalyi párizsi játékok előtti geopolitikai feszültség ellenére a NOB 206 ország sportolóit és a menekültek csapatát tudta felvonultatni.
A jövő évi milánói-cortinai téli olimpián az oroszok és fehéroroszok részvételéről még nem született döntés.
A leköszönő Bach posztjára heten kandidálnak: Vatanabe Morinari, a Nemzetközi Tornaszövetség japán elnöke, Kirsty Coventry – egyedüli nőként –, a 200 méter hát 2004-es és 2008-as ötkarikás bajnoka, Zimbabwe sportminisztere, Sebatian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség brit elnöke, ifj. Juan Antonio Samaranch, a korábbi NOB-elnök fia, a Nemzetközi Öttusa Szövetség és a NOB spanyol alelnöke, Fejszal al-Husszein jordán herceg, David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpár Szövetség (UCI) francia elnöke, valamint Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí és Hódeszka Szövetség (FIS) svéd-brit elnöke.
Az elnökválasztást a NOB március 18. és 21. között sorra kerülő tisztújító kongresszusán rendezik meg a görögországi Olümpiában. Bach mandátuma júniusban jár le.
Horogkeresztes zászló a NOB-elnök koporsóján
