Elhunyt Togay Bayatli, a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség korábbi elnöke

KORMANIK ZSOLTKORMANIK ZSOLT
Vágólapra másolva!
2024.04.03. 20:06
Togay Bayatli, 1938–2024 (A fotó forrása: AIPS)
Április 2-án, 85 éves korában elhunyt Togay Bayatli, a Török Olimpiai Bizottság (TOC) és a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) korábbi elnöke. Az idős sportembert az utolsó éveiben Alzheimer-kórral ápolták.

 

Futballistakarrierje sérülés miatt korán véget ért – az Istanbulspor és a Yesildirek játékosa volt –, de Togay Bayatli nem szakadt el a sporttól: 1958-tól, húszéves korától sportújságíróként dolgozott több patinás török lapnál, majd 1984-től hosszú ideig sportdiplomataként szolgált többek között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség és a Nemzetközi Röplabdaszövetség kötelékében.

A Török Olimpiai Bizottságnak (TOC) 14 éven át főtitkára volt, 2003-ban megválasztották a szervezet elnökének. Nyolc évvel később egészségi okokból leköszönt, onnantól a TOC tiszteletbeli elnöki pozícióját töltötte be.

A Nemzetközi Sportújságíró-szövetségnek 1993 és 2005 között volt az elnöke – akkoriban Budapesten működött az AIPS irodája –, értelemszerűen ő állt a szervezet élén 1999-ben is, amikor az AIPS a 20. század legjobb sportolóinak rendezett gálát Budapesten, a Vígszínházban tartotta.

„Emlékeim szerint neki is nagy szerepe volt abban, hogy az AIPS-ben akkoriban főtitkárhelyettes Boskovics Jenő ötlete alapján létrejött a díjátadó, és a soros kongresszussal együtt Budapesten rendezhettük meg – idézte fel Togay Bayatli alakját a legendás rádiós sportriporter, az MSÚSZ tiszteletbeli elnöke, Novotny Zoltán, akinek munkásságát 2020-ban életműdíjjal ismerte el az AIPS. – Togay Bayatli nagyon jó társasági ember volt, mindenkivel megtalálta a hangot és a közös témát, engem például nemegyszer üdvözölt úgy, hogy egy hátba vágás kíséretében emlékeztetett: 1956 februárjában a török válogatott vetett véget az Aranycsapat másfél éve tartó veretlenségének. Ahogy mondani szokták, tudott élni. Szinte most is magam előtt látom, amint egy kongresszusi nap végén, a vacsora után egy kávéval, egy konyakkal és egy szivarral felszerelkezve ül a társaság közepén, és mesél, mesél, mesél…”

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik