A magyar atlétika otthona: Zsivotzky Gyula nevét viseli a Nemzeti Atlétikai Központ
1968, Mexikóváros. Zsivotzky Gyula (akinek családnevét többnyire Zsivótzkynak írták a magyar nyelvű sajtóban, így a Nemzeti Sportban is az utóbbi hetven évben – a szerk.) két ezüstérem után immáron olimpiai aranyérmesnek mondhatta magát, ő volt az első magyar kalapácsvető, aki 70 méter fölé jutott, a honi és a nemzetközi atlétika egyik legendája.
Az ő tiszteletére is gyűltek össze egykori és jelenlegi sportolók, sportvezetők és családtagok a Nemzeti Atlétikai Központban péntek délután. Az eseményen fontos bejelentést tett Schmidt Ádám, sportért felelős államtitkár.
„Fantasztikus érzés itt körbenézni és felidézni 2023-at, ez a létesítmény szolgált otthonául Magyarország történetének legnagyobb sporteseményének, az atlétikai világbajnokságnak – kezdte beszédét a sportvezető. – Törekvésünk, hogy a legkiválóbb, legmagasabb szintű sportlétesítményeink a magyar sport legnagyobb alakjairól legyenek elnevezve. Nagy büszkeséggel és örömmel jelentem be, hogy ezentúl ennek a létesítménynek a neve Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ. Szeretném megköszönni a családnak, hogy hozzájárultak a névviseléshez, illetve hálával tartozunk Zsivotzky Gyulának is, a legendás sportolónak a felejthetetlen pályafutásáért és azért az életútért, amellyel mindannyiunk példaképévé vált.”
Később Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke is beszédet mondott, kiemelte, hogy Zsivotzky eredményével és emberségével is maradandót alkotott. Az ünnepségen a család képviseletében Zsivotzky Attila is megszólalt, aki elmondta, számukra a sportoló mellett apa, férj és barát volt Zsivotzky Gyula, aki szilárd értékendjével mindig kiállt az elvei mellett. A beszédek után a résztvevők a stadion mellé sétáltak, ahol felavatták az egykori kalapácsvető tiszteletére készült installációt is. Később pedig az atlétikai központ körül megrendezték a LED’s Run Éjszakai futást, ahol több mint 6000 ember állt rajthoz.
