– Netán a nyolcvanadik születésnapját is utazással és munkával tölti?
– Lemondtam néhány programot és utat, úgyhogy itthon vagyok – válaszolta a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) 2000 óta ötször megválasztott elnöke, a NOB tiszteletbeli tagja. – Persze ettől még sok mindennel foglalkoznom kell, például két napja járt nálam az IWF thaiföldi alelnöke a feleségével. Korábban végigdolgoztam ezt az időszakot is, de most megtalálom az alkalmat, hogy a sportbarátaimmal és a családommal legyek.
| Aján Tamás 1939. január 12-én született az erdélyi Szamosújváron, amely – Gyergyószentmiklóshoz, Csíkszépvízhez, Erzsébetvároshoz hasonlóan – örmények alapította település. A família – áján: örményül fejedelem – a 17. század elejéig tudja visszavezetni őseit. A második világégés idején a frontról hazatérő édesapa nem kért a közelgő román fennhatóságból, 1944 végén egylovas stráfkocsira rakta családját, és elindultak nyugatnak. Ausztriáig jutottak el, ahol 1945 májusában egy Graz közeli településen szülte meg az édesanya a legkisebb testvért, Ágnest. De mert a Vörös Hadsereg betette a lábát Stájerországba is, az apa úgy döntött, inkább visszafordulnak... |
– Itt ez a szép kerek évforduló, ugyanakkor a súlyemelés olimpiai létéért kell naponta küzdenie. Bosszantja?
– Évtizedek óta a doppingkérdés árnyékában tevékenykedem, tudomásul kell vennem, hogy ez együtt jár a napi munkámmal. Nem hirtelen előálló helyzetről beszélünk, nem sokkol ez az állapot – azon 2017 júniusában átestem, amikor a NOB elnöke, Thomas Bach kijelentette: ha nem rendezzük megnyugtatóan a sportágra nehezedő, dopping okozta problémákat, a súlyemelés már 2024-ben lekerülhet az olimpia programjáról.
– Hogy haladnak a megoldással?
– Rögtön reagáltunk, kemény döntéseket hoztunk, amelyek az új olimpiai kvalifikációs rendszerben is megmutatkoznak. A NOB is elismeri a törekvéseinket, immár minket említ jó példaként, hogyan kell küzdeni a versenysport tisztaságáért. Vagyis a NOB mellénk állt, amire nem is tudom, mikor volt példa…
– Nyilván a közeljövő legszebb ajándékának azt tekintené, ha a NOB véglegesítené a súlyemelés ideiglenes státusát a párizsi játékokon. De mi az, ami még foglalkoztatja az IWF vezetőit?
– A sportág népszerűbbé tétele, amelynek tervét a sportprogrambizottságunknak kell kidolgoznia.
– Felvetődött már bármiféle megvalósításra érdemes ötlet?
– Még ebben az elnöki ciklusomban szeretném, ha megvalósulna a vegyes csapatok küzdelme. Még azt is el tudom képzelni, hogy nemcsak a férfiakat és nőket, hanem a korosztályokat is „vegyítsük”. Egyes sportágak viadalai eleve azért is izgalmasak, mert közvetlenül egymással versenyeznek a sportolók, például a medencébe nyolc úszó ugrik be. Nehéz elképzelni, hogy egyszerre nyolc dobogón küzdjenek a súlyemelők, de esetleg ki lehetne találni egy érdekes versenyszisztémát két dobogóra. Ez is lehet egy út…
