Sportlövészet: öt érmet nyert az U16-os Eb-n Dombi Emma
A tallinni U16-os és U18-as 10 méteres sportlövő Európa-bajnokságon remeklő magyar küldöttségből is kiemelkedett a 15 éves Dombi Emma, aki a fiatalabb korosztály légpuskás mezőnyében összessen öt érmet érdemelt ki.
Az észt fővárosban Emma egyéni U16-os Európa-bajnok lett
a legnagyobb presztízzsel bíró hagyományos viadalon, amelyen az alapverseny rangsorolt, majd a solo versenyszámban is szerzett egy bronzot.
Duóban Szabados Koppánnyal nyert ezüstöt, Dévényi Kincső Flóra és Molnár Luca társaságában pedig a csapatversenyben másodikként, a trió versenyszámban harmadikként zárt.
A reménységet a komáromi Erődök Városa Sportlövő Egyesületben az édesanyja, a sportágban kétszeres Európa-bajnok, olimpikon Miskolczi Julianna készíti fel a versenyekre.
„Első alkalommal rendeztek U16-os és U18-as Európa-bajnokságot, így a verseny előtt nem igazán tudtuk, hogy mire számítsunk, hiszen nem ismertük az ellenfeleket – számol be Emma. –
A célom az volt, hogy magamhoz képest jól teljesítsek és úgy lépjek ki a lőállásból, hogy kihoztam azt, ami bennem van. Nagyon örülök, hogy ez sikerült!
Ha a jó teljesítményem nem párosult volna érmekkel, akkor sem lettem volna csalódott, mert értékes tapasztalatokat szereztem. De így azért mégis más. Még nem is teljesen tudatosult bennem, hogy Európa-bajnok vagyok. Ez visszajelzés arról, hogy jó úton járok és persze nagy motivációt ad a folytatáshoz.”
A sokra hivatott sportlövő a családjával Bábolnán lakik, Győrbe jár gimnáziumba és Komáromban edz. Ezt a háromszöget járja szinte naponta, de szívesen teszi, mert fiatal kora ellenére határozott elképzelése van a jövőjéről.
„Elsősorban azért vagyok sportlövő, mert szeretem, amit csinálok. Kiskoromban menőnek tartottam, hogy anyukám ilyen különleges sportágat űz, és szívesen látogattam el a lőtérre, nagy érdeklődéssel nézegettem a puskákat. Aztán amikor komolyabban elkezdtem edzeni, jöttek a sikerélmények, így a lelkesedésemmel sem akadt probléma. Eleinte Szijj Katinka foglalkozott velem edzőként, és akkor még nem tudtam elképzelni, hogy anyukámmal dolgozzak együtt, mert elég makacs voltam és nehezen fogadtam neki szót. Mára változtam, és nagyon értékelem a tanácsait. A tapasztalata sok mindenben segít.
A lőtéren félretesszük a magánéleti dolgokat és edző-tanítvány párosként működünk együtt, mert mindketten azt szeretnénk, hogy a fejlődésem folyamatos maradjon.
A középiskola elvégzése után szeretnék sportösztöndíjjal az Egyesült Államokba menni egyetemre, és az ottani egyetemi bajnokságban versenyezni.”
„Nem feltétlenül szerettem volna, hogy Emma is sportlövő legyen, de támogatom a döntését és nagyon örülök a sikereinek – mondja az anyuka, Miskolczi Julianna. – Céltudatos, kitartó és fegyelmezett lány, akinek valóban jó érzéke van a sportághoz. Az eredményeit, a sportpályafutását illetően semmilyen elvárásom nincs. A legfontosabb, hogy mindent addig csináljon, amíg élvezi és örömet szerez neki. Más nem is számít.”
(Kiemelt képünkön: Dombi Emma Forrás: ESC)
