Nekiesett ellenfelének Brazília: a címvédő már az első percben megszerezte a vezetést egy szöglet utáni kombináció végén úgy, hogy Gabriel gólja a 41. másodpercben született, ám azt megelőzően már négy lövést is blokkoltak a kolumbiaiak.
A folytatásban is nagy volt a brazil fölény, ám a meglepetésre az elődöntőbe jutó kolumbiaiak szervezetten és szívósan védekeztek, és az első félidő második felére kiderült, hogy az aranysárga-kékek mégsem annyira élesek, hogy percek alatt eldöntsék a találkozót. Sorjáztak a brazil lövések, amelyek a kapu mellé vagy a blokkba szálltak, a kolumbiaiak pedig az időkérésük után a félidő hajrájában egyenlítettek. Letámadtak a brazilok, ám a rivális szépen hozta ki a labdát, és – első nagy helyzetét kihasználva – Jhonathan Toro bal lábas lövése révén egalizált.
A második félidőben is brazil fölény jellemezte a meccset, és Marcos Sorato csapata továbbra is rendkívül türelmesen játszott, aminek meg lett az eredménye, ugyanis Gabriel lába a 28. percben ismét elsült, és a duplázó játékos nagy gólt ragasztott a bal felső sarokba. Másfél perc múlva tovább nőtt a brazil előny: egy lövésbe Toro rosszul csúsztatott bele, a labda pedig a hálóban kötött ki (3–1).
Brazília 3–1-re nyert, így negyedik alkalommal rendeznek brazil–spanyol finálét a futsal-vb-k történetében: 1996-ban (Spanyolországban) a dél-amerikaiak, 2000-ben az európaiak, míg legutóbb, négy éve (hazai pályán) ismét a brazilok örülhettek. Eldőlt az is: nem szakad meg az a sorozat, hogy mindig e két nemzet képviselői közül kerül ki a világbajnokság győztese: Brazília négy, Spanyolország két alkalommal emelhette eddig magasba a vb-trófeát.
| ELŐDÖNTŐ |
| Brazília–Kolumbia 3–1 (Gabriel 1., 28., Toro 29. – öngól, ill. Toro 19.) |
| KORÁBBAN |
| Olaszország–Spanyolország 1–4 (Merlim 30., ill. Assis 9. – öngól, Alemao 30., Lozano 34., Lin 38.) |
Tíz gólt kapott a Haladás a DEAC-tól a futsal NB I-ben
