Tollaslabda: Kőrösi Ágnes az Európa-bajnoki éremről sem tett le

„Ideje feltölteni az akkumulátoromat, izgatottan várom a következő kihívásokat” – írta közösségi oldalán Kőrösi Ágnes, miután a hétvégén ezüstérmet szerzett a szlovák nemzetközi bajnokságon. A töltődés közben van mit összegezni, az elmúlt időszak ugyanis rendkívül sűrű volt a TFSE 28 éves tollaslabdázójának, egymást érték a külföldi versenyek.

A legrangosabb és a legfontosabb természetesen a saarbrückeni Európa-bajnokság volt, másfél héttel ezelőtt a nyolc közé jutásért játszhatott, és nem sokon múlott, hogy taktikus játékával meglepje a jóval esélyesebb dán Line Christo­phersent. A bravúr elmaradt, de így megismételte pályafutása eddigi legjobb Eb-szereplését, az első körben az olasz Gianna Stiglich, a másodikban a bolgár Hrisztomira Popovszka legyőzésével jutott el a „jutalomjátékig”.

„Az első két mérkőzésemen azzal a tudattal léptem pályára, hogy én vagyok az esélyesebb, és éreztem, hogy jó formában vagyok – tekintett vissza a kontinensviadalra Kőrösi Ágnes. – Az Európa-bajnokság nyomással is jár, az olasz lányt például egy kisebb versenyen valószínűleg könnyebben tudtam volna legyőzni, de meg kell tanulni kezelni az elvárást. Sok múlik a hozzáálláson, Christophersen ellen sem úgy játszottam, mintha bónuszmeccs lenne, inkább arra koncentráltam, hogy megmutassam, képes vagyok felnőni a szintjére. Sikerült is megszorongatnom, érzésre egy szettet nyerhettem volna, de azért kijött a különbség, ami abból adódik, hogy ő naponta játszik hasonló képességű ellenfelekkel. Én ritkábban tudok egylabdás feladatokat végezni az edzéseken, mert kevés edzőpartnerem van itthon – a francia Alexandre Hammerrel készülök, de olykor az is előfordul, hogy U13-as gyerekek állnak be hárman ellenem.”

Noha a sportág hazai tömegbázisa valóban nem hasonlítható a dánokéhoz, Kőrösi Ágnes mindent megtesz, hogy kihozza a maximumot a lehetőségekből. Az újpesti tollasedzésekre rendszerint biciklivel érkezik Érdről, emellett bokszolni és kondizni jár, Krenkó Norbert segítségével a robbanékonyságát és állóképességét is fejleszti.

„Eddig is sokat tettem a sikerekért, mert a kitartó munkában hiszek, de az elmúlt időszakban fizikailag és mentálisan egyaránt tudatosabban készülök, sportpszichológussal is dolgozom – hangsúlyozta Kőrösi. – Amikor tavaly elkezdődött a kvalifikációs időszak, nagyon rágörcsöltem az olimpiára. Még negyvenfokos lázzal is játszottam, de lemaradtam az Európai Játékokról, ami fontos verseny lett volna, úgyhogy eléggé mélyre kerültem. Minél jobban akartam, annál kevésbé ment a játék, ezért a magyar nemzetközi bajnokság előtt arra jutottam, hogy meg kell próbálnom érzelmileg elengedni az olimpiát. Nagyon jól sikerült a verseny, ezüstérmet szereztem, és éreztem, hogy átszakadt a gát – amint visszajött a hitem, elkaptam a fonalat.”

Ahogy jöttek az eredmények, Kőrösi ismét eljátszott a párizsi indulás gondolatával, de térdsérülése miatt visszalépett az országos bajnokságtól és két nemzetközi versenytől, így nem tudott annyi ranglistapontot gyűjteni, amennyit szeretett volna. A TFSE kiválósága két évvel ezelőtt részleges hajlítószakadást szenvedett, a fájdalom pedig azóta is gyakran visszatér.

„Nem vagyok már olyan fiatal, négy év pedig hosszú idő – utalt a következő olimpiai ciklusra a magyar bajnok Kőrösi. – Még az idén eldöntöm, hogyan tovább, és ha belevágok a felkészülésbe, biztosan részletes tervet állítunk össze, az edzések és a versenyek mellett dietetikussal, pszichológussal. Szeretnék világbajnokságon is részt venni és meccset is nyerni, s arról sem tettem le, hogy Európa-bajnoki érmet szerezzek.”