Jonathan Zebina

nemzetisége:
francia
1/0
születési hely:
Párizs
ideje:
1978.07.19.
pozíció:
jobbhátvéd
magassága:
190 cm
súlya:
80 kg
korábbi klubjai:
Palaiseau, Cannes, Cagliari, Roma
sikerei:
olasz bajnok (2001, 2005), az olasz másodosztály bajnoka (2007), olasz Szuperkupa-győztes (2001)

Jonathan Zebina, a Juve későn érő szélsője Capello egyik bizalmi embere lett annak ellenére is, hogy korábban bizony nem őt hívták volna a fenti kép ellenére sem modellnek, ha a megbízató hátvéd szobrát szerették volna elkészíteni, ellenben franciasága ellenére is gyarapította az olasz szókészletet is...

A fővárosi születésű legényke a Zidane-tól Micoud-n át Freyig oly sok tehetséget nevelő AS Cannes-ban szerzett magának nevet: 1995-ben felkerült a nagyokhoz, s a következő bajnokságban lépett először pályára. Egyébként Párizsban a Palaiseau nevű kölyökklubban együtt játszott Thierry Henryval is! 1998 tavaszára lesz stabil kezdő a Bordeaux-ba távozó Jemalli helyén az akkoriban feltűnt Frey kapus előtt az 1988-as Európa-bajnok Gerald "Paganini" Vanenburg és a magyarok ellen oly' sok válogatott mérkőzést megélt Walter Kogler oldalán. Karrierjét ugyan az ifiben csatárként kezdte, de ekkoriban már középhátvédként és balhátvédként szerepelt - valószínűleg jól, hiszen a következő évet már a Serie A-ban, a Cagliariban kezdi el. Egyébként a Cagliari vezetői azért nézték meg többször is az ASC meccseit, mert az ébenfekete elefántcsontparti emberfogóra, Cyril Domoraud-ra voltak kíváncsiak, de végül Zebinát vásárolták meg! Zebina az éppen Domoraud-t leszerződtető Inter ellen mutatkozott be Itáliában, s két év alatt 26 mérkőzést húzott le a szimpatikus kiscsapatban olyan, később sztárrá lett ígértek között, mint Kallon, Roberto Muzzi, C. Zanetti és Benito Corradi. Bár kisestek az élvonalból, kiváló játékára felfigyelt az AS Roma is, akik a veterán Antonio Carlos "Zago"-Aldair-kettős mellé és a távozó Petruzzi helyett két fiatal középhátvédet igazoltak Capello kérésére: Zebinát és az argentin Walter Samuelt!

Azonban a kezdőben nem talált neki helyet később sem: a széleken Candela és Panucci számított első számú játékosnak, középen pedig Samuel és a nagy öregek. Ha pedig bekerült közéjük, akkor gyakori hibáival vívta ki övéi ellenszenvét, volt, hogy a saját szurkolói fütyülték ki, mint pl. a Lazio elleni házi rangadón, ahol valósággal tüntettek ellene az ultrák, vagy amikor az Inter elleni mérkőzésen szabályosan kiütötte a belőle többször is bohócot csináló uruguayi Alvaro Recobát... 2001 márciusában még kapott egy lehetőséget a francia B-válogatottban, de ezután hosszú évekre elfelejtették őt a szövetségi kapitányok - s nem is véletlenül! 2003 januárjában ráadásul egy ritka, súlyos vírusfertőzést is szenvedett, ami teljesen legyengítette immunrendszerét. Érdekes módon felgyógyulása után lendült életet formájába: a 2003-2004-es szezont végig remekül, megbízhatóan játszva - és már a Juventus játékosaként fejezte be! Májusban öt évre aláírt a nyáron lejáró szerződésű játékos a Juventushoz:
"Nagy megtiszteltetés a Juventus színeiben szerepelni. Eddig egyetlen gólt szereztem az olasz bajnokságban, azt is a torinói csapat ellen. Ez a gól talán egy jel volt, amely most nyert igazi értelmet."

Érdeklődött egyébként iránta a Milan, az Inter (Zaccheroni nyíltan beszélt arról, hogy a Materazzi-Cannavaro-duó ideje lejárt, s kérte Moratti elnököt, igazolja le a francia hátvédet) és több angol klub is, de a Juve ajánlatát mindnek előtt valónak tartotta -annyira nyomasztotta a negatív római öltözői hangulat, s annyira nyomás alatt érezte magát, hogy mindenképpen váltani akart. Torinóban Capello kivitte őt a jobb oldalra, a középre "öregedett" Lilian Thuram helyére, s remek, megbízható játékával hamar kivívta a szurkolók és a társak elismerését is: a bajnokságban alapember volt, csak a BL-ben játszott helyette a két sokszoros olasz válogatott jobbhátvéd, Birindelli és Pesotto felváltva. Mivel többszöri kerettagsága ellenére sem léphetett még pályára a gall kakasos nemzeti csapatban, 2004 őszén egy francia újságban "felhívást tett közzé" a szövetségi kapitánynak, Domenech-nek címezve, miszerint ha egy játékosért olyan klubok versenyeztek, mint a Milan és az Inter, stabil tagja a Juventusnak, vajh' miért nem tagja a válogatottnak is? (Tegyük hozzá, éppen a jobb oldalról vonult vissza Thuram is.) Óhaja meghallgattatott: meghívót kapott az Írország és Ciprus ellen készülő francia keretbe, 2005 elején a svédek ellen végre pályára léphetett a Les Bleus között is!


Első torinói szezonja egyébként felemásra sikerült: tavaszi sérüléséig alapember volt jelenlegi/egykori mesterénél, megnyerte második olasz bajnoki címét; de 6.04-es átlagánál többet vártak tőle, a Cagliari és a Palermo elleni bakijai pedig több pontba is kerültek a zebráknak, de leginkább a Liverpool elleni helyezkedési hibája fájhat a drukkereknek, amikor Hyppia szabadon fejelhetett Buffon hálójába.

Egyébként bakis római korszak alatt egy új szóval is gazdagította az olasz nyelvet: 'zebinata' lett a gyermeteg hiba szlenges rokon értelmű szava...