Elsők közt a nyolcaddöntőben

Priceless élmények tegnap este, felejthetetlen kárörvendés reggel, a mai napon viszont már csak magunkra figyelünk. Vigyázz, kész, tizenhat!Priceless élmények tegnap este, felejthetetlen kárörvendés reggel, a mai napon viszont már csak magunkra figyelünk. Vigyázz, kész, tizenhat!

Pofátlanság, tudom, de kárörvendéssel kezdünk, hiszen a nagy Porto, a mit nekünk az EL, a BL-ben is majd mindenkit eltaposunk! habitusával úgy tűnik, hogy a tegnapi ciprusi pofon után már csak a Sakhtar Donyeck elleni Európa-liga helyért folytatott harcban fogja megmutatni, hogy mit tud.

Igen, felmerülhet a kedves olvasóban a kérdés, hogy tavaly miért nem volt ekkora a szánk, de adódik a példa: ha van egy prosztó szomszédod, aki minden reggel ütvefúróval ébreszt, majd megdugja a lépcsőház legjobb nőjét, akkor az aktus tényét kürtölöd majd világgá, vagy pár hónap múlva azt, hogy hál’ Istennek a kolléga tripperes lett utána?

Valahogy mi is így vagyunk ezzel, az ütvefúrós retek szomszédnak kicsit megnőtt a képernyő, így egy kicsit jó végre a pöttyös rudiról hallani, megvetni valóan kéjes örömmel konstatáljuk, amikor a ciprusi(érted, ciprusi!) bajnok a 90. percben veri őket gyászba, és örömünket még az sem tudja elrontani ilyenkor, hogy Hulk okádatos frizurája miatt legalább tíz percig a Bebe tévét kellett elalvás előtt néznünk, hogy egyensúlyba jöjjön a lelki világunk…

Mégsem a börtöntöltelékekkel fogunk most foglalkozni hosszabban, hiszen a ma este rólunk szól, a töklámpás helyett lampionok kerülnek fel, egy jó félszáraz pezsgő, egy elegáns hidegtál, és sok bombanő kerül ma a panelba, a getzi szomszéd meg csak forrjon a levében. Egy győzelemmel ugyanis a tizenhat közt találjuk magunkat, és utána már csak a Manchester United megelőzésén kell törni a fejünket, hogy a második kalapból kapjunk ellenfelet. De ne szaladjunk ennyire előre!

Ma este még nagyon össze kell szednünk magunkat, az ezer fokon égő Jorge Jesus, és a szintén Kassai-skalp Emerson nélkül kell menőnek lennünk, ráadásul az általam már többször madárijesztőnek titulált Matics fogja majd a sérült Javi Garciát pótolni. Persze van egy csodálatos közönségünk, egy bo-bo-bo-bo-bomba keretünk, és azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a Basel legfeljebb csak a színösszeállítás miatt az Alpok Barcelonája, a játékuk inkább emlékeztet egy angol kettes csapat kreativitásának, és egy támadásban is védekező Serie B-s alsóházi kiscsapat eszményi találkozására a mágnestáblán.

A Baselt ízekre szedni egy ekkora meccs előtt azonban legalább olyan csúnyán mutatna, mint amikor a nagycsoportos kölykök élvezik egy szegény középsős szekálását, így szebbnek tűnik kicsit a siker kulcsán rugózni. Csapatrészenként írtam össze pro(és néha kontra) a lehetőségeinket.

Kapusposzton könnyű nekünk, hiszen Artur úgy tűnik, hogy nem csak állandósította a tavalyi jó formáját, de tényleg az utóbbi évek legjobb Benfica kapusa vonalon és a tizenhatoson belül egyaránt. Minket ugyan nem fog már Európa-liga döntőbe védeni, de a BL-ben még nyugodtan megteheti. Amen.

A védelem már több rizikófaktort hordoz magában, és ugyan idén még nem volt olyan ellenfelünk, aki ezt megmutatta volna, komolyabb összeget nem mernék feltenni arra, hogy Luisao és Garay a továbbiakban sem fogja a szezon során kipróbálni a tavaly már jól bevált hason csúszós zónavédekezést, gyakran jégtáncosokat megszégyenítően kreatív forgásokból indítva a mozgássort. Mégis merem gyanítani, hogy nem a Frei vezérelte baseli támadó szekció lesz, ami ezt a nem várt performanszot megihleti, de kockázati tényező, hogy a jól bevált négyesen változtatni kell, hiszen Emerson két sárgás mutatványa Baselban a mai meccsről való távolmaradását is eredményezte.

Középpályán is van hiányzónk, mint említettem Javi Garcia helyett Matics fog kezdeni. Ez még csak unofficial, de a tegnapi sajtótájékoztató után teljesen biztos, hiszen a szerb szűrő volt a vendég, mint a Javit pótló személy. Jorge Jesus a szokásos sallangokkal, míg Matics az „életem eddigi legfontosabb meccse” kijelentéssel nyűgözte le a portugál lapokat, és ugyan ezzel minket nem győzött meg, ám több jó meccse is volt mostanában, így infarktus veszély nélkül fogjuk tudomásul venni az összeállításban a helyét. Mellette minden bizonnyal Witsel, előttük Aimar, míg a széleket jobbról Gaitán fogja uralni, balról pedig reményeim szerint Nolito, de Bruno César is szóba jöhet.

Elöl ezek alapján már csak egy csatár fog kezdeni, ami akkor is jól hangzik, ha Cardozo büntet, akkor is, ha újra Rodrigot nyomozzák, hisz végre elmondhatjuk magunkról, hogy a támadásunknak is több dimenziója van. A gyors, és a nehézbombázó mellett még van egy nagyon nagy kérdőjel, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Javier Saviolának: tíz percnél többet nem szívesen adnánk neki, de azt is tudjuk, hogy amekkora zseni ő, bármikor kikenheti gólkrémmel a baseli kaput.

Nem is lehet tehát kérdés: ma este nyernünk kell, nyerni fogunk. Mert elitek vagyunk.