Az első magyar vb-aranyért ment Pars Moszkvába

– Hogy bírja ezt a hőséget?
– Megnéztem az időjárás-jelentést, a kalapácsvetés napjaira, azaz szombatra és hétfőre huszonnégy-huszonhat fokot jósolnak Moszkvában. Ez éppen ideális, ha bemelegített az ember, nem hűl ki pillanatokon belül, de nem is tapad rá a mez az izzadtságtól – mondta Pars Krisztián.

– Az idén hidegben, esőben is versenyzett, s olyan viadalon is indult, amelyet húsz perc alatt bonyolítottak le. Az utóbbit élvezte?
– Hát… elég fárasztó volt. Az öt éve – huszonhat évesen – elhunyt olimpiai bajnok kalapácsvető, Kamila Skolimowska emlékére rendezték a lengyelek. Négyen dobtunk, amint egyikünk kijött a körből, a következőnek már bent is kellett lennie. A harmadik kísérletünkre kikészültünk, kiugró eredményre nem volt esélyem. Igaz, így is 80.46 métert dobtam, de azt másodikra értem el.

– Ebben az esztendőben csak Dublinban, a csapat Európa-bajnokságon maradt el a nyolcvan métertől. A hideg, esős idő miatt?
– Nem, hanem mert pocsék volt a dobókör. A repedezett, hullámos beton miatt olyan érzés volt, mintha sóderről dobtunk volna. Nem lehetett forogni. Nem is ért el senki jó eredményt. Szerencsére ott a helyezés, a legtöbb pont megszerzése volt a cél.

– Győzött, amiként tavaly június 9-e óta mindenhol. Sorozatban huszonkét alkalommal. Magabiztossá vált tőle?
– Igen. De versenyezni egyébként is csak így lehet, hiszen mindenki engem akar legyőzni. És ez az, ami engem még jobban motivál. Az idén egy olyan versenyem volt, amelyen különösen meg kellett küzdenem az első helyért, Ostravában a cseh Lukas Melich a második sorozattól kezdve 80.16 méterrel vezetett. A negyedik sorozatig szemerkélt az eső, akkor viszont leszakadt az ég, szóval nehezedtek a körülmények. Utolsó kísérletemre 80.75 méterrel mégis sikerült eléje kerülnöm.

– Tavaly is esélyesként utazott Londonba az olimpiára, s ha lehet ilyet mondani, az idén még esélyesebb. Veretlen és 81.02 méterrel vezeti a világranglistát.
– Ha ekörül járnának a gondolataim, az visszaütne, úgyhogy nem foglalkozom vele. Inkább arra összpontosítok, hogy hozzam azt, amire képes vagyok – főként önmagammal versenyzek. Persze a többiekre is figyelek, ha valaki elém kerül, az pluszenergiát ad. A legfontosabb azonban most az, hogy figyeljek a mozgásomra, és hogy a vállam kibírja a versenyt.

HOGY VAN PARS VÁLLA? MILYEN ÉRZÉS LENNE VILÁGBAJNOKI CÍMET NYERNI? TOVÁBBI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A NEMZETI SPORT SZOMBATI SZÁMÁBAN!