A Spurs már volt négygólos hátrányban kieséses szakaszban, és mégis továbblépett. A londoni gárda az 1961–1962-es BEK-sorozat selejtezőjében már 4:0-s hátrányban is volt az első meccsen a lengyel Górnik Zabrze otthonában, végül azonban 4:2-re mentette az összecsapást. A visszavágón pedig már hengerelt a Spurs: 8:1-es győzelmének köszönhetően 10:5-ös összesítéssel jutott tovább.

Ezúttal azonban a Real Madrid volt az ellenfél, amely a londoni mérkőzés elején is kezdeményezően lépett föl. Mesut Özil a 3. percben pedig máris ziccerbe került, a török származású német azonban könnyelmű megoldást választott, Gomes minden különösebb gond nélkül ölelhette magához a labdát.

Az mindenesetre már a meccs előtt biztos volt, hogy egy Real Madrid-gól végleg megpecsételné Harry Redknapp csapatának sorsát. A Spursnek pedig nehéz dolga volt: túl azon, hogy bivalyerős ellenféllel nézett szembe, a White Hart Lane-en lejátszott legutóbbi 17 nemzetközi kupameccsén mindössze háromszor úszta meg kapott gól nélkül a londoni csapat. Ezúttal sem sikerült.

A találkozó elején Gareth Bale nagyon ficánkolt a bal szélen. Az 5. percben veszélyes, de eredménytelen lövést eresztett meg a bal szélről, ami után még több ígéretes elfutása volt. Lüktető volt a mérkőzés, ekkor nehéz volt elképzelni, hogy gól nélkül záruljon az összecsapás.

Az első félidő közepéhez érve mindkét csapat védelme rendezte sorait. Kevesebb helyzet jellemezte ekkor a találkozót, az iramra azonban továbbra sem lehet panasz.

A 27. percben aztán mégis hatalmas lehetőséget puskázott el a hazai csapat: Aaron Lennon viharzott el a szélen, majd remekül tette vissza a labdát Roman Pavljucsenkónak, az orosz játékos azonban csúnyán fölé durrantott.

Jellemző volt, hogy az első félidőben mindent elkövetett a Tottenham, hogy tizenegyeshez jusson. Háromszor is elesett Spurs-játékos a tizenhatoson belül. Leginkább a harmadik eset volt gyanús, Pavljucsenko azonban – „elődjeihez" hasonlóan – szintén nem kapott büntetőt a 26. percben.

A 38. percben aztán betalált a Tottenham – igaz semmire sem ment vele. Luka Modric fejelte vissza a labdát Bale-nek, aki a kapuba lőtt, a horvát játékos azonban lesen volt, így a találat nem ért.

Lüktető első félidőn voltunk túl, gól azonban ennek ellenére nem született. Ez olvasóinkat is meglepte. Arra a kérdésre ugyanis, hogy lesz-e gól a szünetig, olvasóink 69 százaléka voksolt igennel. Nem lett igazuk. Sokat azonban nem tévedtek, a második félidő elején ugyanis nagyon hamar lezárta a nyitva hagyott kérdéseket a Real Madrid – má, ha volt ilyen egyáltalán.

Hihetetlen potyagóllal megszerezte a vezetést a Real Madrid. Cristiano Ronaldo vagy 30 méterről lőtt az 50. percben, úgy tűnt, hogy a középre tartó labdát Gomes könnyedén hárítja. A kapus kezéről azonban maga mögé, a gólvonalon túlra pörgött a labda. 0–1

C. Ronaldo 13. gólját szerezte Real Madrid-játékosként a BL-ben. Ehhez 16 mérkőzésre volt szüksége a portugál aranylabdásnak.

Angol csapathoz méltóan a kapott gól ellenére is mindent elkövetett a Tottenham. Redknapp csapata mindenképpen egyenlíteni szeretett volna, ezt jelezte Pavljucsenko közeli fejese, és a csereként beállt Jermain Defoe ígéretes lövése is.

A Real Madrid keretének erősségére jellemző, hogy az 500. mérkőzésén dirigáló José Mourinho nyugodtan lehozhatta pihenni C. Ronaldót a 65. percben – a portugál aranylabdás helyére egy brazil aranylabdás, Kaká állt be...

A 74. percben nagyon közel került az egyenlítéshez a Tottenham, Defoe fejelt az ötös bal sarkáról a jobb oldali kapufa tövére, majd ismétlésből mellbe lőtte a kiszorított Casillast. Az embernek az volt az érzése, hogy ezen az estén semmi sem sikerül a Spursnek, pedig a két meccs alapján egy gólt azért megérdemeltek volna a londoniak.

A Real Madrid azonban teljes mértékben megérdemelte a továbbjutást, egyértelműen a jobbik csapat jutott az elődöntőbe, ahol az FC Barcelona lesz a királyiak ellenfele.

TEKINTSE MEG ONLINE KÖZVETÍTÉSÜNKET A MÉRKŐZÉSRŐL!