Van remény a gyógyulásra – friss fotó a mosolygó Ónodi Henriettáról és gyermekeiről Amerikából

Csak a Nemzeti Sport kaphatott egy olyan friss családi fotót Ónodi Henriettáról és gyermekeiről, Belláról, Sebastianról és Christianról, amely a minap a súlyos szívinfarktusai után lábadozó olimpiai bajnokról és a környezetét karácsonyi hangulatúra dekoráló gyermekeiről készült.

Ónodi-Klausler Barbara, Henrietta nővére hónapok óta heroikus munkát folytat, hogy az Egyesült Államok egy távoli államában élő húga súlyos egészségkárosodását követően a lehető legszakszerűbb rehabilitációs feltételeket legyen képes anyagilag megteremteni a lábadozó testvére számára. Ma már ismert, hogy a barcelonai olimpia arany- és ezüstérmese tavasszal három szívleállást okozó súlyos szívinfarktuson esett át, amelyek az oxigénhiányos állapot miatt idegrendszeri szövődményekkel jártak, és az alapvető létfenntartás újratanulásához nagyon bonyolult és szakszerű rehabilitációs munka kell, amely hatalmas anyagi tehertétel az amerikai biztosítási rendszer feltételei között.

„Az Amerikában indított »Gofundme« gyűjtésen túl, itt Magyarországon is létrehoztuk a »Henrietta gyógyulásáért« alapítványt, amely ma már működő és bejegyzett civil szervezet, és nagyon hálásak vagyunk a Magyar Sportújságírók Szövetségének, amiért az M4 Sport az Év Sportolója Gála szervezésén keresztül is felvállalták a gyűjtést Heninek – mondta a Nemzeti Sportnak Ónodi-Klausler Barbara, aki eljuttatta a szerkesztőségbe a legfrissebb fotót a húgáról, egyben tolmácsolva Henrietta gyermekeinek gondolatait is. – Bella, Sebastian és Christian a lelkemre kötötte, hogy mondjam meg: áldott és békés ünnepeket kívánnak egész Magyarországnak, és hálásan köszönnek mindent a magyar embereknek és mindazoknak, akik ilyen sokat tesznek az anyukájukért.”

Ónodi Henrietta nővére egyúttal beszámolt arról, hogy ígéretes javulás mutatkozik testvére rehabilitációjában, és nagyon reméli, hogy ez a mosolygós kép is sokaknak reményt ad, akik bíznak Henrietta felépülésében. „Az a szeretet, amit ma tapasztalunk Heni körül annak köszönhető, ahogy tornászként és emberként emlékeznek rá. Ezt a szeretetet ő alapozta meg, és hálásak vagyunk, amiért most van mire támaszkodnunk.”