TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Varga Barnabásra valamivel kevesebben irigyek, mint Szoboszlai Dominikra, nyilván, mivel nem jutott olyan hamar annyira magasra.

ALAPVONAL. Nincs ennél szebb megfogalmazás. A vers, amely engem is repít, Szép Ernő A futball című verse. Elolvasom egyszer, kétszer, háromszor, és nem tudok betelni vele. (…) Bevallom: beleszerelmesedtem ebbe a négyszer négy sorba, már tudom kívülről is, hiszen szólhatnának a szavak a ma emberének is.

ALAPVONAL. Martin Dellenbach, az igazgatótanács elnöke leszögezte, hogy legyen bármilyen a tulajdonosi szerkezet, a Haladás a szombathelyieké, az pedig még jelszónak is jó, hogy »a Haladás hagyományai nélkülünk születtek, a jövő pedig velünk épül«.

ALAPVONAL. Örök igazság, hogy az edzőmeccsekből a legkevésbé sem érdemes kiindulni, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül a biztató jeleket. Az érkezők és a távozók névsorából is akarva-akaratlanul következtet az ember, de csak az idő dönti el, hogy az új láncszemek miként illeszkednek a gépezetbe.

ALAPVONAL. Válogatottakat vezethetünk ki kontinenstornára vagy világbajnokságra – természetesen megfordultam a magyar válogatott kispadján is, jelentem, velem összejött a vébészereplés…

ALAPVONAL. »Azért birtokoljuk a labdát, hogy megjátsszuk, és azért szabunk kereteket az életben, hogy élni tudjunk. Sem a futball, sem az élet nem tűri ugyanakkor a teljes felügyeletet, hiszen a teljes felügyelet önellentmondás, a hatáskör túllépése, amely tönkreteszi  a játékot, sérti  a szabadságot és saját magát is rombolja.«

ALAPVONAL. Azt az egyetlen, olykor elviselhetetlennek tűnő fájdalmat, keserűséget keltő vereséget rendre győzelmek előzik meg. Miként a sikereket is követi végül, törvényszerűen egy csalódás, kivéve a bajnok számára. De bajnok csak egy van.

ALAPVONAL. A nyilvános térben mindenesetre meglepően sok, a szűk tudattól a funkcionális analfabetizmusig terjedő okfejtés jelent meg. Nemcsak ebben a témában, hanem a román futballban szinte menetrendszerűen jelentkező idénynyitó magyarellenes akciók ügyében is.

ALAPVONAL. És talán itt érkeztünk el a honi labdarúgás egyik sarkalatos pontjához, miszerint a városok nem képesek fönntartani egy-egy első osztályú csapatot, a helyi tőke nem keresi a lehetőséget, hogy részt vállaljon a futballban. Debrecenben sincs ez másként, legalábbis nincs látható nyoma.

NS-VÉLEMÉNY. Varga Barnabás a gólok, a fejesek és a gólpasszok tekintetében is kiemelkedő teljesítményt nyújt.

ALAPVONAL. Igazságtalanság történt volna? Nem. Határozottan nem erről van szó.

ALAPVONAL. Huszonhat nagy trófeával beljebb van, mint amikor legutóbb Lisszabonban dolgozott. Az első regnálása során azt mondták róla, tíz évvel megelőzi a korát. Ez most, tetszik, nem tetszik, már nem igaz, sokkal inkább az a kérdés, motivációs képességei még vannak-e olyan erősek, hogy abból hosszabb távú versenyelőnye származzon a Benficának.

ALAPVONAL. A mérhető sportágakban az a jó, hogy a sportoló teljesítménye önmagában, önmagához képest, ellenféltől függetlenül is reálisan értékelhető. Egyúttal azonban ez a rossz is.

ALAPVONAL. Onódy Lajos élete végéig büszke volt arra, hogy az 1955-ös húsvéti torna bécsi mérkőzésén zöld-fehér mezben játszatta a Fradit a Rapid ellen.

ALAPVONAL. »Két rossz tulajdonsága volt. Az eszelős pénzsóvárság és a szinte elviselhetetlen nyers modor.«

ALAPVONAL. Az enerváltság egyébként sem ritka a sportelitben. Többféle oka lehet, s ezek többnyire együttesen hatnak. Ráadásul ördögi a kör, hiszen az enerváltság eredménytelenséget szül, a siker hiánya pedig enerváltságot. (…) Azt is megállapították, hogy egy-egy idényen belül az idő előrehaladtával egyre inkább emelkednek a depresszív és szorongásos tünetek.

ALAPVONAL. Mielőtt megkapnám, hogy lerágott csontot ások elő, a vitaindító, amit elővezetek, ezúttal nem a párharc futballszakmai megközelítését célozza.

ALAPVONAL. A sporttámogatások kapcsán abban bíznak az érintettek, hogy minden befektetett 100 fontjuk 200 fontot hoz. Azaz duplán jön vissza az összeg. Nos, a darts esetében ez egyelőre inkább háromszoros vagy négyszeres…

ALAPVONAL. Ryan Crouser, a súlylökés immár háromszoros világbajnoka a nagy darab, az erős emberek többségéhez hasonlóan belevaló, közvetlen ember, aki imádja szülőállamát, Oregont, úgy áradozik róla, mintha hivatásszerűen tenné, csak sokkal több lélekkel. Cowboykalapja mindig kéznél, a hazai versenyeken néha a dobókörbe lépve sem teszi le.

ALAPVONAL. Vajon melyik a valaha megélt legboldogabb nap, amelyet a magyar sport szerzett az akkor élő, aktuális nemzedéknek, sportbarátoknak? Annyira izgalmas a kérdés, hogy nem szabad a felvetés szintjén hagyni, meg kell keresni rá a választ.