Ha nekünk így is jó… – Csillag Péter jegyzete

Kezdődik a Bajnokok Ligája – néhány hónap leforgása alatt másodszor, de az idény során még mindig nem utoljára. Van, aki nem a selejtezők júniusi rajtjától és nem is a csoportmérkőzések szeptemberi indulásától, hanem az egyenes kieséses szakasz februári küzdelmeitől számítja az érdemi BL-futball időszakát. Noha rögtön az első csoportforduló csúcsrangadók sorával kecsegteti a nézőt (Borussia Dortmund–Barcelona, Napoli–Liverpool, PSG–Real Madrid, Atlético Madrid–Juventus), utóbbi álláspont is védhető.

„Tudja, hány pocsék meccset látok a BL-ben?” – kérdezett vissza Jürgen Klopp, a címvédő Liverpool menedzsere, amikor valaki BL-színvonalú futballt emlegetett neki. Josep Guardiola, az Angliában az idén mindent – bajnoki címet, FA-kupát, Ligakupát, Szuperkupát – besöprő Manchester City szakvezetője Mohamed Szalahhal, a Liverpool csatárával vitatkozott a nyilvánosság fórumain arról, hogy melyik siker ér többet: a Premier League-győzelem vagy a BL-dicsőség? „Nem akarok elmenni a kaszinóba, és hét mérkőzésért kockáztatva kijátszani a zsebemből mindent” – hangzott a manchesteri tréner erősen cinikus érve a BL-lel szemben.

A Nagy BL-kalauz című kiadványunkban is idézett vita lényege abban rejlik, amit Jonathan Wilson fejtett ki a minap a The Guardian oldalán megjelent publicisztikájában. A világhírű futballszakíró megdöbbentő statisztikával támasztotta alá az őszi bemelegítő BL-szakasz kiszámíthatóságát: a 2018–2019-es idényben egy, a 2017–2018-asban négy, a 2016–2017-esben szintén egy csapat volt képes csoportjában nála nagyobb költségvetésű klubot megelőzni, vagyis három év alatt a negyvennyolc továbbjutóból összesen hat tudta felülírni a pénz logikáját. Az angol szerző hivatkozik a brit fogadóirodák kínálatára is, amely alapján a nyolc csoportból most hét esetében izgalommentesnek tetszik a továbbjutási küzdelem, az A-, a B-, a D- és az E-négyesben például még a második helyre jósolt együttes nyolcaddöntős esélye is minimum kilenc a kettőhöz. A hatalmasok és a kívülállók között magasodó fal kintről is áthatolhatatlannak tűnik: a nyolcból hat csoportban találni „halálra ítélt csapatot”, a Slavia Praha csoportelsősége például százszoros pénzt fizet. Beszédes statisztika az is, hogy a Dinamo Zagreb a legutóbbi tizennégy kiírásból tizenháromszor megnyerte a horvát bajnokságot, viszont ugyanezen idő alatt mindössze négy pontot szerzett a BL-csoportkörben. Ám az európai levegő így is hizlalja a kasszát, a kirakatban megmutatott tehetségeket könnyebb szép összegekért eladni, ráadásul a főtáblán a kiemelt jutalmazási rendszer, a szponzorpénzek és a tévés bevételek miatt már – a Zorán-dal igazsága szerint – a vereség is szépen fizet. A tévénéző megkapja a garantált tartalmat, reklamálni nincs miért.

Ha nekünk így is jó…